Magyar Péter miniszterelnök szerint a kormány a dohány- és kaszinókoncessziók átalakítása után a 35 évre megkötött autópálya-koncesszió ügyében is lépni fog. A kormányfő szombati Facebook-bejegyzésében azt írta: „lépésről lépésre, forintról forintra leng a kasza”. „Ahogy vállaltuk, felszámoljuk a közpénzzabrálást a dohány- és a kaszinókoncesszióknál. Felkészül a 35 éves autópálya-koncesszió” – fogalmazott Magyar Péter. A miniszterelnök már a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón jelezte, hogy a kabinet radikális átalakításokat tervez a dohány- és kaszinókoncessziók rendszerében. Akkor arról beszélt, hogy a részleteket várhatóan a következő egy-két kormányülés valamelyike után ismertetik. Magyar szerint nem áll messze a valóságtól az a feltételezés sem, hogy mindkét területen a jelenlegi koncessziós szerződések megszüntetésére, illetve felmondására készülhet a kormány. Emellett további, általa radikálisnak nevezett változtatásokat is kilátásba helyezett. Már vizsgálják az autópálya-koncessziót A következő nagy ügy a 35 éves autópálya-koncesszió lehet. Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter még júliusban jelentette be, hogy megkezdték a konstrukció átvilágítását. Az előző kormány 35 évre kötött szerződést a Szíjj Lászlóhoz és Mészáros Lőrinchez köthető magántőkealapokkal. A megállapodás becsült értéke 24 ezer milliárd forint, és csaknem a teljes magyar gyorsforgalmi úthálózat működtetését, fenntartását és fejlesztését a koncessziós társaságra bízta. Vitézy korábbi közlése szerint az elmúlt négy évben összesen 1024 milliárd forintot fizettek ki az autópálya-koncesszornak. A miniszter ezt „brutális, felfoghatatlan számnak” nevezte, és úgy értékelte, hogy az átvilágítás során látottak alapján a konstrukció valójában közpénzek kicsatornázására szolgált. Az autópálya-koncesszióval kapcsolatban uniós jogi vita is zajlik. Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben, amelyben a koncessziós konstrukció jogszerűségét is kifogásolja. Magyar Péter mostani bejegyzése alapján a dohány- és kaszinókoncessziók után tehát az autópályák 35 éves koncessziós szerződése lehet a kormány következő nagy felülvizsgálati ügye. Egyelőre azonban arról nem közöltek részleteket, hogy az átvilágítás milyen jogi vagy pénzügyi lépésekhez vezethet. indexkép: Getty Images

Látványosabb munkálatok kezdődnek a következő napokban a 25-ös főút Egeren átvezető szakaszán. Több helyszínen aszfaltozás következik, miközben újabb útszakaszokat is bevonnak a rekonstrukcióba. A felsőtárkányi csomópontban már szeptember 8-án megkezdik az aszfaltozást. A tanévkezdés a munkálatok ellenére nem okozott jelentősebb fennakadásokat az egri közlekedésben. A kivitelezés azonban továbbra is több helyen jár korlátozásokkal, ezért érdemes kerülőutakkal és hosszabb menetidővel számolni. A felsővárosi, I. ütemben útburkolati jeleket festenek, valamint folytatják a járdák és kapubejárók helyreállítását. Ezen a szakaszon valamennyi buszmegálló az eredeti helyén használható. A felsőtárkányi csomópontban elkészült a későbbi jelzőlámpás kereszteződéshez szükséges védőcső fektetése. A fedlapok szintre emelése és az aszfaltozás előkészítése miatt még helyi terelésekre kell számítani.Szeptember 8-án kezdik a felsőtárkányi csomópont aszfaltozását A csomópontban szeptember 8-án, nappal kezdődik az aszfaltozás. A fennmaradó sávokban a szeptember 14-ével kezdődő héten, éjszakánként dolgoznak majd. Ugyanezen a héten, szeptember 14. és 18. között az esti és éjszakai órákban a Szvorényi és a Sas úti kereszteződés aszfaltozását is elvégzik. Ezeken a helyszíneken napközben nem dolgoznak majd, a 25-ös főút felújításának más részein azonban nappal is folytatódnak a munkálatok. A belvárosi, II. ütemben az Árpád úton már a belső sávokra is felkerült az aszfalt kötőrétege. A tervek szerint szeptember 9-én a Sas út felé vezető két sávon, szeptember 11-én pedig az északi irányban fektetik le a kopóréteget. A Dr. Nagy János utca és a Sertekapu utca között a belső sávok kötőrétege már elkészült, szeptember 10-én pedig újabb aszfaltozás következik. A Király utca és a Szvorényi utca között szegélyépítést végeznek, míg a Deák Ferenc utca és a Sas út között megkezdődött a közbenső sziget rekonstrukciója. indexkép: Eger város Hivatalos Oldala facebook A Törvényház utca és a Dr. Nagy János utca között a bal külső sávban aszfalt kötőréteget fektetnek, a jobb külső és a jobbra kanyarodó sávban pedig burkolatmarás várható. Újabb sávlezárások jönnek a déli városrészben A III. ütemben a következő héten már lesznek olyan részek – a Sas út és a Vincellériskola utca, illetve a Fadrusz utca és a Volán-telep között –, ahol ismét 2x2 sávon haladhat a forgalom. Az autósoknak ugyanakkor különösen figyelniük kell, mert a sávok között egyelőre szintkülönbség lesz. Újabb területeket is munkába vesznek. Az Aldi és a Volán-telep között, valamint a Fadrusz utca és a Vincellériskola utca között a belváros felé vezető oldalon lezárják a külső sávot. Itt a szegélyek, víznyelők és buszmegállók átépítése kezdődik. Közben több buszmegállót már ismét használhatnak az utasok. A belváros irányába az Aradi utca és a Galagonyás utca megálló, Kerecsend felé pedig a Nagyváradi út, Aradi utca, Veres Péter út és Mátyás király út megállók használhatók. December közepére kell elkészülnie a teljes szakasznak A beruházásban összesen mintegy 9 kilométernyi, 2x2 sávos útszakasz újul meg. A végső befejezési határidő 2026. december 15. A rekonstrukcióval érintett 31 buszöbölből már 23 elkészült, bár a bazaltbeton kötési ideje miatt egy részük egyelőre nem használható. A kivitelezés egyik legidőigényesebb részét jelentő szegélycseréknek pedig már több mint 75 százalékával végeztek. A következő napokban és hetekben tehát egyre látványosabb szakaszába lép a 25-ös főút egri rekonstrukciója, ugyanakkor az újabb aszfaltozások és sávlezárások miatt továbbra is fokozott figyelemre és türelemre lesz szükség a városban közlekedőktől.

Csaknem négy órán keresztül tárgyalt egymással Vágner Ákos, Eger polgármestere és dr. Bódis Péter, a térség országgyűlési képviselője. A találkozó már önmagában is figyelemre méltó, a két politikus utána közzétett beszámolója azonban még érdekesebb: ugyanazokat a problémákat látják, de egészen más hangsúlyokkal beszélnek róluk. Miközben Vágner az együttműködést és az önkormányzati finanszírozási rendszer problémáit emeli ki, Bódis már konkrétan a városházi működés racionalizálását, pozíciók és kiadások felülvizsgálatát sürgeti. A két Facebook-bejegyzés alapján az első és talán legfontosabb következtetés, hogy Eger pénzügyi helyzetének súlyosságát egyik fél sem vitatja. Vágner Ákos úgy fogalmazott, hogy a „legégetőbb kérdés” a jelenlegi, szerinte országos szinten sem fenntartható önkormányzati működési modell hosszú távú átalakítása, igaz, korábban a fideszes rendszert nem bírálta. Bódis Péter ennél jóval direktebben ír: szerinte Eger költségvetése „nincs jó helyzetben”, a város az elmúlt években „pénzügyi lélegeztetőgépen volt”, és ezen érdemben most sem sikerült változtatni. A különbség nem abban van tehát, hogy van-e probléma, hanem abban, hogy hol keresik annak okait és a megoldást. 781 milliós mentőöv és 600 milliós hitel Bódis Péter bejegyzésében megjelenik egy fontos szám: Eger 781 millió forintos rendkívüli támogatásra számít a költségvetés stabilizálása érdekében. Vágner Ákos szintén említi az önkormányzatok rendkívüli támogatására, vagyis a REKI-re benyújtott kérelmet, összeget azonban saját bejegyzésében nem közöl. Kérdés azonban, hogy a REKI támogatás hasonló lesz-e mint pl. az uniós támogatások? Vagyis hogy egyes feltételek teljesülése után érkezhet a támogatás illetve a döntés mögött lesz-e kidolgozott szabályrendszer és kormányzati döntés? A polgármester ugyanakkor egy másik pénzügyi tételt hangsúlyoz: a kormány jóváhagyta, hogy Eger 600 millió forintos fejlesztési hitelt vegyen fel. Vágner ezért külön köszönetet mondott Bódisnak, jelezve, hogy az országgyűlési képviselő közreműködött a folyamatban. A két összeg természetesen nem ugyanazt szolgálja, mégis jól mutatja Eger jelenlegi mozgásterét: miközben fejlesztésekhez hitelforrásra van szükség, a működési egyensúly fenntartásához rendkívüli állami segítséget vár a város. És éppen itt válik szét a két politikus értelmezése. Vágner rendszerszintű problémáról, Bódis városházi racionalizálásról beszél A polgármester kommunikációjának középpontjában az önkormányzati finanszírozás rendszerszintű problémája áll. Vágner szerint nem pusztán Eger gondjáról van szó, hanem a jelenlegi önkormányzati működési modell országosan sem fenntartható, bár ezt annyira nem hangsúlyozta a kormányváltás előtt. Bódis ezzel szemben egyértelművé teszi, hogy szerinte a külső finanszírozási problémák mellett Eger saját működésében is vannak tartalékok. Ennek megfelelően a képviselő már konkrét kérdéseket is felsorol. Rákérdezett arra, miért van szükség ennyi alpolgármesterre, pontosan milyen feladatokat látnak el, és milyen felelősségi körök tartoznak hozzájuk. Kritikát fogalmazott meg a polgármesteri kabinet és a Média Eger működésével kapcsolatban, a polgármesteri hivatal kiadásainak csökkentését is lehetségesnek tartja, és azt is jelezte: megítélése szerint nem minden állami intézmény élén áll megfelelő szakember. Ez már lényegesen túlmutat egy udvariassági találkozón. Bódis gyakorlatilag azt az elvárást fogalmazta meg, hogy a városvezetés vizsgálja felül saját szervezetét és költségeit is, mielőtt a tartós megoldást kizárólag újabb állami forrásoktól várná. Figyelemre méltó, amiről Vágner nem írt Politikai szempontból legalább annyira érdekes a két közlemény közötti különbség, mint az, ami mindkettőben szerepel. Vágner Ákos beszámolójából ugyanis kimaradtak Bódis konkrét kritikái. A polgármester nem tért ki az alpolgármesterek számára, a kabinetre, a Média Egerre vagy a hivatali költségek csökkentésére vonatkozó felvetésekre. Helyette a közös ügyeket – a REKI-kérelmet, a Bitskey Aladár Uszodát, az egri várat, a volt laktanyát és a fejlesztési hitelt – helyezte előtérbe, majd azzal zárta beszámolóját, hogy mindketten Eger és az egriek érdekeit tartják elsődlegesnek. Bódis bejegyzése ennél jóval keményebb. Bár hangsúlyozza, hogy nem „számonkérésről” van szó, lényegében több ponton is számonkérhető elveket fogalmaz meg: minden forintnak és pozíciónak világos indoka legyen, racionalizálni kell a működést, és meg kell szüntetni azokat a gyakorlatokat, amelyek nem szolgálják a város érdekeit. Az egri vár ügyében közelebb vannak az álláspontok Van ugyanakkor olyan terület is, ahol a két beszámoló alapján lényegében nincs vita. Mindketten kiemelik az egri vár helyzetét. Bódis szerint a vár fenntartása és állagmegóvása akkora teher, amelyet még egy jó pénzügyi helyzetben lévő városnak is nehéz lenne egyedül vállalnia, ezért ehhez segítséget ígért. Vágner szintén a vár helyreállítását és fejlesztését sorolta a legfontosabb megtárgyalt ügyek közé. Ez arra utal, hogy vannak olyan nagy egri ügyek, amelyekben a városvezetés és az országgyűlési képviselő együttműködése reális lehet. Együttműködés igen, de feltételekkel A két bejegyzést egymás mellé téve összességében egy sajátos politikai helyzet rajzolódik ki. Vágner Ákos láthatóan az együttműködés képét kívánja erősíteni: megköszöni Bódis közreműködését a hitel ügyében, párbeszédről beszél, és azt hangsúlyozza, hogy Eger érdeke közös. Bódis Péter sem zárja le az együttműködés lehetőségét – sőt, az egri vár ügyében kifejezetten segítséget ígér –, ugyanakkor világossá teszi, hogy az állami segítséget nem tekinti a jelenlegi városi működés automatikus finanszírozásának. A legfontosabb mondata talán éppen az, hogy az operatív működésen változtatni kell, ennek végrehajtása pedig a városvezetés felelőssége. Ez lényegében egy politikai választóvonalat is kijelöl: Bódis kész közreműködni abban, hogy Eger külső forrásokhoz jusson, de közben belső változásokat vár a városvezetéstől. Vágner pedig úgy próbálja kezelni ugyanezt a helyzetet, hogy a városi gazdálkodás problémáit egy szélesebb, országos önkormányzati finanszírozási válság részeként mutatja be. Hogy a csaknem négyórás találkozó valóban egy tartós együttműködés kezdete volt-e, azt azonban nem a két Facebook-bejegyzés dönti el. Sokkal inkább az, hogy lesz-e kézzelfogható következménye: megérkezik-e a 781 milliós rendkívüli támogatás, mi történik a város intézményi és hivatali kiadásaival, hozzányúl-e Vágner Ákos a Bódis által kritizált struktúrákhoz, és sikerül-e közösen előrelépni az olyan nagy ügyekben, mint az egri vár, az uszoda vagy a volt laktanya. A találkozó alapján ugyanis a diagnózis egy részében már egyetértenek: Eger jelenlegi pénzügyi működése hosszú távon nem tartható fenn változatlan formában. A vita mostantól sokkal inkább arról szólhat, hogy a változás költségeit kinek és hol kell vállalnia. {source}{/source} indexkép: Bódis Péter és Vágner Ákos facebook

Magyar Péter miniszterelnök szerint a kormány a dohány- és kaszinókoncessziók átalakítása után a 35 évre megkötött autópálya-koncesszió ügyében is lépni fog. A kormányfő szombati Facebook-bejegyzésében azt írta: „lépésről lépésre, forintról forintra le...

Sopron, Budapest, Szeged, Kőszeg és Sárvár mellett Eger is bekerült abba a válogatásba, amelyben Magyarország hat legszebb városát mutatta be a Femina. Bár az összeállítás még 2009-ben született, érdekes újra elővenni 2026-ban: Eger történelmi belváros...

Hild József neve elsősorban a reformkori Pest klasszicista városképével forrt össze, életművének egyik legfontosabb és legegyénibb alkotása azonban Egerben áll. A monumentális egri főszékesegyház közel két évszázada meghatározza a város látképét, és eg...