Mérik forintban, mérik tisztességben
2012.10.18.00:00
Mennyit ér a szegény ember? 42 év munkaviszony után 58 évesen került utcára - mesélte az egyik érdeklődő a Szegénység Elleni Küzdelem Világnapján. Nyomdász volt, de munkát már nemigen talál, 32 ezer forintból kell megélnie havonta, míg el nem éri a nyugdíjkorhatárt. Mint mondta, csak annak örül, hogy nem fiatalabb. Negyven-ötven évesen még kilátástalanabbnak látná a lehetőségeit. Arra esélye sincs, hogy tüntetésre utazzon a fővárosba, de szeretne tisztességesen élni. A tisztesség jegyében telt a szegénység ellenes nap.
Babos tésztával, a szegények eledelével várták az érdeklődőket tegnap a a Szegénység Elleni Küzdelem Világnapján Egerben. Egytálételt kaptak a rászorulók, adományokat gyűjtöttek a segítő szerveztek, és egy sajátos kiállításon mutatták be, hogy hogyan lehet megélni 47 ezer forintból. Virág Erzsébet gyakorló hajléktalan pódiumbeszélgetésen mesélt életéről.
A Szolidaritás Mozgalom Egri Csoportja, a Szegényeket Támogató Alap Egri Alapítványa és a Létminimum Alatt Élők Társaságának Megyei Szervezete közös rendezvényén a Széchenyi utca 78. szám alá, a volt hármas iskola udvarára várta az érdeklődőket és az adományozókat a Szegénység Elleni Küzdelem Világnapján.
Magyarországon egyre többen élnek nagyon nehéz anyagi körülmények között. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a lakosság 30 százaléka, több mint 3 millió ember él a létminimum alatt. Azaz az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el a 73 ezer forintot. A 62 ezer forintos szegénységi küszöb alatt majd másfél millióan élnek. Mélyszeegénységben, napi 500-1000 forintból 1,1 millió ember él ma Magyarországon.
- Ez fájó és fontos nap, de ezekre az adatokra hivatkozni kell - mondta dr. Szalóczi Géza a Szolidaritás Mozgalom helyi szervezetének vezetője. - Úgy tűnik, a kormányzatnak, a Fidesz-KDNP pártszövetségnek nincs szociálpolitikája. Eddig a szociálpolitikát választási stratégiával helyettesítették be. A kormányzatnak nincsenek érdemi lépései a nyomor enyhítésére, de már ígérni sem tud ezeknek a néptömegeknek semmit. Ezért megpróbálja távoltartani őket a szavazóurnáktól a választási regisztráció bevezetésével. Aki nehezebb körülmények között él, nehezebben jut információhoz, egyszerűen nem is tudja meg, hogyan élhet demokratikus jogaival.
A szegénységet nem társadalmi problémaként látja a kormányzat, hanem pénzügyi problémaként. És akinek kevesebb van, attól kevesebbet lehet elvenni. Mint mondta, ezt a szemléletet követi az egri önkormányzat is, amikor a szemétdíjat 33 százalékkal emelte meg, amikor a tömegközlekedésre szorulóktól újabb 100 milliót sajtolt be úgy, hogy megszüntetve az olcsóbb egyvonalas bérletet, rákényszeríti őket a drágább összvonalas bérlet megvásárlására, de a bérlakások támogatását is 5 százalékkal csökkentették.
Véleménye szerint cinikus és lelketlen az önkormányzat azon érvelése, hogy azért volt most szükség az emelésekre, mert egy későbbi drasztikus emelés elviselhetetlen terheket róna a bérlőkre. A fideszes Lázár János hírhedtté vált mondatát, miszerint "Akinek nincs semmije, az annyit is ér.", átültették az egri döntéshozók is a napi politikába.
Magyarországon egyre többen élnek nagyon nehéz anyagi körülmények között. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a lakosság 30 százaléka, több mint 3 millió ember él a létminimum alatt. Azaz az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el a 73 ezer forintot. A 62 ezer forintos szegénységi küszöb alatt majd másfél millióan élnek. Mélyszeegénységben, napi 500-1000 forintból 1,1 millió ember él ma Magyarországon.
- Ez fájó és fontos nap, de ezekre az adatokra hivatkozni kell - mondta dr. Szalóczi Géza a Szolidaritás Mozgalom helyi szervezetének vezetője. - Úgy tűnik, a kormányzatnak, a Fidesz-KDNP pártszövetségnek nincs szociálpolitikája. Eddig a szociálpolitikát választási stratégiával helyettesítették be. A kormányzatnak nincsenek érdemi lépései a nyomor enyhítésére, de már ígérni sem tud ezeknek a néptömegeknek semmit. Ezért megpróbálja távoltartani őket a szavazóurnáktól a választási regisztráció bevezetésével. Aki nehezebb körülmények között él, nehezebben jut információhoz, egyszerűen nem is tudja meg, hogyan élhet demokratikus jogaival.
A szegénységet nem társadalmi problémaként látja a kormányzat, hanem pénzügyi problémaként. És akinek kevesebb van, attól kevesebbet lehet elvenni. Mint mondta, ezt a szemléletet követi az egri önkormányzat is, amikor a szemétdíjat 33 százalékkal emelte meg, amikor a tömegközlekedésre szorulóktól újabb 100 milliót sajtolt be úgy, hogy megszüntetve az olcsóbb egyvonalas bérletet, rákényszeríti őket a drágább összvonalas bérlet megvásárlására, de a bérlakások támogatását is 5 százalékkal csökkentették.
Véleménye szerint cinikus és lelketlen az önkormányzat azon érvelése, hogy azért volt most szükség az emelésekre, mert egy későbbi drasztikus emelés elviselhetetlen terheket róna a bérlőkre. A fideszes Lázár János hírhedtté vált mondatát, miszerint "Akinek nincs semmije, az annyit is ér.", átültették az egri döntéshozók is a napi politikába.
A Szolidaritás elutasítja a jelenlegi hatalom gyakorlatát, amely a betegségért, rokkantságért, munkanélküliségért, képzetlenségért egyoldalúan az egyént teszi felelőssé, és figyelmen kívül hagyja mind a kiváltó okokat, mind e bajok felszámolásának objektív feltételeit.
Ebből csak az lehet kiút, ha új munkahelyeket teremtenek, és az emberekben fölerősödik a szolidaritás eszménye, megkeresik egymást, saját fórumukat azok, akik nap mint nap ezekkel a problémákkal küzdenek. A társadalom nem hagyhatja segítségnyújtás nélkül magára a rászorulókat, mert csak a társadalmi összefogás segíthet, mert együtt könnyebb elindulni az úton, mint egyedül.