Sajátos értelmezését adta az egri Fidesz Osztie Zoltán feldebrői prédikációjának. Miközben az Esztergom–Budapesti Főegyházmegye tarthatatlannak, az emberek megbélyegzését pedig Krisztus tanításával összeegyeztethetetlennek nevezte, amit a plébános mondott, az egri kormánypárt inkább azt kezdte magyarázni, miért van joga egy papnak közéleti és erkölcsi kérdésekben megszólalni. Csakhogy ezt senki nem vitatta. „A Katolikus Egyház feje Jézus Krisztus – nem pedig a mindenkori politikai érdek” – ezzel a mondattal indította az Egri Fidesz a feldebrői botrányról szóló Facebook-bejegyzését. Ezzel önmagában nehéz lenne vitatkozni. A probléma inkább az, ami utána következik. Osztie Zoltán ugyanis nem általánosságban beszélt abortuszról, házasságról, családról, háborúról vagy más erkölcsi kérdésről. A feldebrői szentmisén konkrétan a Tisza Pártra szavazó keresztényeket minősítette. Azt mondta róluk, hogy „nem értenek semmit” az evangéliumból, és egy erkölcsileg romlott, az országot elpusztító politikai közösséget támogatnak. Erre mondta azt az Esztergom–Budapesti Főegyházmegye, hogy az emberek sértő minősítése és megbélyegzése nem egyeztethető össze Krisztus tanításával. Az egyházi vezetés ennél is tovább ment: hangsúlyozta, hogy Osztie szavai nem képviselik a főegyházmegye álláspontját, az ilyen megnyilvánulások sértik az Egyház közösségét és „tarthatatlanok”. A plébánost figyelmeztették, a videó eltávolítására és arra is felszólították, hogy a jövőben tartózkodjon a hasonló megnyilvánulásoktól. Az egri Fidesz elismeri az egyház álláspontját – majd megpróbálja átkeretezni az ügyet Érdekes módon az Egri Fidesz posztja sem tagadja mindezt. Azt írják: „Az Esztergom–Budapesti Főegyházmegye joggal jelezte, hogy emberek sértő minősítése nem egyeztethető össze Krisztus tanításával.” Ezután azonban már nem arról beszélnek, ami Feldebrőn ténylegesen történt, hanem feltesznek egy másik kérdést: hallgathat-e egy pap, amikor olyan közéleti folyamatokat lát, amelyeket saját hite szerint erkölcsileg elfogadhatatlannak tart? Csakhogy nem ez volt a vita tárgya. Magyar Péter sem azt követelte, hogy a katolikus papok ne beszélhessenek erkölcsi kérdésekről, és a főegyházmegye sem ezt kifogásolta. A vita arról szólt, elfogadható-e, hogy egy pap a szentmise keretében politikai párthoz kötött választókat bélyegezzen meg. A főegyházmegye válasza erre meglehetősen világos volt: nem. Sőt, az egyházi vezetés már júliusban leszögezte, hogy a papok „nem valamely ideológia vagy párt szolgálatában állnak”, Osztie pedig akkor is az egyházmegye tudta és engedélye nélkül szólalt fel egy politikai rendezvényen. A végén már maga az egri Fidesz minősít Az egri pártszervezet bejegyzésének utolsó része különösen figyelemre méltó. Miközben a poszt elején még azt írják, hogy az emberek sértő minősítése nem fér össze Krisztus tanításával, néhány bekezdéssel később már ők maguk fogalmaznak így a jelenlegi kormánypártról: „egy olyan párt irányítja az országot ami árulással fogant és a gyűlölet tartja össze.” Vagyis miközben a főegyházmegye éppen a politikai megbélyegzéstől határolódott el, az egri Fidesz saját bejegyzésében újabb súlyos politikai minősítéssel toldotta meg Osztie ügyét. Ez már nem teológiai vita arról, hogy megszólalhat-e az Egyház erkölcsi kérdésekben. Ez pártpolitika. Nem az Egyház megszólalási joga volt a kérdés Az egri Fidesz érvelése lényegében két külön kérdést mos össze. Az egyik, hogy joga van-e a katolikus egyháznak erkölcsi és társadalmi kérdésekben állást foglalni. Természetesen van, és ezt ebben az ügyben sem a miniszterelnök, sem a főegyházmegye nem vitatta. A másik viszont az, hogy egy katolikus pap a szószékről pártpolitikai alapon minősítheti-e a híveket, és összekapcsolhatja-e egy konkrét pártra leadott szavazatukat azzal, hogy szerinte értik-e az evangéliumot. Osztie felettesei éppen erre adtak egyértelmű választ. Az Egri Fidesz most mégis úgy állítja be az ügyet, mintha az Egyház közéleti megszólalásának szabadságát kellene megvédenie Magyar Pétertől. Pedig a pap szavait nemcsak Magyar kifogásolta: saját főegyházmegyéje nevezte azokat tarthatatlannak, és saját egyházi felettesei figyelmeztették Osztie Zoltánt. Ráadásul a történet végére furcsa helyzet állt elő: miközben a katolikus egyházi vezetés világos határt húzott a hitbéli tanítás és a pártpolitikai megbélyegzés közé, az egri Fidesz ezt a határt láthatóan jóval kevésbé érzi fontosnak. Pedig saját posztjuk első mondatát érdemes lenne végigolvasniuk még egyszer: „A Katolikus Egyház feje Jézus Krisztus – nem pedig a mindenkori politikai érdek.” indexkép: MTI, Hegedüs Róbert

Baleset történt az egri Csiky Sándor utcában: egy autó ütközés után a Fuzio fakerítésén keresztül a vendéglátóhely területére sodródott. Az esetről szóló bejegyzés szerzője, Gál Tibor borász fokozott közlekedési ellenőrzést sürget. A beszámolója szerint egy balra kanyarodó autót próbált nagy sebességgel megelőzni egy másik jármű, majd összeütköztek. A kanyarodó autó ennek következtében áttörte a kerítést. Az érintett területen éppen nem tartózkodtak vendégek vagy dolgozók. Gál Tibor szerint rendszeresen előfordul gyorshajtás az utcában, ahol lakók, turisták és gyermekes családok is közlekednek, a közelben pedig szállodák és oktatási intézmények működnek. Különösen hétvégén tartana szükségesnek fokozott ellenőrzést a hasonló esetek megelőzésére. {source}{/source}

Hogyan tudnának szorosabban együttműködni az egri civil szervezetek és a helyi vállalkozások? Erre kereste a választ a „Közös nevező” című rendezvény, amelyet október 2-án tartottak a Bartakovics Béla Közösségi Házban. A Szegényeket Támogató Alap Egri Alapítványa és a Manooka Design Kft. által szervezett esemény célja az volt, hogy egy helyre hozza azokat az egri civil szervezeteket és vállalkozásokat, amelyek nyitottak a helyi együttműködésre és közös kezdeményezésekre. A rendezvény iránt a szervezők tájékoztatása szerint jelentős érdeklődés mutatkozott. A program középpontjában az állt, hogyan találhatnak egymásra a város gazdasági és civil szereplői, illetve milyen formában tudják erőforrásaikat, tapasztalataikat és kapcsolataikat egymás javára fordítani. A találkozón külön beszélgetés foglalkozott a vállalkozói, illetve a civil oldal tapasztalataival. A résztvevők saját kérdéseiket és felvetéseiket is megoszthatták, így a program nem csupán előadásokból, hanem párbeszédből és kapcsolatépítésből is állt. A kezdeményezés egyik fontos kérdése ugyanakkor csak később válaszolható meg: sikerül-e a most kialakított kapcsolatokból konkrét együttműködéseket, közös projekteket vagy hosszabb távú partnerségeket létrehozni. A „Közös nevező” mindenesetre arra tett kísérletet, hogy az egri civil és vállalkozói szféra szereplői ne egymás mellett, hanem egyre inkább egymással együttműködve keressék a helyi problémákra és lehetőségekre adható válaszokat.

Aki ránéz erre az 1965-ben készült fényképre, könnyen felteszi ugyanazt a kérdést: biztos, hogy ma jár több turista a Szépasszonyvölgyben?Autóbusz autóbusz mögött, mellettük újabb járművek, az úton és a pincék környékén emberek sokasága. Mai szemmel sz...

Alig hagyjuk magunk mögött Egert, máris egészen más világ fogad bennünket. Felsőtárkányon a hegyek szinte körbezárják a települést, az erdő pedig nem valahol messze kezdődik: szinte belesimul a faluba. A tó, a Szikla-forrás, a kisvasút és a környező bü...

Eger belvárosában akadnak olyan épületek, amelyek mellett nap mint nap elhaladunk, mégis ritkán gondolunk bele, milyen történetet őriznek a falaik. Ilyen az Eszterházy tér 5. szám alatt álló impozáns palota is. Ma a Magyar Államkincstár Heves megyei ig...