Csaknem négy órán keresztül tárgyalt egymással Vágner Ákos, Eger polgármestere és dr. Bódis Péter, a térség országgyűlési képviselője. A találkozó már önmagában is figyelemre méltó, a két politikus utána közzétett beszámolója azonban még érdekesebb: ugyanazokat a problémákat látják, de egészen más hangsúlyokkal beszélnek róluk. Miközben Vágner az együttműködést és az önkormányzati finanszírozási rendszer problémáit emeli ki, Bódis már konkrétan a városházi működés racionalizálását, pozíciók és kiadások felülvizsgálatát sürgeti. A két Facebook-bejegyzés alapján az első és talán legfontosabb következtetés, hogy Eger pénzügyi helyzetének súlyosságát egyik fél sem vitatja. Vágner Ákos úgy fogalmazott, hogy a „legégetőbb kérdés” a jelenlegi, szerinte országos szinten sem fenntartható önkormányzati működési modell hosszú távú átalakítása, igaz, korábban a fideszes rendszert nem bírálta. Bódis Péter ennél jóval direktebben ír: szerinte Eger költségvetése „nincs jó helyzetben”, a város az elmúlt években „pénzügyi lélegeztetőgépen volt”, és ezen érdemben most sem sikerült változtatni. A különbség nem abban van tehát, hogy van-e probléma, hanem abban, hogy hol keresik annak okait és a megoldást. 781 milliós mentőöv és 600 milliós hitel Bódis Péter bejegyzésében megjelenik egy fontos szám: Eger 781 millió forintos rendkívüli támogatásra számít a költségvetés stabilizálása érdekében. Vágner Ákos szintén említi az önkormányzatok rendkívüli támogatására, vagyis a REKI-re benyújtott kérelmet, összeget azonban saját bejegyzésében nem közöl. Kérdés azonban, hogy a REKI támogatás hasonló lesz-e mint pl. az uniós támogatások? Vagyis hogy egyes feltételek teljesülése után érkezhet a támogatás illetve a döntés mögött lesz-e kidolgozott szabályrendszer és kormányzati döntés? A polgármester ugyanakkor egy másik pénzügyi tételt hangsúlyoz: a kormány jóváhagyta, hogy Eger 600 millió forintos fejlesztési hitelt vegyen fel. Vágner ezért külön köszönetet mondott Bódisnak, jelezve, hogy az országgyűlési képviselő közreműködött a folyamatban. A két összeg természetesen nem ugyanazt szolgálja, mégis jól mutatja Eger jelenlegi mozgásterét: miközben fejlesztésekhez hitelforrásra van szükség, a működési egyensúly fenntartásához rendkívüli állami segítséget vár a város. És éppen itt válik szét a két politikus értelmezése. Vágner rendszerszintű problémáról, Bódis városházi racionalizálásról beszél A polgármester kommunikációjának középpontjában az önkormányzati finanszírozás rendszerszintű problémája áll. Vágner szerint nem pusztán Eger gondjáról van szó, hanem a jelenlegi önkormányzati működési modell országosan sem fenntartható, bár ezt annyira nem hangsúlyozta a kormányváltás előtt. Bódis ezzel szemben egyértelművé teszi, hogy szerinte a külső finanszírozási problémák mellett Eger saját működésében is vannak tartalékok. Ennek megfelelően a képviselő már konkrét kérdéseket is felsorol. Rákérdezett arra, miért van szükség ennyi alpolgármesterre, pontosan milyen feladatokat látnak el, és milyen felelősségi körök tartoznak hozzájuk. Kritikát fogalmazott meg a polgármesteri kabinet és a Média Eger működésével kapcsolatban, a polgármesteri hivatal kiadásainak csökkentését is lehetségesnek tartja, és azt is jelezte: megítélése szerint nem minden állami intézmény élén áll megfelelő szakember. Ez már lényegesen túlmutat egy udvariassági találkozón. Bódis gyakorlatilag azt az elvárást fogalmazta meg, hogy a városvezetés vizsgálja felül saját szervezetét és költségeit is, mielőtt a tartós megoldást kizárólag újabb állami forrásoktól várná. Figyelemre méltó, amiről Vágner nem írt Politikai szempontból legalább annyira érdekes a két közlemény közötti különbség, mint az, ami mindkettőben szerepel. Vágner Ákos beszámolójából ugyanis kimaradtak Bódis konkrét kritikái. A polgármester nem tért ki az alpolgármesterek számára, a kabinetre, a Média Egerre vagy a hivatali költségek csökkentésére vonatkozó felvetésekre. Helyette a közös ügyeket – a REKI-kérelmet, a Bitskey Aladár Uszodát, az egri várat, a volt laktanyát és a fejlesztési hitelt – helyezte előtérbe, majd azzal zárta beszámolóját, hogy mindketten Eger és az egriek érdekeit tartják elsődlegesnek. Bódis bejegyzése ennél jóval keményebb. Bár hangsúlyozza, hogy nem „számonkérésről” van szó, lényegében több ponton is számonkérhető elveket fogalmaz meg: minden forintnak és pozíciónak világos indoka legyen, racionalizálni kell a működést, és meg kell szüntetni azokat a gyakorlatokat, amelyek nem szolgálják a város érdekeit. Az egri vár ügyében közelebb vannak az álláspontok Van ugyanakkor olyan terület is, ahol a két beszámoló alapján lényegében nincs vita. Mindketten kiemelik az egri vár helyzetét. Bódis szerint a vár fenntartása és állagmegóvása akkora teher, amelyet még egy jó pénzügyi helyzetben lévő városnak is nehéz lenne egyedül vállalnia, ezért ehhez segítséget ígért. Vágner szintén a vár helyreállítását és fejlesztését sorolta a legfontosabb megtárgyalt ügyek közé. Ez arra utal, hogy vannak olyan nagy egri ügyek, amelyekben a városvezetés és az országgyűlési képviselő együttműködése reális lehet. Együttműködés igen, de feltételekkel A két bejegyzést egymás mellé téve összességében egy sajátos politikai helyzet rajzolódik ki. Vágner Ákos láthatóan az együttműködés képét kívánja erősíteni: megköszöni Bódis közreműködését a hitel ügyében, párbeszédről beszél, és azt hangsúlyozza, hogy Eger érdeke közös. Bódis Péter sem zárja le az együttműködés lehetőségét – sőt, az egri vár ügyében kifejezetten segítséget ígér –, ugyanakkor világossá teszi, hogy az állami segítséget nem tekinti a jelenlegi városi működés automatikus finanszírozásának. A legfontosabb mondata talán éppen az, hogy az operatív működésen változtatni kell, ennek végrehajtása pedig a városvezetés felelőssége. Ez lényegében egy politikai választóvonalat is kijelöl: Bódis kész közreműködni abban, hogy Eger külső forrásokhoz jusson, de közben belső változásokat vár a városvezetéstől. Vágner pedig úgy próbálja kezelni ugyanezt a helyzetet, hogy a városi gazdálkodás problémáit egy szélesebb, országos önkormányzati finanszírozási válság részeként mutatja be. Hogy a csaknem négyórás találkozó valóban egy tartós együttműködés kezdete volt-e, azt azonban nem a két Facebook-bejegyzés dönti el. Sokkal inkább az, hogy lesz-e kézzelfogható következménye: megérkezik-e a 781 milliós rendkívüli támogatás, mi történik a város intézményi és hivatali kiadásaival, hozzányúl-e Vágner Ákos a Bódis által kritizált struktúrákhoz, és sikerül-e közösen előrelépni az olyan nagy ügyekben, mint az egri vár, az uszoda vagy a volt laktanya. A találkozó alapján ugyanis a diagnózis egy részében már egyetértenek: Eger jelenlegi pénzügyi működése hosszú távon nem tartható fenn változatlan formában. A vita mostantól sokkal inkább arról szólhat, hogy a változás költségeit kinek és hol kell vállalnia. {source}{/source} indexkép: Bódis Péter és Vágner Ákos facebook

A pénzügyminiszter utasítására felmentették a Mandinert kiadó Mandiner Novum Nonprofit Zrt. vezérigazgatóját, és leállítják a lap finanszírozását – jelentette be pénteken Magyar Péter miniszterelnök. „A pénzügyminiszter utasítására az imént felmentésre került a Mandiner nevű lapot kiadó cég vezérigazgatója. A mai nappal leállításra kerül a hazug propagandalap mindennemű finanszírozása” – írta Facebook-oldalán Magyar Péter. A Mandinert a Mandiner Novum Nonprofit Zrt. adja ki, amelynek vezérigazgatója Kereki Gergő. A kiadó az elmúlt hónapokban már jelentős átalakításokon ment keresztül. Júniusban mintegy hatvan munkatárstól váltak meg, augusztus elején pedig bejelentették, hogy megszüntetik a Mandiner nyomtatott hetilapját. Az utolsó print szám július 30-án jelent meg. A lap korábban jelentős állami hirdetési bevételekhez jutott: a Telex korábbi összesítése szerint tavaly mintegy 390 millió forint értékben jelentek meg állami hirdetések a Mandinernél. A Mandiner nyomtatott hetilapja 2019-ben indult, mintegy tíz évvel az internetes oldal elindítása után. A lap a kormánypárti média központosításakor a KESMA-hoz került, később pedig az MCC érdekeltségébe. A kiadó körül már nyáron komoly változások kezdődtek. A Mandiner Novum vezetője júniusban nyilvánosan bírálta Orbán Balázst, aki néhány nappal később távozott az MCC alapítványának kuratóriumi elnöki posztjáról. Magyar Péter pénteki bejelentése alapján most a Mandiner finanszírozásában is jelentős változás következik: a miniszterelnök közlése szerint a lap „mindennemű finanszírozását” leállítják.

Egy egészséges, idősödő tölgyes kitermeléséről számolt be Szendőfi Balázs természetfilmes, aki szerint a Mátra és a Bükk térségében is megindult a fakitermelés. Az általa felkeresett terület az Egererdő kezelésében lehetett, a kivágott fák között pedig védett fajok jelenlétére utaló nyomokat is találtak. Szendőfi Balázs halkutató és természetfilmes pénteki Facebook-bejegyzésében arról írt, hogy információi szerint a megnövelt keretű szociális tűzifaprogram miatt felgyorsulhatott a fakitermelés. Mint fogalmazott, utánajárt az értesüléseknek, és azt tapasztalta, hogy a Mátra és a Bükk alján is dolgoznak a fakitermelők. {source}{/source} Szendőfi az egyik helyszínt személyesen is felkereste. Beszámolója szerint ott egy egészséges, idősödő tölgyest vágtak le, közvetlenül egy Egererdő-tábla mögött, vagyis állítása szerint nem magánerdőről van szó. A vele tartó szakértő a terület szélén több védett, illetve Natura 2000-es jelölőfajnak számító rovar lárváját is megtalálta. A természetfilmes arra is felhívta a figyelmet, hogy az út mellett egy keskeny erdősávot meghagytak. Ezt úgynevezett „optikai sávként” írta le, amely eltakarja az útról a mögötte lévő vágásterületet. Szendőfi szerint problémát jelenthet az is, hogy a kitermelés után magukra maradó hagyásfák elveszítik a környező fák által biztosított árnyékolást és védelmet. A történet hátterében a szociális tűzifaprogram jelentős kibővítése áll. A kormány a 2026–2027-es fűtési szezonra 5 milliárdról 10 milliárd forintra emelte a program keretét, és az állami erdőgazdaságokat is arra utasította, hogy mielőbb biztosítsák a szükséges készleteket. A programot ráadásul kiterjesztették: már nemcsak az 5 ezer fő alatti, hanem a legfeljebb 20 ezer lakosú települések önkormányzatai is pályázhatnak támogatásra. Szendőfi ugyanakkor azt állítja, hogy a megnövekedett tűzifaigény nem indokolná védett erdők kitermelését, szerinte a szükséges mennyiség nem védett területekről is biztosítható lenne. Arra kérte követőit, hogy az ősz folyamán jelezzék neki, ha erdővágást tapasztalnak, különösen védett területeken.

Közel négy órán át zajlott pénteken a megbeszélés dr. Bódis Péter, az Eger és térsége országgyűlési képviselője, valamint Vágner Ákos, The post Eger pénzügyeiről, az uszodáról, a várról és a volt laktanyáról is tárgyaltak dr. Bódis Péter és Vágner Ákos – EgerHírek appeared first on EGERINFO.

Az Egri várban járva könnyű elsétálni mellette anélkül, hogy belegondolnánk, milyen fontos szerepet töltött be egykor. A Setét-kapu ugyanis nem egyszerű várkapu volt: a 16. században ezen keresztül lehetett átjutni a belső várból a mára szinte teljesen...

Csaknem négy órán keresztül tárgyalt egymással Vágner Ákos, Eger polgármestere és dr. Bódis Péter, a térség országgyűlési képviselője. A találkozó már önmagában is figyelemre méltó, a két politikus utána közzétett beszámolója azonban még érdekesebb: ug...