Ötszáz, bizony! - ennyien lesznek a polgári védelmisek Egerben

Bocsi Rita 2012.10.18.00:00

Megyénkben eddig 1000 főt képeztek ki, de majd' 5000 embert szeretnének összesen bevonni a továbbiakban. Egerben ötszázan kapnak polgári védelmi felkészítést, és katasztrófahelyzetben Habis László polgármestert egy húszfős stáb segítené a jövőben. Egésznapos felkészítést tartottak katasztrófavédelmi ismeretekből az egri önkormányzat dolgozóinak tegnap a városháza dísztermében.

Ötszáz, bizony! - ennyien lesznek a polgári védelmisek Egerben

Bocsi Rita 2012.10.18.00:00

Hirdetés

Ötszáz, bizony! - ennyien lesznek a polgári védelmisek Egerben

Bocsi Rita 2012.10.18.00:00

Polgári védelmi kötelezettség írható elő honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatok ellátása érdekében a magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar állampolgárok számára az Alaptörvény szerint. Történhetnek olyan katasztrófák, mikor nem elegendő a védekezéshez, a károk megelőzéséhez a katasztrófavédelem mintegy 12 ezer fős hivatásos állománya. Ilyenkor a polgári védelmi szervezetek alkalmazhatók a saját települések védelmére.

Ők rendelkeznek helyismerettel, ők ismerik az adott település történetét, üzemeit. Például árvízveszély idején ők tudják megmondani, hol volt korábban átvágva a gát, hol gyengébb.

- Elmúlt a háborús-légós időszak, katasztrófa helyzetben már nem a katonaságot vetik be, mint korábban - mondta Székely Tamás tű. százados az Egri Katasztrófavédelmi Kirendeltség polgári védelmi felügyelője. - Ugyan a polgármester a helyi katasztrófavédelmi feladatok végrehajtásának letéteményese, de létre kell hozni egy húszfős stábot, hogy ne Habis Lászlónak kelljen egyszemélyben döntenie. A kolontári tragédia is azt mutatja, hogy ott a jegyző egyszemélyben nem tudott dönteni.

Egerben a törvényi besororolás értelmében ötszáz embert kell bevonni a megújult köteles polgári védelmi szervezetekbe. Ők lesznek azok, akik mozgosíthatók a katasztrófák elleni védekezésben a nagyobb létszámú hivatásosok mellett. Ez az ötszáz ember helyismeretük birtokában gyorsan és hatékonyan tud majd beavatkozni, míg a parancsnoki állomány összefogja a településen végzett védekezési munkák irányítását.

Ezen felül az infokommunikációs egység felkészítése is fontos, hiszen ez felel a lakosság tájékoztatásáért, riasztásáért és értesítéséért katasztrófa vagy veszély esetén három órán belül.

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Hirdetés

A nagy egri visszarendeződés

Esterházy Péter: „Akkor most, kérlek szépen, visszajöttek a komcsik vagy nem jöttek vissza? Visszának visszajöttek, de hogy komcsik-e?”

Visszajöttek a fideszesek. Vagy nem jöttek vissza. De akkor ki jött vissza helyettük, a képükben? És mi történt, történik, fog történni Egerben? Megannyi kínos kérdés.

Ahhoz, hogy sejtésünk legyen a jelenről és a jövőről, egy kicsit szembe kell néznünk a múlttal, meg kell értenünk, hogy mi is történt Egerben. Lényegében a teljes közgyűlést polgármesterestől lecserélték az egriek, amiből az is következik, hogy a városi cégek vezetői is nagy számban lesznek lecserélve, és valójában a teljes városi politikai elit megy a levesbe.

Halvány lila dunszt – A Neumann gimi tündöklése és bukása(?)

A hír az, hogy a Neumann János Gimnázium vezetése éppen a katolikus egyháznak ajánlkozik, hogy vigye tovább Eger ikonikus iskolájának a működtetését. És persze vagyonát, ami az egrieké volt, és amit egy alapítványi iskolához adtak oda, nem egyházihoz. De hogyan juthattunk idáig, hogy maga Sipos Mihály igazgató úr, a város egyik legjobb iskolájának atyja és gazdája készül bedobni életművét a klerikálpopulista, hogy világosabban ne fogalmazzunk, emésztőgödörbe? A válasz nagyon egyszerű: simán és kiszámíthatóan. Ehhez csak egy kicsit kell ismernünk a Lila iskola sztoriját és a rendszerváltás felemás normáit.

Lenkey-ház, az egri lombkorona sétány

Cseppben az állatorvosi ló az egri Lenkey-ház története. Az önkormányzat úgy döntött, hogy nem épít napelemparkot, hanem részben az arra szánt pénzből felújít egy rossz helyen és rossz állapotban lévő jellegtelen házat, aminek egyetlen története, hogy valaha Lenkey János, az Egerben országos hírű honvédtábornok ott látta meg a napvilágot. Értsük jól, a ház semmilyen jelentőséggel nem bírt a város életében, nem volt szalon, az ellenállás fészke stb. Egyszerű lepukkant lakóház volt, ahol egy gömöri közszolga családja lakott, és itt született gyermekük, aki később tábornok és derék honvéd lett. Nem építészeti és nem várostörténeti csoda. Most meg csaknem négymillióért újítják fel négyzetméterenként, ráadásul tapintható némi összefonódás a mostani polgármester és a nyertes cég között. El sem készültek vele határidőre, bár a város átvette, ami pedig elkészült, az kívülről is jól láthatóan trehány munka, a Fideszes várigazgató és a durcás városvezetés meg nem adja ki a szerződést, mondván üzleti titok.

Harminc éve a „lokálpatriótákról”

Az Egri Est-et több mint harminc éve alapítottuk. Olyan akkori fiatalok, akik azt gondoltuk, hogy erős demokrácia, csak szabad nyilvánossággal karöltve létezik. Igazunk volt. A választás szabadságához hozzátartozik az információhoz jutás szabadsága is. Az alábbi cikk 1993. áprilisában jelent meg. Szereplőinek egy része még ma is aktív. Sokan persze már meghaltak.

Amiért mégis fontos, hogy ilyen távlatból újra olvassuk, az azért van, mert ma lényegében ugyanazok a populista szólamok öntik el az egri közéletet, amelyek végül a helyi politika kiüresedéséhez, a tehetségtelen akarnokok masírozásához vezettek. Érdemes megfigyelni, hogy az antiparlamentáris retorika egy bő emberöltő távlatából hogyan köszön vissza, hogy a demokratikus pártok hogyan lettek egy azóta a klerikálfasizmus irányába tartó rendszer kipécézett ellenségei. És láthatjuk az EVAT Zrt. bölcsőjét, amiben egy gazdasági-hatalmi torzszülött ringott.

Állampolgári Részvétel Hete Egerben

Egerben két helyszínen is összetanakodhatnak a polgárok, hogy megbeszéljék az őket érintő ügyes-bajos dolgaikat. Október 6-án a Laborban Rázsi Botond igazgató úrral beszélgetnek arról, hogy a diákokat távol tartja-e az iskola a közélettől, október 8-án a Civil Közösségi Házban pedig a Családok a családokért aktivistái várják az érdeklődőket.