Ismét kiszáradt a Tarna, ráadásul nem csupán egyetlen rövid szakaszon. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság „Nekrológ” címmel közölt megrázó írást a folyó állapotáról. A szakemberek szerint a probléma jóval túlmutat a Tarnán: a Bükk és a Mátra több vízfolyása is súlyos vízhiánnyal küzd, miközben a kiszáradás a felszín alatti vízkészletek csökkenésére is figyelmeztet. „Hát, így vagyunk. Kiszáradt a Tarna. Megint” – ezekkel a mondatokkal kezdődik Csipkés Roland, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság hidrobiológiai referensének írása. A Tarna a térség egyik legfontosabb vízfolyása: Cered környékén ered, Jászjákóhalmánál torkollik a Zagyvába, és összesen 105 kilométert tesz meg. Vízgyűjtő területe 2116 négyzetkilométer. A folyó ökológiai jelentősége is kiemelkedő. A kutatások szerint 41 halfaj élőhelye, közülük 12 védett, egy pedig fokozottan védett. Többek között sujtásos küsz, kövicsík, halványfoltú küllő, selymes durbincs és magyar bucó is előfordul benne, de olyan ritkaságoknak is otthont ad, mint a kurta baing és a réticsík. Öt éven belül másodszor száradt ki A BNPI szerint a Tarna immár második alkalommal száradt ki az elmúlt öt évben. A jelenség nem csak Kápolnánál figyelhető meg: Verpelétnél és Szajlánál is száraz mederszakaszok alakultak ki, vagyis a probléma a sík- és a dombvidéki területeket egyaránt érinti. A mederben néhány természetes mélyedés mellett gyakorlatilag csak ott maradt némi víz, ahol a korábban elbontott hódgátak maradványai kisebb vízfoltokat tartanak vissza. Ezeken az apró vízfelületeken kénytelen osztozni a folyó élővilága és a környék vadállománya. A nemzeti park szakembere drámai képet fest a helyzetről: „Semmi nyüzsgés, semmi csobogás – az állatok néma segélykiáltását az utolsó vízcseppekkel együtt beissza a szomjas meder.” „A műtét sikerült, de a beteg meghalt” A BNPI írása nemcsak az aszályt okolja. Komoly kritikát fogalmaz meg azzal kapcsolatban is, ahogyan az elmúlt évtizedekben a vízfolyásokat kezeltük. A szerző szerint az árvizek természetes folyamatok, amelyek vízzel, üledékkel és tápanyaggal látják el a folyók környezetét. A folyószabályozásokkal, gátakkal és depóniákkal azonban számos vízfolyást elválasztottunk természetes árterétől. A megfogalmazás különösen kemény: „A műtét sikerült, de a beteg meghalt.” A szakember szerint miközben az árvíztől igyekszünk megvédeni területeket és ingatlanokat, ezzel párhuzamosan egy másik, egyre biztosabban bekövetkező veszélyt idézünk elő: a kiszáradást, amely ökológiai, társadalmi és gazdasági következményekkel járhat. Már nem csak a Tarna van bajban Az elmúlt évek szélsőséges időjárása egyre látványosabb nyomot hagy a magyarországi vizeken. A BNPI külön kiemeli a súlyosan aszályos 2022-es, 2024-es, 2025-ös és 2026-os éveket. A közlés szerint a probléma országos. A kis és közepes vízfolyásoknak már legalább az egyharmada időszakos jellegű, vagyis az év egy részében kiszárad. Egyes esztendőkben pedig akár a kisvízfolyások kétharmadát is érintheti a jelenség, miközben néhány évvel korábban még csak körülbelül egytizedüknél jelentkezett időszakos kiszáradás. Ráadásul nemcsak több patak szárad ki, hanem a száraz időszak is hosszabbá válik. A mederszárazság a korábbi egy-két hét helyett akár kettő-négy hónapig, szélsőséges esetben fél évig is eltarthat. Az Eger-patak felső szakasza is érintett A helyzet Eger és környéke szempontjából is különösen aggasztó. Bár a Bükk és a Mátra hagyományosan Magyarország csapadékosabb vidékei közé tartozik, a nemzeti park szerint mára ezek a hegységek is olyan mértékű csapadékhiánnyal küzdenek, amelyet a vízfolyások már nem képesek ellensúlyozni. A BNPI felsorolása szerint sorra száradnak ki a hegy- és dombvidéki patakok, köztük a Tarna, a Kövicses-patak, a Laskó, az Eger-patak felső szakasza, a Csernely-patak, a Harica és a Kulcsárvölgyi-patak. A kiszáradás pedig nem egyszerűen azt jelenti, hogy ideiglenesen eltűnik a víz. Ha teljes vízrendszerek válnak szárazzá, az élővilág később sem feltétlenül tud visszatelepülni. A ritkább fajok végleg eltűnhetnek, helyüket pedig közönségesebb vagy akár idegenhonos fajok foglalhatják el. Az ivóvízkészletek miatt is figyelmeztető jel A nemzeti park szerint a folyók és patakok kiszáradása egy másik, kevésbé látványos problémára is rámutat: a felszín alatti vízkészletek csökkenésére. A felszíni vízfolyások által szállított víz több mint fele globálisan felszín alatti vizekből származik. Magyarország számára ez azért különösen fontos, mert a települések ivóvízellátásának mintegy 95 százaléka felszín alatti vízkészletekre épül. Ezek pótlódása ráadásul nem feltétlenül gyors folyamat. Míg egyes vízkészletek napok vagy hetek alatt utánpótlódhatnak, a talajvíznél ez hónapokat vagy éveket, a karsztvizeknél pedig akár évtizedeket is igénybe vehet. „Változni, változtatni kell” A BNPI szerint alapvetően újra kell gondolni a vízzel kapcsolatos szemléletünket. A vizet többé nem lehet korlátlanul rendelkezésre álló, elvezetendő vagy pazarolható erőforrásként kezelni. „Egy ritka kincsre többé nem tekinthetünk úgy, mint pazarolható erőforrásra.” A szakember szerint a jogalkotásnak és a gazdálkodásnak egyaránt tükröznie kellene a víz valódi értékét. Ennek egyik legfontosabb eleme a lehulló csapadék helyben tartása lenne a minél gyorsabb elvezetés helyett. A „Nekrológ” végén a BNPI figyelmeztetése már nem csupán a folyókról és patakokról szól: „Törekednünk kell tehát a csapadékvizek helyben tartására azok elvezetése helyett, és újra meg kell találnunk a víz helyét a természetben. Ez nem csupán egy zöld cél, ez mindannyiunk közös érdeke, különben mi is a Tarna sorsára jutunk.” Forrás: Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Csipkés Roland hidrobiológiai referens – „Nekrológ”, 2026. augusztus 17.

Szerdán kezdetben felhősebb időre számíthatunk a térségben, és helyenként futó zápor, esetleg zivatar is kialakulhat. Délután már naposabb időre van kilátás, és számottevő csapadék sehol sem valószínű. Sokfelé lesz élénk az északkeleti szél. Hajnalban 18, délután pedig 27 fok körül alakul a hőmérséklet. Csütörtökön sok napsütésre van kilátás, az időnként megjelenő felhőkből számottevő csapadék sehol sem várható, csupán kis eséllyel elvétve északon alakulhat ki egy-egy jelentéktelen zápor. A Dunántúlon többfelé élénk lesz a keleti, délkeleti szél, ugyanakkor északkeleten az északias szelet kísérhetik élénk széllökések. Sokfelé felfrissül a levegő a hajnali órákra, a legalacsonyabb hőmérséklet 9 és 19 fok között alakul. Délutánra 28 és 34 fok közé melegszik a levegő. idokep.hu

Sior korábbi munkái itt érhetők el az Egri Ügyeken, de ha az újabbakra is kíváncsiak vagytok, akkor az instagramon vagy a facebook felületén is felkereshetitek.

Ismét kiszáradt a Tarna, ráadásul nem csupán egyetlen rövid szakaszon. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság „Nekrológ” címmel közölt megrázó írást a folyó állapotáról. A szakemberek szerint a probléma jóval túlmutat a Tarnán: a Bükk és a Mátra több vízfoly...

  Szerdán kezdetben felhősebb időre számíthatunk a térségben, és helyenként futó zápor, esetleg zivatar is kialakulhat. Délután már naposabb időre van kilátás, és számottevő csapadék sehol sem valószínű. Sokfelé lesz élénk az északkeleti szél. Ha...

Miközben a Tisza-tó rendkívüli vízhiánya miatt az elmúlt napokban több rossz hír is érkezett a térségből, Tiszafüredről most biztató üzenetet kaptak a nyaralók: a Tiszafüredi Szabadvízi Strand továbbra is működik, és a nyár utolsó hetében is várja a fü...