Ivóvíz-bekötővezetékek és tűzcsapok cseréjét végzi a Heves Megyei Vízmű Zrt. Egerben, a 25-ös számú főút belterületi szakaszán, a Rózsa Károly utca és a Neumayer utca közötti területen. A munkálatok miatt június 23-án, kedden több környékbeli utcában is időszakos nyomáscsökkenésre, illetve vízhiányra kell számítani. A szolgáltató tájékoztatása szerint a vízellátásban várható fennakadások kedden 8 és 16 óra között jelentkezhetnek az alábbi helyszíneken: a Vörösmarty Mihály út páratlan oldalán a 13–73. szám között, a Petőfi Sándor utcában az 1–23., valamint a 2–26. szám közötti ingatlanoknál. A Heves Megyei Vízmű Zrt. közölte, hogy az érintett területeken élők számára az ideiglenes ivóvízellátást lajtos kocsikkal biztosítják. A vízvételezési lehetőséget a Vörösmarty út és a Petőfi utca, illetve a Vörösmarty út és a Bethlen Gábor utca kereszteződésében helyezik el. A társaság arra kéri a lakosságot, hogy a munkálatok idejére gondoskodjanak a szükséges vízmennyiség előzetes betárazásáról, és legyenek türelemmel a fejlesztési munkák ideje alatt. A vízmű előre is köszöni az érintettek megértését és együttműködését.

Jelentős politikai földindulást okozhat a Tisza-kormány legújabb alkotmánymódosító javaslata, amely tizenkét évben maximalizálná az országgyűlési képviselői mandátumok időtartamát. A Magyar Péter által hétfőn, a parlamentben ismertetett „Tisztítótűz” program egyik központi eleme a politikai elit megújítása, amelynek részeként a jövőben legfeljebb három cikluson át lehetne valaki parlamenti képviselő. A szabályozás a következő országgyűlési választástól lépne életbe, és a jelenlegi tervek szerint visszamenőlegesen számítanák a képviselői éveket. Ez elsősorban a Fideszt érintené érzékenyen: a jelenlegi 44 fős frakcióból közel húsz képviselő nem indulhatna újra. A Fidesz legismertebb politikusai is kiesnének A korlátozás alapján több meghatározó fideszes politikus már évekkel ezelőtt elveszítette volna képviselői mandátumát. Szijjártó Péter külügyminiszter és Lázár János építési és közlekedési miniszter 2002 óta parlamenti képviselők, így már több mint húsz éve ülnek az Országgyűlésben. Ugyancsak érintett lenne Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, Kocsis Máté frakcióvezető és Pócs János országgyűlési képviselő, akik 2010-ben kerültek be a parlamentbe. A legrégebbi parlamenti szereplők között található Németh Zsolt, aki 1990 óta megszakítás nélkül képviselő, valamint Horváth László, aki ugyancsak a rendszerváltás idején kezdte parlamenti pályafutását. A változás érintené többek között Balla Györgyöt, Balla Mihályt, Bencsik Jánost és Zsigó Róbertet is, akik 1998 óta tagjai a parlamentnek. Gyopáros Alpár, Ágh Péter és Tilki Attila pedig 2006 óta töltenek be országgyűlési mandátumot. A 2010-ben parlamentbe került politikusok közül Budai Gyula, Hidvéghi Balázs, Seszták Miklós és Varga Gábor sem indulhatna újra, míg Tuzson Bence, Kovács Sándor és Witzmann Mihály esetében a mostani ciklus lett volna az utolsó. Összességében a jelenlegi Fidesz-frakció közel felét érintené a szabályozás. A KDNP és a Mi Hazánk sem maradna érintetlen A koalíciós partner KDNP számára sem lenne fájdalommentes a változás. Rétvári Bence 2006 óta parlamenti képviselő, míg Hargitai János és Simicskó István már 1998-ban is az Országgyűlés tagja volt. A Mi Hazánk Mozgalom soraiból Novák Előd, Dúró Dóra és Apáti István is kiesne a rendszerből, mivel a Jobbikban eltöltött képviselői éveik is beleszámítanának a tizenkét éves korlátba. Érdekesség ugyanakkor, hogy a közélet egyik legismertebb szereplőjének számító Toroczkai László csak 2022 óta országgyűlési képviselő, így rá nem vonatkozna a korlátozás. A Tisza képviselőit egyelőre nem érinti A szabályozás sajátossága, hogy a Tisza Párt jelenlegi frakcióját egyáltalán nem érintené. A párt mind a 141 képviselője először szerzett parlamenti mandátumot a 2026-os választáson, így egyikük sem közelíti meg a tizenkét éves határt. Politikai elemzők szerint éppen ez az egyik legvitatottabb pontja a javaslatnak. Török Gábor politológus arra hívta fel a figyelmet, hogy amennyiben a korlátozást valóban visszamenőlegesen számolják, az elsősorban a jelenlegi ellenzéki szerepbe került Fidesz tapasztalt politikusait zárná ki a parlamentből. Az Alkotmánybíróságot is átalakíthatja a 17. módosítás A tervezett Alaptörvény-módosítás nemcsak a parlamentet érintené. A javaslat szerint a jövőben nem lehetne alkotmánybíró az, aki betöltötte a 70. életévét. Ez jelenleg négy alkotmánybírót érintene közvetlenül: Juhász Miklóst, Lomnici Zoltánt, Polt Pétert és Haszonicsné Ádám Máriát. A mostani parlamenti ciklus végéig további több bíró is elérné ezt a korhatárt. Ennek következtében a kétharmados többséggel rendelkező Tisza Párt a következő években az Alkotmánybíróság tagjainak jelentős részét lecserélhetné, ami alapvetően alakíthatja át a magyar alkotmányos rendszer működését. Újabb lépés a politikai elit lecserélése felé A képviselői mandátumok korlátozása szervesen illeszkedik a Tisza-kormány korábbi alkotmányos változtatásaihoz. A múlt héten elfogadott 16. Alaptörvény-módosítás már nyolc évben maximálta a miniszterelnöki tisztség betöltését, ami gyakorlatilag kizárja, hogy bárki évtizedeken át vezesse az országot. A mostani javaslat ezt a logikát terjesztené ki az országgyűlési képviselőkre és részben az Alkotmánybíróság tagjaira is. A kérdés már csak az, hogy a politikai megújulást szolgáló intézkedésként vagy a régi politikai elit kiszorításának eszközeként tekint majd rá a közvélemény. indexkép: facebook

Az Országgyűlés hétfői ülésén ismertette Magyar Péter miniszterelnök a „Tisztítótűz” néven emlegetett politikai és jogalkotási csomag alapjait. A kormányfő szerint az elmúlt évtizedekben kialakult korrupciós hálózatok felszámolása és az állami vagyon visszaszerzése csak akkor lehet sikeres, ha közben megszűnnek azok az intézményi pozíciók is, amelyek szerinte a korábbi rendszer politikai túlélését szolgálják. A csomag két fő elemből áll. Az első a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal létrehozása, amelynek feladata az elmúlt húsz év közvagyont érintő visszaéléseinek feltárása, a korrupciós ügyek kivizsgálása, valamint a jogellenesen megszerzett vagyon visszaszerzésének elősegítése lenne. A hivatal vezetői különleges rendőri védelem alatt állnának, mivel a kormány szerint jelentős politikai és gazdasági érdekeket sérthet a működésük. A második elem egy átfogó Alaptörvény-módosítás, amelyet Magyar Péter „Orbán bábjainak vergődését lezáró” intézkedésként emlegetett. A javaslat egyik legfontosabb része a köztársasági elnök megbízatásának megszüntetését lehetővé tevő alkotmányos változtatás. A miniszterelnök szerint nincs értelme a vagyonvisszaszerzésről beszélni addig, amíg azok a közjogi méltóságok maradnak hivatalban, akik szerinte éveken át nem akadályozták meg a közvagyon kifosztását. A bejelentés egyértelműen Sulyok Tamás köztársasági elnök ellen irányul, akit Magyar Péter már a választási győzelme után lemondásra szólított fel. A kormányfő közölte: a "tisztítótűz-művelet" részeként kezdeményezik a jelenlegi köztársasági elnök megbízatásának megszüntetését. "Az alaptörvény módosításának hatályba lépését követő napon Sulyok Tamás megbízatása megszűnik, pont" -fogalmazott. Magyar Péter bejelentette: szeptembertől egy átfogó alkotmányozási folyamatot indítanak, bevonva a teljes magyar társadalmat, "megbeszélve és megtárgyalva közös ügyeinket". Hozzátette: a folyamat végén az új alkotmányt a magyar nép fogja népszavazással megerősíteni. Az alkotmányozási folyamat lezárultáig, de legfeljebb 5 évre az Országgyűlés Sulyok Tamás helyére új köztársasági elnököt választ, akinek az egyik legfontosabb feladata a köztársasági elnöki intézmény tekintélyének helyreállítása lesz - mondta. A tervezet emellett módosítaná a bírói önigazgatás szabályait is. A Kúria és az Országos Bírósági Hivatal vezetőinek visszahívását a jövőben a bírói kar kezdeményezhetné, ami a kormány szerint a bírósági függetlenség megerősítését szolgálná. Magyar Péter parlamenti felszólalásában többször hangsúlyozta, hogy a hivatal nem politikai alapon vizsgálódna, hanem kizárólag azt nézné, hogyan és hová került a magyar emberek pénze. Ugyanakkor a beszédben több fideszes politikust is név szerint említett, és arra figyelmeztetett, hogy akik közvagyonból gazdagodtak meg, azoknak fel kell készülniük a vizsgálatokra. A „Tisztítótűz” csomag várhatóan komoly politikai és jogi vitákat vált ki. A köztársasági elnök korábban már jelezte, hogy minden rendelkezésére álló jogi eszközzel meg kívánja védeni mandátumát, míg több alkotmányjogász szerint egy hivatalban lévő államfő eltávolítása még kétharmados parlamenti többség esetén sem egyszerű folyamat. A kormány szerint ugyanakkor a rendszerváltás befejezése és a korrupciós ügyek feltárása érdekében elkerülhetetlen az intézményi átalakítás. Az előttünk álló hetek egyik legfontosabb kérdése lesz, hogy a társadalmi egyeztetés után milyen formában kerül az Országgyűlés elé a jogszabálycsomag, és sikerül-e a kabinetnek megszereznie hozzá a szükséges politikai támogatást. indexkép: MTI, Bodnár Boglárka

Hárman nem mennek börtönbe abból a családból, akik vasvillával és gumilövedékkel támadtak egy másik rokoni társaságra Hatvanban. A férfiak azért találkoztak, hogy kibékítsék a két haragos családot, végül azonban egymással vesztek össze. A vádirat szerint az egyik sofőr leszorította a másik autót az útról, majd a vasvillák, a botok és a gumilövedékes fegyver is előkerült,

Rendőrkutyák, repülőgépek, börtönbemutatók és történelmi kalandok várták az érdeklődőket országszerte a Múzeumok Éjszakáján. Több száz helyszínen rendeztek több ezer programot a különleges éjszakán, amikor a látogatók nemcsak nézelődhettek, hanem ...

  Ivóvíz-bekötővezetékek és tűzcsapok cseréjét végzi a Heves Megyei Vízmű Zrt. Egerben, a 25-ös számú főút belterületi szakaszán, a Rózsa Károly utca és a Neumayer utca közötti területen. A munkálatok miatt június 23-án, kedden több környékbeli u...