• Végveszélyben a Maconkai-víztározó: 25,5 tonna mészkőporral próbálják megmenteni a tavat

    Soha nem tapasztalt vízhiánnyal küzdenek a Maconkai-víztározónál. A rendkívüli aszály miatt megszűnt a tavak természetes vízutánpótlása, ezért külső forrásból kellett vizet juttatni a rendszerbe, miközben 25,5 tonna mészkőporral is igyekeznek javítani a víz minőségét. Kritikus helyzet alakult ki Nógrád vármegye legnagyobb állóvizénél, a Maconkai-víztározónál. A tartós hőség és a csapadékhiány következtében a Zagyva vízgyűjtő területe jelentős részben kiszáradt, így gyakorlatilag megszűnt a tórendszer természetes vízutánpótlása. A helyzet olyan súlyossá vált, hogy külső vízforrást kellett bevonni. A Maconkai-víztározó történetében ez már a hetedik ilyen beavatkozás volt. A vizet a Mátraszelei víztározóból engedték le, és mintegy 38 órába telt, mire az a Zagyva kiszáradt medrében elérte Maconkát. A vízszint a szivattyúzás kezdetekor mindössze 387 centiméter volt, majd két nap alatt sikerült 400 centiméter fölé emelni. A vízpótlás azonban önmagában nem volt elegendő. A magas vízhőmérséklet miatt csökkenhet a víz oldott oxigéntartalma, miközben megnő az algásodás és a halpusztulás veszélye is. A vízminőség javítása és az oxigénegyensúly stabilizálása érdekében ezért összesen 25,5 tonna mészkőport juttattak a tórendszerbe. A munkában a Bátonyterenye–Maconkai Szabadidő- és Sporthorgász Egyesület több mint húsz tagja vett részt önkéntesként. A mészkőpor beszerzését, szállítását és kijuttatását is az egyesület saját költségvetéséből finanszírozta. A tó megmentéséért más módszereket is bevetnek: több ponton vízforgató és levegőztető berendezéseket működtetnek, a vizet rendszeresen jet skivel is átmozgatják, július közepén pedig etetési tilalmat vezettek be, hogy tovább ne terheljék a vízi ökoszisztémát. A Maconkai-víztározó nemcsak horgászati és turisztikai szempontból jelentős. Az 1970-es évek második felében, a Zagyva felduzzasztásával létrehozott tározó eredeti feladata az árvízvédelem volt, emellett innen biztosítják a bátonyterenyei vízmű nyersvízigényének egy részét is. Emiatt a megfelelő vízszint fenntartása a térség vízellátása szempontjából is fontos. A mostani rendkívüli helyzet jól mutatja, milyen komoly következményekkel járhat a hosszan tartó aszály: Maconkán már nem egyszerűen az alacsony vízállással, hanem a tó élővilágának megóvásáért és a vízellátás biztonságának fenntartásáért is küzdenek.

  • Novák Katalint, Varga Juditot és Balog Zoltánt is meghallgathatják a kegyelmi ügyben

    Megkezdte munkáját az Országgyűlés kegyelmi botrány felelőseit feltáró vizsgálóbizottsága. A testület elnöke Novák Katalin volt köztársasági elnök, Varga Judit korábbi igazságügyi miniszter és Balog Zoltán meghallgatását is javasolni fogja. Ha egy beidézett személy többszöri felszólításra sem jelenik meg, végső esetben akár elő is állíthatják. Szerdán megtartotta alakuló ülését a kegyelmi ügy hátterének feltárására létrehozott parlamenti vizsgálóbizottság. Schummer Orsolya, a TISZA Párt frakcióvezető-helyettese, a testület elnöke az ülés előtt arról beszélt, hogy első lépésként a kegyelmi döntéshez kapcsolódó iratokat kívánják megvizsgálni. A bizottság a Sándor-palotától és az Igazságügyi Minisztériumtól is bekérné a döntés előkészítésének különböző szakaszaiban keletkezett dokumentumokat. Schummer szerint ezek áttanulmányozása után, várhatóan néhány héten belül kezdődhetnek meg a személyes meghallgatások. A bizottsági elnök közölte: személy szerint javasolni fogja Novák Katalin, Varga Judit és Balog Zoltán meghallgatását. A testület elsősorban azt szeretné feltárni, hogy milyen döntéshozatali folyamat vezetett ahhoz, hogy K. Endre 2023-ban elnöki kegyelmet kapott, illetve volt-e informális politikai, egyházi vagy más közbenjárás az ügyben. Akár elő is állíthatják a távol maradókat A vizsgálóbizottság meghallgatásai nem pusztán önkéntes beszélgetések lehetnek. Schummer Orsolya tájékoztatása szerint ha egy beidézett személy nem jelenik meg, első alkalommal 100 ezer forintos, második alkalommal pedig egymillió forintos bírságot szabhatnak ki. Harmadik távolmaradás után pedig lehetőség nyílhat arra, hogy az érintettet előállítsák a bizottság elé. Arra a kérdésre, hogy Orbán Viktort is meghallgathatják-e, Schummer úgy válaszolt: amennyiben az iratok vagy a meghallgatások során olyan tény merül fel, amely szerint a miniszterelnöknek szerepe lehetett a döntéshozatali folyamatban, ő is felkerülhet a meghallgatandók listájára. A kegyelmi döntés hátterét keresik Az ügy középpontjában K. Endre, a bicskei gyermekotthon egykori igazgatóhelyettese áll. A férfit azért ítélték el, mert a bíróság szerint megpróbálta rávenni az intézetben szexuálisan bántalmazott gyerekeket arra, hogy változtassák meg vallomásukat. Novák Katalin 2023-ban elnöki kegyelemben részesítette. A kegyelmi döntés 2024-es nyilvánosságra kerülése súlyos politikai válságot okozott, amely végül Novák Katalin köztársasági elnök és Varga Judit volt igazságügyi miniszter közéletből való távozásához vezetett. A most felállt vizsgálóbizottság azt próbálja tisztázni, milyen szerepet játszott a döntésben a Sándor-palota, az Igazságügyi Minisztérium, valamint az esetleges politikai, egyházi és más háttérszereplők. A testület a tervek szerint december 31-ig fejezné be a munkáját. indexkép: MTI, Szigetváry Zsolt

  • Lakossági fórumot tartanak az egri buszközlekedés jövőjéről – várják az utasok véleményét

    Az egri helyi buszközlekedés régóta sokakat foglalkoztató kérdéseiről tart lakossági fórumot Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata. A városvezetés szeptember 9-én, szerdán 17 órára várja mindazokat, akik szeretnék elmondani véleményüket a menetrendről, a járatok gyakoriságáról vagy a szolgáltatás minőségéről. A fórum helyszíne a Polgármesteri Hivatal díszterme (Eger, Dobó tér 2.), ahol a MÁV Személyszállítási Zrt. képviselője is részt vesz az egyeztetésen. Az önkormányzat szerint már megkezdődtek a tárgyalások a helyi közösségi közlekedés fejlesztéséről, de a végleges megoldások kialakításához fontosnak tartják az utasok tapasztalatait és javaslatait. Milyen kérdésekben várják a lakosság véleményét? A szervezők arra kérik az egrieket, hogy mondják el többek között: milyen sűrűn közlekedjenek a helyi járatok, mely útvonalakon lenne szükség változtatásra vagy új járatokra, milyen fejlesztéseket látnának szívesen az autóbuszokon, milyen problémákkal találkoznak a mindennapi buszközlekedés során. A cél, hogy a lakossági észrevételek alapján olyan változtatások szülessenek, amelyek valóban javítják az egri közösségi közlekedést. Regisztráció szükséges A fórumon való részvételhez előzetes online regisztrációt kér az önkormányzat. A jelentkezés az online űrlapon keresztül érhető el. A városvezetés hangsúlyozza: minden vélemény számít, hiszen az utasok visszajelzései meghatározhatják, milyen irányba fejlődjön Eger buszközlekedése a következő időszakban.