Milyen lesz a jövő iskolája, és hogyan alkalmazkodhat az oktatás a technológiai fejlődéshez, valamint a diákok változó igényeihez? Ezek a kérdések is előtérbe kerülnek az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen, ahol november 5. és 7. között rendezik meg a XXVI. Országos Neveléstudományi Konferenciát. A háromnapos egri rendezvényen kutatók, egyetemi oktatók, pedagógusok és oktatási szakemberek vitatják meg a neveléstudomány aktuális kérdéseit, a korszerű tanítási módszereket és az iskolarendszer előtt álló kihívásokat. A szakmai párbeszéd egyik fontos témája, hogyan lehet a modern technológiai lehetőségeket úgy beépíteni az oktatásba, hogy közben megmaradjon a pedagógusok személyes szerepe, és a tanulók egyéni szükségletei is megfelelő figyelmet kapjanak. A mesterséges intelligencia térnyerése új lehetőségeket nyit az oktatásban. A digitális eszközök segíthetik a személyre szabott tanulást, csökkenthetik a pedagógusok adminisztratív terheit, ugyanakkor adatvédelmi, etikai és módszertani kérdéseket is felvetnek. Az egri egyetem kutatói korábban is foglalkoztak ezekkel a problémákkal. Közel 250 ezer diákot ér el az Egerben kidolgozott oktatási program Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem az oktatási módszerek fejlesztésében is jelentős szerepet vállal. Az intézmény által kidolgozott Komplex Alapprogram célja az élményalapú tanulás, a gyermekek egyéni képességeinek fejlesztése és a pedagógusok szakmai támogatása. A 2014-ben indult fejlesztés eredményeit 2018-tól kezdték bevezetni a köznevelésbe. A programhoz mára csaknem 800 iskola és feladatellátási hely kapcsolódott, és közel 250 ezer diákot ér el. Az egyetem adatai szerint 2018 januárja és 2026 októbere között 2371 pedagógusképzést szerveztek, amelyeken több mint 50 ezer képzési részvételt regisztráltak. A módszertan további fejlesztésének része az óvoda és az iskola közötti átmenet támogatása, valamint a középiskolai alkalmazás előkészítése is. Eger ismét az oktatáskutatás egyik központja lesz A neveléstudományi konferencia megrendezése az egri felsőoktatás számára is fontos esemény. Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem és jogelőd intézményei hosszú múltra tekintenek vissza a pedagógusképzés területén, az országos tanácskozás pedig lehetőséget ad az intézmény kutatási eredményeinek bemutatására. A konferencia mellett novemberben több mint negyven rendezvénnyel kapcsolódik az egyetem a Magyar Tudomány Ünnepéhez. A programsorozatban különböző tudományterületek képviselői mutatják be kutatásaikat és azok gyakorlati jelentőségét. A rendezvények közös kérdése, hogyan hasznosíthatók a tudományos eredmények a mindennapi életben, ezen belül az oktatásban. A jövő iskolájáról szóló szakmai párbeszéd egyik alapvető dilemmája, hogy miként teremthető meg az egyensúly a technológiai fejlődés és az emberközpontú nevelés között. A korszerű iskola ugyanis nem csupán új digitális eszközöket jelent, hanem olyan tanulási környezetet is, amely figyelembe veszi a gyermekek eltérő képességeit, támogatja fejlődésüket és ösztönzi az önálló gondolkodást. indexkép: EKKE, Szántó György

Több mint 454 millió forintot követel Eger a Szép-bástya ügyében, de a szakértő szerint az újjáépítés költsége túlzott lehetett Továbbra is folyamatban van az egri vár Szép-bástyájának 2021-es leomlása miatt indított per. Az önkormányzat több mint 454 millió forint megtérítését követeli a tervezőtől és a kivitelezőktől, ugyanakkor a bíróság által kirendelt szakértő az újjáépítésre fordított összegnek csupán egy részét tartja indokoltnak. Az ügy kimenetele egyelőre bizonytalan. A Szép-bástya helyreállításával kapcsolatos peres eljárásról a szeptemberi egri közgyűlésen is szó esett. Az ügy előzményeit és jelenlegi állását a városvezetés egy újabb tájékoztatásban ismertette. A Szép-bástya és a hozzá kapcsolódó várfalsétány mintegy tíz évvel ezelőtt, európai uniós támogatásból megvalósított várfejlesztés keretében épült meg. A Kálváriát jelképező három kereszttel ellátott építmény falán már 2017-ben repedéseket észleltek. Ezeket kezdetben természetes szerkezeti mozgás következményének tekintették, és több alkalommal kijavították, a repedések azonban ismét megjelentek. 2021. február 17-én a bástya támfala leomlott. A Heves Megyei Kormányhivatal két nappal később kötelezte az önkormányzatot, mint az ingatlan tulajdonosát, a teljes körű helyreállításra. Az önkormányzat először az eredeti kivitelezőket szólította fel az állagmegóvási és kárelhárítási munkák elvégzésére. A vállalkozók azonban nem ismerték el felelősségüket, és nem vállalták a munkálatokat. Emiatt a város más vállalkozókat bízott meg a sürgős beavatkozásokkal, amelyek közel 46 millió forintba kerültek. Ezt követően az előző városvezetés közbeszerzési eljárás keretében rendelte meg a bástya újjáépítését, további 408,5 millió forintért. Jelentős eltérés van a tényleges költségek és a szakértői becslés között Az önkormányzat a perben összesen több mint 454 millió forint megtérítését követeli az érintett kivitelezőktől és a tervezőtől. A közjegyző előtti eljárásban kirendelt szakértő megállapításai szerint a támfal leomlása tervezési és kivitelezési hibákra vezethető vissza. A jelenleg folyamatban lévő bírósági eljárásban kirendelt igazságügyi szakértő ugyancsak több műszaki hiányosságot azonosított. Ezek között szerepel a megfelelő vízelvezetés hiánya, valamint a geotechnikai és statikai kockázatok nem megfelelő kezelése. A szakvélemény ugyanakkor lényeges különbséget tesz a kárelhárítás és az újjáépítés költségeinek megítélésében. Míg a közel 46 millió forintos állagmegóvási kiadást elfogadhatónak találta, a 408,5 millió forintos újjáépítési költséget jelentősen túlzottnak minősítette, és az indokoltnak tartott összeget 104 millió forintban határozta meg. Ez több mint 300 millió forintos eltérést jelent az önkormányzat által ténylegesen kifizetett és a szakértő által indokoltnak ítélt újjáépítési költség között. A szakértői megállapítás ugyanakkor önmagában nem jelenti azt, hogy a bíróság végül ekkora összeg megtérítéséről dönt. A kártérítési felelősség és a megtérítendő összeg meghatározása a bíróság feladata. A tájékoztatás szerint a bíróság 2026 májusában elrendelte az igazságügyi szakvélemény írásbeli kiegészítését, amely még nem készült el. A kiegészítő szakvéleménynek jelentős szerepe lehet annak eldöntésében, hogy a város által követelt összegből mekkora rész tekinthető jogilag megalapozottnak és megtéríthetőnek. indexkép: Vágner Ákos facebook

Közlekedési baleset történt szerda este Egerben, a 25-ös főút belterületi szakaszán. Két személyautó ütközött össze a Vörösmarty Mihály utca és a Király utca kereszteződésében. A helyszínre tűzoltókat és mentőket is riasztottak. November 4-én, szerdán este két személygépkocsi karambolozott Eger egyik forgalmas útkereszteződésében, a Vörösmarty Mihály utca és a Király utca találkozásánál. A katasztrófavédelem 20 óra 12 perckor közzétett tájékoztatása szerint a balesethez az egri hivatásos tűzoltók vonultak ki, akik a helyszínen áramtalanították az egyik érintett járművet. A két autóban kizárólag a sofőrök tartózkodtak, utasokat egyik jármű sem szállított. A helyszínre mentőket is riasztottak, a gépkocsivezetők esetleges sérüléseinek súlyosságáról azonban egyelőre nem érkezett információ

Egerben, a buszpályaudvar közelében, a Magyar–Lengyel Barátság lépcsője alján található egy különleges köztéri alkotás, amely mellett sokan naponta elhaladnak. A Szomjúság című díszkút Király Róbert szobrászművész munkája. A térdelő nőalakot ábrázoló k...

Több mint 454 millió forintot követel Eger a Szép-bástya ügyében, de a szakértő szerint az újjáépítés költsége túlzott lehetett Továbbra is folyamatban van az egri vár Szép-bástyájának 2021-es leomlása miatt indított per. Az önkormányzat több mint 454...

November 5-én Szent Imre hercegre emlékezik a katolikus egyház. Szent István király és Boldog Gizella fia a magyar ifjúság védőszentje lett, neve pedig ma is számos egyházi intézményben és közösségben él tovább. Heves megyében Eger és Tenk különösen fo...