Az autonómia, Takaró Mihály szerepe és az antiszemitizmus-vádak állnak a vita középpontjában, Bódis Péter, a körzet országgyűlési képviselője ismét megszólalt az ügyben. Tovább éleződik a vita az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem körül. Miközben az intézmény vezetése és dr. Pajtókné dr. Tari Ilona rektor következetesen azt hangsúlyozza, hogy az egyetem autonómiája biztosított, addig oktatók, professzorok és közéleti szereplők egyre komolyabb kérdéseket fogalmaznak meg az elmúlt évek működésével kapcsolatban. Az ügy középpontjában Takaró Mihály szerepe, az egyetemi autonómia helyzete, valamint a közelmúltban nyilvánosságra került antiszemitizmus-vádak állnak. A Professzorok Tanácsa korábban közleményben sürgette az autonómia helyreállítását, több oktató pedig arról beszélt, hogy az egyházi fenntartásba kerülés óta jelentősen romlott az intézmény szakmai önállósága. Most dr. Bódis Péter országgyűlési képviselő is megszólalt az ügyben. Bódis: a közvélemény válaszokat vár A képviselő közösségi oldalán reagált a rektor Heolnak adott nyilatkozatára, amelyben dr. Pajtókné dr. Tari Ilona azt állította, hogy nem politizál. Bódis Péter szerint ez a kijelentés nehezen értelmezhető annak fényében, hogy a rektor korábban a Digitális Polgári Körök egyik alapítója volt, emellett több olyan politikai rendezvényen is megjelent, amelyek egyértelműen a Fideszhez kötődtek. „Megmosolyogva olvastam dr. Pajtókné dr. Tari Ilona rektor asszony nyilatkozatát, amelyben azt állítja, hogy nem politizál” – fogalmazott a képviselő. Bódis szerint azonban a politikai vita önmagában másodlagos kérdés ahhoz képest, hogy az egyetemet érintő antiszemitizmus-vádak és az autonómiával kapcsolatos kifogások érdemi tisztázásra várnak. {source}{/source} Takaró Mihály szerepe továbbra is kérdéseket vet fel Az Egri Ügyek által korábban ismertetett professzori állásfoglalások egyik központi eleme Takaró Mihály tevékenysége volt. Pap József történész, a Professzorok Tanácsának ülésén úgy fogalmazott: „Elfogadhatatlan volt, hogy egy felhatalmazással nem rendelkező külső szereplő közvetlenül avatkozzon be az oktatás szakmai kérdéseibe, minősítsen oktatókat, vagy hallgatók jelenlétében tegyen vállalhatatlan kijelentéseket.” A professzorok korábbi nyilatkozatai szerint az egyetemi autonómia sérelmének egyik legfontosabb példája éppen az volt, hogy egy külső szereplő jelentős befolyást gyakorolhatott az intézmény szakmai életére. Bódis Péter most több olyan kérdést is nyilvánosan feltett, amelyekre szerinte az egyetem vezetésének egyértelmű válaszokat kellene adnia. A képviselő többek között azt kérdezi: Milyen jogosítványokkal rendelkezett az egyetemen Takaró Mihály? Ha valóban ismert volt, hogy antiszemita kijelentéseket tett, hogyan nem jutottak el ezek az információk az egyetem vezetéséhez? Mivel magyarázhatók Pap József történész állításai a szakmai beavatkozásokról? Hogyan állítható ezek után, hogy az autonómia az elmúlt öt évben maradéktalanul érvényesült? Történt-e belső etikai vizsgálati kezdeményezés Takaró Mihály tevékenységével kapcsolatban? Professzorok és vezetés egymásnak ellentmondó állításai Az elmúlt napokban nyilvánosságra került állásfoglalások alapján egyre látványosabb az ellentét az egyetem vezetése és az intézmény több oktatója között. Míg a rektor szerint az egyetem működése megfelelt a törvényi előírásoknak, addig a Professzorok Tanácsa korábban arról beszélt, hogy helyre kell állítani az intézmény autonómiáját, valamint vissza kell szerezni a szakmai döntések függetlenségét. A vita már messze túlmutat személyi konfliktusokon: az a kérdés került előtérbe, hogy az egyházi fenntartásba került felsőoktatási intézményekben miként érvényesülhet a tudományos szabadság, illetve milyen határok között jelenhetnek meg külső politikai vagy ideológiai befolyások. A közvélemény tisztánlátást vár Az ügy jelentőségét növeli, hogy az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Eger egyik legfontosabb intézménye, amely meghatározó szerepet játszik a város kulturális, tudományos és gazdasági életében. A felmerült kérdésekre egyelőre nem érkeztek részletes válaszok, ugyanakkor a nyilvánosságban zajló vita alapján egyre többen várják, hogy az egyetem vezetése minden részletre kiterjedő tájékoztatást adjon az elmúlt évek történéseiről. A következő hetekben várhatóan tovább folytatódik az autonómia, a felelősség és a felsőoktatási intézmények függetlenségének kérdéséről szóló vita. Mit jelenthet az ügy az egri egyetem jövője szempontjából? Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem körül kialakult vita túlmutat az aktuális személyi és politikai konfliktusokon. Az ügy valójában három alapvető kérdésről szól: az egyetemi autonómiáról, a tudományos szabadságról és az intézményi átláthatóságról. Nemzetközi tapasztalatok alapján azok az egyetemek képesek hosszú távon megőrizni versenyképességüket és tudományos tekintélyüket, amelyekben a szakmai döntések átlátható módon, külső befolyástól mentesen születnek meg. Ha egy intézményben tartósan megkérdőjeleződik a függetlenség vagy a vezetés hitelessége, az hatással lehet az oktatók megtartására, a hallgatói jelentkezésekre és az egyetem országos megítélésére is. Az egri vita ezért nem csupán helyi ügy: egy olyan országos kérdés része, amely arról szól, hogyan lehet egyszerre biztosítani a fenntartói jogokat és a felsőoktatás egyik legfontosabb alapelvét, az egyetemi autonómiát. A következő időszakban várhatóan az lesz a legfontosabb, hogy a felmerült kérdésekre minden érintett fél számára elfogadható, dokumentumokkal és vizsgálatokkal alátámasztott válaszok szülessenek. indexkép: Egri Főegyházmegye

Jelentős változások előszelét hozhatja az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen a Professzorok Tanácsának legutóbbi ülése. Az oktatók egy része szerint az elmúlt években súlyosan sérült az intézmény autonómiája, miközben politikai és fenntartói befolyás nehezedett az egyetem működésére. A tanácskozáson éles kritikák hangzottak el a tanárképzés átalakításáról, Takaró Mihály egyetemi szerepéről, valamint az egyház és az egyetemi vezetés viszonyáról. A professzorok végül egyhangú döntéssel indították el az egyetem működésének átfogó felülvizsgálatát, amelynek célja az autonómia megerősítése és a szakmai önrendelkezés helyreállítása. Komoly vitákat és átalakulási törekvéseket hozott az elmúlt időszak az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem életében. A Professzorok Tanácsának legutóbbi ülésén több oktató is nyíltan bírálta az elmúlt évek egyetemi irányítását, az egyházi fenntartó szerepét, valamint az általuk politikai befolyásként értékelt folyamatokat. A tanácskozás egyik központi témája Takaró Mihály egyetemi szerepvállalása - többek között zsidózása - volt. A 444 korábbi beszámolója szerint Takaró az elmúlt években jelentős befolyást gyakorolt az egri tanárképzésre, tanterveket véleményezett, tantárgyak megszüntetését kezdeményezte, és oktatói, hallgatói fórumokon is rendszeresen megjelent. Pap József történész, az autonómiát célzó kezdeményezés egyik vezetője a Professzorok Tanácsának ülésén úgy fogalmazott: „Elfogadhatatlan volt, hogy egy felhatalmazással nem rendelkező külső szereplő közvetlenül avatkozzon be az oktatás szakmai kérdéseibe, minősítsen oktatókat, vagy hallgatók jelenlétében tegyen vállalhatatlan kijelentéseket.” A történész szerint az egyetemi vezetésnek már korábban fel kellett volna lépnie az ilyen jellegű beavatkozásokkal szemben. „Ennek nem lett volna szabad megtörténnie, és az ilyen jellegű politikai nyomást vissza kellett volna utasítani” – hangsúlyozta. A vita során több oktató is arról beszélt, hogy szerintük az egyetem autonómiája az elmúlt években jelentősen sérült. Többek között azt kifogásolták, hogy a szenátus jogkörei beszűkültek, egyes kinevezéseknél a szakmai szempontok mellett a felekezeti hovatartozás is szerepet játszhatott, valamint továbbra is megoldatlan a bérek és az életpályamodell kérdése. A professzorok külön bírálták azt a tanárképzési reformot is, amelyet szerintük Hankó Balázs és Takaró Mihály elképzelései alapján vezettek be, és amelynek egyik kísérleti helyszíne Eger lett. Pap József szerint az országos politikai változások után lehetőség nyílt egy új korszak megteremtésére: „Szerencsére, egyértelműen véget ért az elmúlt másfél évtized kórosan tudás- és tudományellenes, tudomány-, oktatás- és felsőoktatás-politikai gyakorlata. A rektor asszony a mi javaslatainkhoz fűzött reflexióban ugyan valamiféle virágkorként értelmezte ezt a korszakot, ám a tények ezt egyáltalán nem támasztják alá.” Hasonlóan élesen fogalmazott Rainer M. János, a Történettudományi Doktori Iskola vezetője is: „A józan ész uralma mentes a szélsőségektől. A magyar autokrata rezsim másfél évtizede nem törekedett semmiféle egyensúlyra, szembement a józan ész elveivel, viszont kizárólagosságra törekedett az élet minden területén. Ennek vége – s erre éppen az egyetem polgársága zömét adó fiatal generáció mondott érzelemdús nemet.” A professzorok végül egyhangú döntéssel határoztak arról, hogy külön bizottságot hoznak létre az egyetem új szervezeti és működési rendjének kidolgozására. A testület feladata lesz olyan javaslatok elkészítése, amelyek erősíthetik az egyetemi autonómiát, valamint újragondolhatják a fenntartó és az intézmény kapcsolatát. Emellett felülvizsgálják a jelenlegi tanárképzési programot is. A tervek szerint már az idei felvételi évfolyamok esetében visszatérnének a korábbi mintatantervekhez, továbbá nagyobb hangsúlyt kapna a tudományos teljesítmény és a szakmai minőség elve. A tanácskozáson szóba kerültek Takaró Mihály korábbi megnyilvánulásai is. Több felszólaló szerint az egyetemen elhangzott kirekesztő és antiszemita kijelentések az intézményi autonómia súlyos sérelmét jelentették. A vita során Pajtókné Tari Ilona rektor kijelentette, hogy az egyetemen nincs helye semmilyen kirekesztő megnyilvánulásnak. Pajtókné Tari Ilona rektor (Pajtók Gábor korábbi képviselő felesége) a 444 kérdésére utólag sem látott problémát Takaró egri megjelenéseiben, állítása szerint pedig az antiszemita szövegekről nem volt tudomása - noha erről széles körben beszéltek az egyetemen, azonban az egyetemen már alulról elindult egy belső etikai vizsgálati kezdeményezés Takaró Mihály fellépései kapcsán. A résztvevők emellett a nyilvánosság fontosságát is hangsúlyozták. Többen úgy vélték, hogy egy jól működő egyetemnek nincs oka elzárkózni a sajtó elől, ugyanakkor a 444 akkreditációs kérelmét a Professzorok Tanácsának ülésére az egyetemi vezetés korábban elutasította. A vita végén az is elhangzott, hogy az intézmény politikai semlegességének helyreállítása alapvető cél kell legyen. A hozzászólók szerint sem az egyetem vezetői, sem munkatársai nem vehetnek részt egyetemi minőségükben politikai kampányokban, mert az súlyos etikai aggályokat vet fel. Az elkészülő reformjavaslatokat a következő hónapokban az oktatók, dolgozók és hallgatók fórumain is megvitatják majd. Az egri egyetemen zajló folyamatok így nem csupán egy intézmény belső ügyei, hanem a magyar felsőoktatás autonómiájáról, a fenntartói szerepkör határairól és a politikai befolyás kérdéséről szóló országos vita részévé is válhatnak. Miért fontos ez az ügy? Az egri egyetemen kibontakozó vita túlmutat egyetlen intézmény működésén. Az elmúlt években több magyar egyetem került alapítványi vagy egyházi fenntartásba, miközben országszerte visszatérő kérdéssé vált, hogy mennyire maradhatnak önállóak az oktatási és tudományos műhelyek. Az egri professzorok most nyíltan azt állítják, hogy az autonómia sérült, és ennek helyreállítását követelik. Különösen figyelemre méltó, hogy a kezdeményezés nem külső politikai szereplőktől, hanem maguktól az egyetem oktatóitól érkezett. Az is jelentős fejlemény, hogy a Professzorok Tanácsa egyhangúlag támogatta az autonómia megerősítését célzó javaslatokat, valamint a vitatott tanárképzési program felülvizsgálatát. A következő hónapok kulcsfontosságúak lehetnek: eldőlhet, hogy az egyetem vezetése és fenntartója partnerként vesz-e részt a reformfolyamatban, vagy újabb konfliktusok bontakoznak ki. Az egri példa akár más felsőoktatási intézmények számára is mintát adhat arra, hogyan próbálhatják újradefiniálni saját autonómiájukat a változó politikai környezetben.

Műszaki átadásához érkezett az új egri ebrendészeti telep, amelyet a Baktai úton alakítottak ki. A beruházás célja az volt, hogy korszerű és a hatályos előírásoknak megfelelő körülményeket biztosítsanak a város állatvédelmi és ebrendészeti feladatainak ellátásához - tájékoztatott az egri önkormányzat. A fejlesztésre azért volt szükség, mert a korábbi telep műszaki állapota már nem felelt meg sem a hatósági, sem a szakmai követelményeknek. A beruházást Eger önkormányzata saját forrásból indította el, később pedig támogatást nyert a Közös ügyünk az állatvédelem Alapítvány pályázatán is. A kivitelezést az Egri Közszolgáltatások Városi Intézménye végezte el. A beruházás során kialakították a szükséges kiszolgálóhelyiségeket, köztük a vizsgálóhelyiséget, az irodát és a szociális blokkot. Emellett 15 új kennelt telepítettek, kiépítették a kennelek szennyvízelvezető rendszerét, valamint egy 8 köbméteres szennyvízgyűjtő tartályt is elhelyeztek. A telepen erősített térbeton burkolat készült, továbbá megtörtént a terület teljes körbekerítése és rendezése is, amely hozzájárul a biztonságos és hatékony működéshez. Az új létesítmény üzemeltetését az Állatokat Védjük Együtt Alapítvány látja majd el. Az alapítvány az egri állatmenhely működtetőjeként hosszú évek óta meghatározó szereplője a helyi állatvédelmi munkának, így az új telep működtetése is szakmailag tapasztalt kezekbe kerül. Az önkormányzat szerint a fejlesztés jelentős előrelépést jelent Eger állatvédelmi infrastruktúrájának megújításában, és hozzájárul ahhoz, hogy a befogott vagy gazdátlan állatok megfelelő körülmények között kapjanak elhelyezést és ellátást. Mit jelent ez a fejlesztés Eger számára? Az új ebrendészeti telep megépítése nemcsak egy infrastrukturális beruházás, hanem fontos állatvédelmi előrelépés is. A korszerű kennelek, a megfelelő higiéniai feltételek és a modern szennyvízkezelési rendszer hozzájárulnak ahhoz, hogy a befogott, elkóborolt vagy gazdátlan kutyák biztonságosabb és egészségesebb környezetbe kerüljenek. A fejlesztés azt is jelzi, hogy az önkormányzat hosszú távon kívánja biztosítani az ebrendészeti feladatok szakszerű ellátását. Az, hogy a telepet az egri állatmenhelyet működtető alapítvány üzemelteti majd, erősítheti az együttműködést az önkormányzat és az állatvédő szervezetek között. Az állatvédelem egyre fontosabb társadalmi kérdéssé válik Magyarországon, ezért az ilyen beruházások nemcsak az állatok jólétét szolgálják, hanem a lakosság biztonságát és a felelős állattartás szemléletének erősítését is. indexkép: Eger Város Hivatalos Oldala

 Eger történelmi belvárosának központja a híres Dobó István tér, amely nemcsak a város egyik legszebb része, hanem fontos közéleti helyszín is. A tér egyik meghatározó épülete az Egri Városháza, amely a város közigazgatási és önkormányzati életéne...

https://tveger.hu/media/2021/260604_Hiradasplusz.mp4

A magyar fürdőkultúra évszázados hagyományokra épül, és napjainkban is meghatározó szerepet tölt be az ország turizmusában. A Magyar Fürdőszövetség 2026 júniusában ismét felhívta a figyelmet arra, hogy a fürdőágazat fejlődésének alapfeltétele a kiszámí...