Baloldalinak nevezte a Magyar Péter vezette kormány 2027-es költségvetését Orbán Viktor. A volt miniszterelnök szerint a Tisza véget vet a munkaalapú gazdaság korszakának, visszahozza a munkanélküliséget, megnyirbálja a családtámogatásokat, és a nyugdíjasok is rosszul járnak. Orbán Viktor kedden Facebook-bejegyzésben értékelte a Tisza-kormány 2027-es költségvetési terveit. A Fidesz elnöke szerint a tervezet egyértelműen baloldali gazdaságpolitikai fordulatot jelent, amely felszámolja az előző kormányok által kialakított, általa munkaalapúnak nevezett gazdasági modellt. A volt kormányfő hat pillért sorolt fel, amelyek szerinte eddig meghatározták a magyar gazdaságpolitikát, és amelyek többségét most veszélyben látja. Elsőként a teljes foglalkoztatást említette, amelynek szerinte a Tisza intézkedései véget vetnek. Orbán úgy fogalmazott, hogy az új kormány „visszahozza a munkanélküliséget”. Második pontként a vállalkozások adóterheiről írt, azt állítva, hogy a költségvetés a munkaadókat sújtja, és veszélybe kerül az alacsony társasági adó előnye. A családtámogatások és az otthonteremtés ügyében még határozottabban fogalmazott: mindkét területen az „amputálva” kifejezést használta. A volt miniszterelnök ugyanakkor nem részletezte, pontosan mely intézkedések miatt tartja indokoltnak ezt a minősítést. A nyugdíjasok helyzetét külön is kiemelte. Orbán szerint a Tisza-kormány nem fizeti ki a 14. havi nyugdíj következő részletét, amelyet ő egy élet munkájának méltó elismeréseként jellemzett. A hatodik pillérként említett rezsicsökkentésről már valamivel visszafogottabban nyilatkozott. Mint írta, „úgy tűnik, ez még túlél”. Orbán értékelése ugyanakkor politikai állásfoglalás, nem pedig a költségvetés tényszerű összefoglalása. A Magyar Péter vezette kormány ugyanis a 2027-es tervezet bemutatásakor többek között a családi pótlék megduplázását, célzott adócsökkentéseket, ágazati béremeléseket és egészségügyi többletforrásokat jelentett be. A kormány álláspontja szerint mindezeket részben az állami kiadások visszafogásából és a korábbi gazdasági rendszerhez kötődő kedvezmények megszüntetéséből finanszíroznák. indexkép: MTI, Ujvári Sándor

Az állami pazarlás visszaszorításával, a nagyvállalatok adóterheinek növelésével és új vagyonadóval csökkentené a költségvetési hiányt a Magyar Péter vezette kormány. A 2027-es büdzsé tervezete szerint több mint 2100 milliárd forinttal javítanák az államháztartás egyenlegét, miközben jelentős összegeket fordítanának családtámogatásokra, nyugdíjakra és az önkormányzatok finanszírozására. Magyar Péter miniszterelnök hétfői parlamenti bejelentése után kedden Kármán András pénzügyminiszterrel közösen ismertette a 2027-es költségvetés részleteit. A kormány célja, hogy az idei évre várható, GDP-arányosan 7,5 százalékos államháztartási hiányt jövőre 4,9 százalékra mérsékelje. Ez a tervezett, mintegy 95 ezer milliárd forintos bruttó hazai termékkel számolva körülbelül 4665 milliárd forintos hiányt jelentene. A pénzügyminiszter közlése szerint a költségvetést 364 forintos euróárfolyammal tervezték, az államadósság GDP-arányos szintje pedig a 2026 végére várt 77,5 százalékról 77,2 százalékra csökkenhet. Az állami kiadásokon spórolnának a legtöbbet A kormány összesen 1465 milliárd forinttal csökkentené az állami kiadásokat. A legnagyobb megtakarítást az előnytelennek tartott koncessziós szerződések felülvizsgálatától várják, ezen a területen 246 milliárd forinttal költenének kevesebbet. A nem hatékony gazdaságfejlesztési támogatások visszafogása közel 170 milliárd, a migrációs bírság megszüntetése 135 milliárd, a felsőoktatási vagyonkezelő alapítványok támogatásának átalakítása pedig 119 milliárd forintos megtakarítást eredményezhet a kormány számításai szerint. Jelentősen csökkentenék a kormányzati kommunikációra és rendezvényekre fordított összegeket is, ezen 92,6 milliárd forintot takarítanának meg. Az ingatlanberuházásokon és presztízsprojekteken 87,7 milliárdot, a közmédián 61,3 milliárdot, a központi beszerzéseken 56,2 milliárdot, míg a NER-hez kötődő alapítványok és civil szervezetek támogatásának visszafogásával 50,3 milliárdot spórolnának. Magyar Péter az autópálya-koncessziókkal kapcsolatban megerősítette, hogy a kormány fel kívánja mondani a Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz köthető MKIF Zrt.-vel kötött szerződést. Az autópályákra fordított kiadások ugyanakkor nem szűnnek meg teljesen, mert a folyamatban lévő beruházások, például az M1-es autópálya fejlesztésének bizonyos költségeivel továbbra is számolni kell. Új adók és szigorítások hoznának 929 milliárdot A bevételi oldalon szintén jelentős változások várhatók. Az adóemelések és az új vagyonadó összesen 929 milliárd forintos többletet eredményezhetnek, miközben a lakossági adócsökkentések 264 milliárd forinttal mérséklik a bevételeket. A nettó növekedés így 665 milliárd forint lehet. A legfontosabb bevételnövelő intézkedések között szerepel a társasági adó és az innovációs járulék módosítása, amelyektől 240 milliárd forintot várnak. Az új vagyonadó 200 milliárdot, a dohánytermékek jövedéki adójának emelése 90 milliárdot, a környezetvédelmi adók módosítása pedig 79 milliárdot hozhat. Emellett szigorítanák az adótervezés szabályait, módosítanák egyes ágazati különadók rendszerét, valamint növelnék a pénzügyi tranzakciós illetékből és a bányajáradékból származó bevételeket. A miniszterelnök elismerte, hogy az ágazati különadók egy részét a vállalatok megpróbálhatják áthárítani a fogyasztókra, de szerinte megfelelő állami ellenőrzéssel és fogyasztóvédelmi eszközökkel ez korlátozható. Több pénz jutna a családoknak és a nyugdíjasoknak A megszorítások mellett a kormány jelentős jóléti intézkedéseket is tervez. A családi pótlékot 2027 januárjától megduplázzák, a minimálbér személyi jövedelemadóját pedig 9 százalékra csökkentik. Ugyanakkor nem terjesztik ki a kétgyermekes anyák szja-mentességét a 40 év felettiekre, sőt a jelenlegi jogosultak is elveszítik a kedvezményt a 40. életévük betöltésekor. A nyugdíjak januártól 3 százalékkal emelkednek, a minimálnyugdíjat pedig 120 ezer forintra növelik. Bevezetik a nyugdíjasok SZÉP-kártyáját is, amelyre 2027-ben 50 ezer forintot kapnának az érintettek. A havi 200 ezer forintnál magasabb nyugdíjjal rendelkezők 25 ezer forintra lennének jogosultak. A támogatás összegét 2030-ig fokozatosan 200 ezer, illetve 100 ezer forintra emelnék. A kormány becslése szerint az adóváltozásokkal, a családi pótlék emelésével és más intézkedésekkel 950 ezer–1 millió család járhat jobban, miközben 40–60 ezer család esetében szűkülhetnek a korábbi adókedvezmények. Az önkormányzatok is több forráshoz jutnának A 2027-es költségvetés egyik fontos eleme az önkormányzatok finanszírozásának átalakítása. A települések összességében 176 milliárd forinttal több támogatást kapnának. A szolidaritási hozzájárulás mérséklése a főváros pénzügyi helyzetét 30 milliárd forinttal, a megyei jogú városokét együttesen mintegy 15 milliárddal, a többi városét pedig 10 milliárddal javíthatja. Eger szempontjából különösen fontos lehet a szolidaritási hozzájárulás csökkentése, hiszen a város 2026-ban mintegy 1,7 milliárd forintot fizetett be ezen a jogcímen. A keddi tájékoztatón ugyanakkor nem derült ki, hogy a változtatás pontosan mekkora könnyítést jelentene az egri költségvetésnek. A községek további 37 milliárd, a nem megyei jogú városok 25 milliárd forinttal több állami támogatásra számíthatnak. A megyei jogú városok és Budapest közösségi közlekedésének finanszírozására több mint 110 milliárd forintot különítenének el. Kármán András ugyanakkor világossá tette, hogy a szolidaritási hozzájárulás teljes megszüntetését nem tervezik, bár a jelenlegi elvonás mértékét túl magasnak tartja. A kormány megerősítette azt is, hogy 2027 folyamán megszüntetné a megyei önkormányzatokat, amelyeket Magyar Péter korábban politikai kifizetőhelyeknek nevezett. A szervezetek a jövő évi költségvetési tervezetben egyelőre még szerepelnek. A tervek megvalósulása több bizonytalan tényezőtől függ A költségvetés egyik legfontosabb kérdése, hogy a tervezett megtakarítások és többletbevételek valóban teljesülnek-e. Az állami szerződések felmondása, a támogatási rendszerek átalakítása és az adóbevételek növelése egyaránt hordoz végrehajtási kockázatokat. A kormány mindenesetre úgy számol, hogy a 2130 milliárd forintos kiadáscsökkentés és nettó bevételnövelés mellett az egyszeri választási kiadások kifutása is jelentősen javítja az államháztartás egyenlegét. A tervek alapján a Tisza-kormány egyszerre próbálja mérsékelni az államháztartási hiányt, visszafogni a korábbi kormányzati kiadások egy részét, és jelentős társadalmi csoportok számára új támogatásokat biztosítani. Hogy mindez a gyakorlatban milyen eredménnyel jár, az a költségvetés elfogadása és a 2027-es gazdasági folyamatok alakulása után válhat egyértelművé. indexkép: MTI, Hegedüs Róbert

Megszüntetné a lakásigénylési névjegyzéket, pályázatokhoz kötné az önkormányzati lakások bérbeadását, és szigorítaná a bérlők ellenőrzését Vágner Ákos. Eger polgármestere szerint a cél egy igazságosabb és átláthatóbb lakásgazdálkodási rendszer kialakítása. A tervezett változtatások ugyanakkor több kérdést is felvetnek, különösen a szociálisan rászorulók és a jelenlegi bérlők szempontjából. Átfogó változtatásokat terjeszt az egri közgyűlés elé Vágner Ákos az önkormányzati bérlakások szabályozásával kapcsolatban. A polgármester Facebook-bejegyzésében azzal indokolta a kezdeményezést, hogy a város lakásgazdálkodásában számos probléma halmozódott fel: üresen álló, felújításra váró ingatlanok, nehezen átlátható igénylési rendszer és a piaci áraktól jelentősen elmaradó bérleti díjak jellemzik a jelenlegi helyzetet. A tervezet egyik legfontosabb eleme a lakásigénylési névjegyzék megszüntetése lenne. A jelenlegi rendszer helyett az üres, bérbe adható önkormányzati lakásokat nyilvános pályázatokon hirdetnék meg, a pályázatok elbírálásáról pedig a közgyűlés illetékes szakbizottsága döntene. A polgármester szerint ezzel világosabbá és ellenőrizhetőbbé válna a lakások elosztása. A bejegyzésből ugyanakkor nem derül ki, hogy pontosan milyen szempontok alapján rangsorolnák a jelentkezőket, illetve mi történne azokkal, akik már jelenleg is szerepelnek a lakásigénylési névjegyzékben. Szigorúbb feltételekkel lehetne lakáshoz jutni Az új rendszerben azok pályázhatnának önkormányzati lakásra, akik Egerben rendelkeznek lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel, illetve meghatározott feltételek mellett azok is, akik a városban dolgoznak. Kizárnák viszont a pályázatból azokat, akiknek lakbérhátralékuk, önkormányzati vagy köztartozásuk van, esetleg rendezetlen fizetési kötelezettséggel rendelkeznek a lakáskezelő felé. Ez a szigorítás a város pénzügyi érdekei szempontjából érthető lehet, ugyanakkor felveti a kérdést, hogy mi történik azokkal a nehéz anyagi helyzetben lévő családokkal, amelyek éppen jövedelmi problémáik miatt szorulnának önkormányzati segítségre. A tartozás automatikus kizáró okként történő alkalmazása ugyanis éppen a legkiszolgáltatottabb lakásigénylőket hozhatja hátrányos helyzetbe. A változtatások a jelenlegi bérlőket is érintenék. Szerződésük lejáratakor az önkormányzat dönthetne a meghosszabbításról, de akár új pályázatot is kiírhatna az adott lakásra. Emellett szigorúbban ellenőriznék az életvitelszerű lakáshasználatot, és megtiltanák az önkormányzati ingatlanok albérletbe adását. Nem lesz lakbéremelés – egyelőre Vágner Ákos külön hangsúlyozta, hogy az előterjesztés nem tartalmaz általános lakbéremelést. Ez fontos kijelentés, különösen annak fényében, hogy a polgármester a jelenlegi rendszer egyik problémájaként éppen a piaci áraktól jelentősen elmaradó bérleti díjakat nevezte meg. A két állítás nem feltétlenül mond ellent egymásnak, de joggal merülhet fel a kérdés, hogy a mostani átalakítás egy későbbi lakbérrendezés előkészítése is lehet-e. Erről a polgármester bejegyzése nem tartalmaz konkrétumokat. Változna a költségelvű lakások szabályozása is: ebben a kategóriában kizárólag a Nyugdíjasház és a Színészház lakásai maradnának. A Garzonházban és a Fecskeházakban pedig megszüntetnék a jelenlegi lakás-előtakarékossági feltételeket. A közelmúltbeli szalai tűzeset tapasztalatai alapján a krízislakások igénybevételét is újraszabályoznák, hogy rendkívüli helyzetekben gyorsabban lehessen átmeneti lakhatást biztosítani. Több lakás azonban ettől még nem lesz A polgármester maga is elismerte, hogy a tervezett intézkedésektől nem válik egyik napról a másikra több száz lakás elérhetővé, hiszen a felújításokra továbbra is forrásokat kell találni. Ez pedig az egész kezdeményezés egyik legfontosabb kérdése. A lakások elosztási rendszerének átalakítása önmagában nem oldja meg az egri önkormányzati lakásállomány problémáit. Nem növeli a rendelkezésre álló ingatlanok számát, és nem biztosít pénzt a jelenleg üresen álló, felújításra szoruló lakások rendbetételére sem. Az sem mellékes, hogy az új szabályozás milyen arányban érvényesítené a szociális szempontokat. Az önkormányzati bérlakásrendszer ugyanis nem pusztán ingatlanhasznosítási kérdés: fontos szerepe lehet azoknak a családoknak, fiataloknak és időseknek a lakhatásában is, akik a piaci bérleti díjakat nem tudják megfizetni. A nyilvános pályáztatás önmagában még nem garantál igazságosabb rendszert. Ehhez egyértelmű, ellenőrizhető és lehetőség szerint objektív elbírálási szempontokra is szükség van, különben a korábbi névjegyzék helyét egy olyan rendszer veheti át, amelyben a szakbizottság mérlegelési jogköre válik meghatározóvá. A legfontosabb kérdés tehát nem pusztán az, hogy milyen szabályok szerint osztják el az egri önkormányzati lakásokat, hanem az is, hogy kiknek kíván lakhatási lehetőséget biztosítani a város. indexkép: Getty Images

– A gyermekrajzok üzenetei – „A rajz nem illusztráció, hanem vallomás” – Ősök és hősök – Lenkey Társaság Kulturális Örökség Egyesület  

A történelem nem csupán évszámokból és hősök nevéből áll, hanem családi örökségből, személyes felelősségből és továbbadott emlékezetből is. A Lenkey család két tagja, János és Károly az 1848–49-es forradalom és szabadságharc katonáiként írta be nevét történelmünkbe. Emléküket máig hűen őrzik leszármazottjaik – a jövő nemzedékeinek. Stúdiónk vendége Lenkey Tibor a Lenkey Társaság Kulturális Örökség Egyesület

Ahogy rövidülnek a nappalok, és a hűvös őszi reggeleket egyre gyakrabban kíséri köd, különösen csábítóvá válik egy kellemesen meleg, gőzölgő termálmedence. Heves megye ebből a szempontból igazán szerencsés helyzetben van: évszázados fürdőkultúra, külön...