Csaknem megtelt a nézőtér az évad első bemutatójára az egri színházban. Ott volt az elit, a kevésbé elit és sok érdeklődő barát a fővárosból, mert hogy a lényegében lecserélt társulat kötődései leginkább oda valók. A nyitó előadás Henryk Sienkiewicz: QUO VADIS útkeresés két részben merész vállalkozásnak tűnt. A 19. század végi romantikus mű egyfelől komoly kihívás a 21. századi olvasó számára, másfelől örök, így aktuális témákat boncolgat. A zsarnoki tébolyban vérengző Néró ellen, a vallási tébolyban halálba menetelő keresztények fanatizmusa megfelelő ellenszer-e? És mi történik a szerelemmel, ami egy rendes romantikus regényben mindent legyőz? Legyőzi-e a halált a hit, ha nem féli, hanem vágyja azt? Megannyi címlapkérdés, és mindez csupán töredéke annak, amiket az előadás felvet. Kétségtelen, hogy Szabó Sebestyén László, az egri színház művészeti vezetője és az előadás rendezője, ezekre a kérdésekre képes volt a válaszokat nem megadni, hanem a nézőkben előállítani. Nagy dolog. A Quo Vadis nagyszabású produkció, sőt lenyűgöző is. Nem csak a végül is 4(!) órásra sikerült bemutató embert próbáló játszási ideje miatt, hanem azért is, mert a Szarvas József direktor úr által fémjelzett időszak nyitóelőadása lévén láthatóan mindent beleadtak, hogy megmutassák, mit gondolnak a színházról. És elég jó dolgokat gondolnak. A darab Sienkiewicz 1896-ban írta a 700 oldalas regényét. A Néró korabeli Rómában játszódó szerelmi dráma, a bacchanáliákban tobzódó dekadens társadalomban éledező erkölcsi ellenállás, a kereszténység megjelenése és megállíthatatlan terjedése adja a mű alapkonfliktus helyzetét. Persze ennél jóval többről szól. A zsarnoksággal szembeni önfeladás határairól, a szerelem irracionális döntéseiről, a zsarnok törvényszerű végzetéről. Is. A Rómeó és Júlia már nyilván unalomig ismert volt az 1895–96-ban folytatásokban megjelenő szöveg idején, de még nem készült el a Mester és Margarita, Robert Graves nem írja meg, majd csak kb. harminc év múlva a Claudius könyveit. Sienkiewicz, aki mellesleg nem ezért a könyvéért kapott Nobel-díjat, hatalmas sikert ért el a Quo Vadis-szal, amit szinte azonnal lefordítottak a világ fontos nyelveire. Szabó Sebestyén László választása pedig nyilvánvaló aktualitással bír. Cézár, a zsarnok és az ezerfejű Cézár, a közönség találkozása olyan történelmi esemény-archetípus, ami rendre megismétli önmagát. Nehéz nem észrevenni, noha az előadás példás emelkedettséggel kerüli a direkt párhuzamot, hogy az aktuális pohos Cézár érvrendszere (Nem én szültem őket!) a közelmúlt zsarnoki reinkarnációjával vág egybe. „Mit röhögtök?! Magatokon röhögtök!” – mondta Szabó Sebestyén László a Revizorban, Hlesztakov szerepében a közönségnek az évad felvezető előadásában. Most a „Mit hüledeztek?! Magatokon hüledeztek!” szöveget üzenhette volna Néró a felsorakozott politikai elitnek, akik nemrég még a zsarnok ágyasaként képzelődtek magukról. A Quo Vadis útkeresése azonban egy kétezeréves választ is felkínál: a megbocsátást. Ehhez persze kell a bűnbánat is, ami nem egy egyszerű dolog, mert a zsarnok szeretetéhsége nagyon erős cucc, arról lejönni bizony hatalmas kognitív disszonancia. Az előadás Az előadás monumentális, pazar és frenetikus. Sőt, okos is. Ezen még az sem változtat sokat, hogy a második felvonásban fókuszt váltott, és mintha megtántorodott volna attól a lendülettől, amit az első két órában vett, az éteri emelkedettségéből egy kicsit alább szállt. Volt honnan esnie. Az előadásban a fő konfliktustengely Néró (Bari István) és Petronius (Horváth Lajos Ottó) között helyezkedik el. Ehhez képest minden más szál valójában kevésbé lényeges. Petronius, a kicsit különc, magát meg nem értett, zseniális művésznek képzelő Néró patrónusa. Tehetős patrícius, akinek erkölcsei megfelelnek a morális fertőben dagonyázó Róma standardjainak. Spiritus rector. Öregecskedő party-arc, aki rabszolganőjével piheni ki a bacchanáliák egymásba érő végtelenségét. Sokáig ő képes egyedül manipulálni az egyre inkább megbuggyanó Nérót, hogy az ne gyújtsa fel Rómát, csak azért, mert nem volt elég lelkes verseinek fogadtatása. Megpróbálja megakadályozni, hogy hamis váddal megölesse a katakombákban bujkáló keresztényeket, mondván, ők gyújtották fel a várost. A talpnyalókkal, hízelgőkkel szemben azonban alulmarad, kegyvesztett lesz. Petronius búcsúzó vádbeszéde, a kultúra vádbeszéde a zsarnokság műveletlensége, ízléstelensége, kulturálatlansága ellen. Azt megbocsátja Nérónak, hogy ezreket küldött a halálba, hogy végzett rokonaival, felgyújtotta Rómát, de azokat a rossz verseket és röhejes táncokat, na, azt soha nem tudja megbocsátani. Horváth Lajos Ottó tökéletesen hozta a hatalom haszonélvezőjének cinikus karakterét, aki teljesen tisztában van a helyes és helytelen, a lehető és a lehetetlen fogalmával. Petronius konzervatív, a status quo fenntartásában érdekelt figura. Nem fogadja el az aszkézis új istenét. De nem állhatja a rossz verseivel magát ünnepeltető Nérót sem. Együtt tűnik el a múlt dicsőségével. Bari István Néró karakterének megformálására tökéletes választás. A szerep könnyelmű ripacskodásra csábít, Bari István el is csábul, de mindig vissza tud térni a szeretetéhes hülyegyerek karakterébe. Fürdőzik akrobatikus mozgáskultúrájában, de soha nem válik öncélúvá egyetlen gesztusa sem. És mindez az egész előadásra igaz. A Quo Vadis formanyelvének a rendező azt a nagyon nehéz tömegmozgatós, barokkos fugákban csavargó kavalkádot választotta, amely nyelv a legnagyobb kihívást jelenti egy társulat számára. A színpadon párhuzamosan történnek események, hogy aztán összetalálkozva-szétválva kiadjanak valami nagyobb egészet. Mozgás, fény, zene, látvány kavarog. Manapság több előadást látni a legjobb művészszínházakban, ahol mindezen technikák szétesnek, öncélúvá válnak. Érthetetlen zenei váltások, stíluskeveredések, remek ötletek halmaza pazar színészi játékkal, ám mégsem áll össze a nagykép. Az egri előadás nem ilyen. Szabó Sebestyén László kézben tartja a színpadot. Mindennek értelme, célja van. Kristálytiszta, világos történetmesélés. Semmi nem azért van, hogy megmutassa, hogy ezt is tudja, hanem azért mutatja meg, hogy képes leengedni a vasfüggönyt, hogy hintaló-tilóként egyetlen percre használja, mert az is előre viszi a cselekményt. Ondraschek Péter díszlete és jelmezei lenyűgözőek, funkcionálisak. Azt az érzést keltik, hogy gyakorlatilag korlátlan pénz állt rendelkezésre a látványvilág kialakítására, holott ez valószínűleg nem igaz. Mindenesetre a Quo Vadis megjelenése, esztétikája annyira menő, hogy ha a jövő Nemzeti Színházában mutatnák be, akkor azt mondaná mindenki, hogy hja, itt könnyű, van rá forrás. Nem tudom, hogy oldották meg, hogy nem ment rá az évad költségvetése. Kondákor Ajsa Panka koreográfiája mérföldkő az egri színpadon. Könnyű elképzelni, ahogy Jancsó Miklós és Bob Fosse az égi páholyból élvezettel nézik az előadást, amit az egyik egy hortobágyi tanyára képzel, a másik a 46th Street Theatre színpadára. Értelmet kapott, hogy az egyébként elég jó hajdani tánctagozatot miért eresztette szélnek az új művészeti vezetés. Koncepciót váltottak. A fizikai színház mozgásvilága olyan „aha” érzést hoz az előadásba, amely nemcsak korszerűbbé, hanem az újabb generációk számára sokkal vonzóbbá teszi a színjátszást. Mert nem halt ki az emberekből az, hogy ha színházba mennek, akkor ott varázslatot is szeretnének látni. Az egri színpadon pedig cirkuszi akrobaták gyilkolásznak. Varázslat. A mostani tánckar érdekessége, hogy egyenrangú drámai szereplői az előadásnak és viszont, a színészek mozgatása annyira professzionális, hogy lényegében új nyelvet kaptak a szerepformáláshoz. Nem nehéz kitalálni, hogy a koreográfia egyik központi eleme lesz a Gárdonyi Géza Színháznak, hiszen például a Kondákor Ajsa Panka által koreografált Néma csend a Katonában nem véletlenül nyerte el az évadban a legjobb rendezés kritikusi díját. Lett egy menő mozgás dizájnere Egernek. A második felvonás Az első felvonás tűzijátékát az előadás nem tudta a második részben tartani. Nemcsak az ötletek soványodtak el, hanem a mondanivaló is avíttassá halványult. Sienkiewicz regényében teljesen valid a keresztény hit ellenállóerejéről értekezni a zsarnokkal szemben. A 21. században azonban ez már nem hat sem progresszívnek, sem magasztosnak. És nemcsak azért, mert ma minden temus Cézár kereszttel hadonászik, hanem egyszerűen azért, mert a kereszténység kulturális, morális üzenete időtállóbbnak bizonyult a vakbuzgó hit hirdetésénél. Ez az üzenet pedig egyszerű, és az elmúlt kétezer évben bizonyította sikerességét: a szeretetben élő és megbocsájtásra épülő társadalom sikeresebb a gyűlöletre és bosszúra alapuló társadalmakkal szemben. Még a „jogos” bosszú és „érthető” gyűlölet sem hoz sikert, csak szenvedést, azaz pusztulást. A másik orca odatartása pedig ugyan az egyénnek megaláztatást okoz, de a közösségnek békességet és végeredményben gyarapodást. Az első rész egyértelműen a zsarnok és a rettegéssel/pénzzel fenntartott hatalmának esendőségéről, a permanens kegyetlenség kegyencek általi fenntarthatatlanságáról szólt. Mai világunk mindennapi tapasztalataival ezek a konfliktusok egybevágnak, sőt a szerelem továbbra is mindent legyőz. A második részben a fókusz eltolódott a hit, mint az ellenállás belső forrása felé. Péter apostol (Tunyogi Péter) optikailag nagyon erősen hozza a kőszikla egyházalapító figuráját, de ez a Péter-Pál projekt, amit kereszténységként ismerünk, és amely a zsidó–görög–római kulturális örökség együttélést szabályozó upgrade-je, ennél a misztériumjátéknál azért különb sztori. Szegény Péter karaktere így maradt egy kenetteljes szájbarágás. Az előadás ezen részében sokszor, sokan, sokféleképpen elmondják, hogy ne kételkedj, csak higgy. Aztán megint elmondják. Már-már az az érzése támad a nézőnek, hogy valami klerikális „vörös farok” csóválását látja. Mivel Szabó Sebestyén László már soha többé nem tudja eladni, hogy nem egy tudatosan fogalmazó színházcsináló, valószínűbb, hogy szándékában állt ezt a gondolatot hangsúlyozni. És bár Sienkiewicz regénye valóban a kornak megfelelően ezt a toposzt erősíti, maga a szerző egy másik, korábbi könyvében, a Dogma nélkülben, éppen azt a vak hitet kérdőjelezi meg, amelytől vezérelve üdvözült mosollyal mennek a halálba a Colosseum mártírjai. Az, hogy mára a kitalált lényekre és az engedelmességet követelő vak hitre alapuló vallások mennyire menők, azon lehet vitatkozni. A zsarnokság természetéről azonban kialakult egy pár ezer éves tapasztalat. A zsarnok elleni fellépés módozatai is komoly evolúción mentek keresztül. Most nem a jámborság tűnik a leghathatósabbnak, de rajta van a listán. A kereszténység erkölcsi és kulturális üzenetei pedig mára a világ minden részén meghatározóak. Egyébként Néró ellen nem használt az áldozat, az imádság és a mártírhalál. Valójában a katonái lázadása elől menekült öngyilkosságba. Péter mártírhalála viszont valóban lökést adott annak az egyháznak, amelyik azt hirdette, hogy van egy mennyekbe vezető kiút a siralomvölgyből, csak meg kell halni hozzá. Előtte meg vakon hinni. A Quo Vadis egri előadásának erejét az is mutatja, hogy nem köt kompromisszumot. Nem akart megfelelni elképzelt elvárásoknak, az alkotók tudták, mit akarnak, és megvalósították azt. Méghozzá virtuózan. Fontos 1. Az előadás kiemelkedő erőssége a nagyon jó ízléssel megválasztott zenei aláfestés, ami filmszerűséget kölcsönöz, és néha átmegy egy önálló táncszínházi produkció kíséretébe. 2. Néró (Bari István) trash-slamje önálló műalkotás. Ha csak erről készülne egy klip és terjedne virálisan, már garantálható lenne a promóciós hatás. 3. Nyilvánvalóan híre megy majd, hogy Egerben színházat lehet nézni. Jönni fognak a magyar kulturális élet fontos emberei, és hírét viszik a performansznak. Jó alkalom ez arra, hogy az egri vállalkozások, vendégfogadók felkészüljenek színházi csomagokkal a látogatókra. Este 11-kor, a darab végén jó lenne, ha nemcsak a benzinkúton lehetne szenyákat enni. indexkép: Gál Gábor

Látványos fizikai és kémiai kísérletekkel, valamint vezetett üzembejárásokkal várja az érdeklődőket október 16-án, pénteken az EVAT Zrt. Felsővárosi Fűtőműve. Az Erőművek Éjszakája és a Távhőszolgáltatás Napja alkalmából szervezett rendezvényen a látogatók bepillanthatnak az egri távhőszolgáltatás kulisszái mögé. A programok ingyenesek, az üzemlátogatásokhoz azonban előzetes regisztráció szükséges. Október 16-án ismét megnyitja kapuit a nagyközönség előtt az EVAT Zrt. Felsővárosi Fűtőműve, amely Egerben, a Malomárok utca 28. szám alatt található. A rendezvény célja, hogy az érdeklődők testközelből ismerhessék meg a távhőszolgáltatás működését, az energiatermelés folyamatát, valamint azt, hogyan jut el a hőenergia a városi otthonokba. A délután a Csillagvizsgáló és Tudományos Élményközpont munkatársainak látványos bemutatóival kezdődik. 16 órától az „Energetizáló fizikai kísérleti show” keretében elektromos jelenségekkel és interaktív kísérletekkel ismerkedhetnek meg a látogatók. 17 órától az „Energikus kémikus kísérleti show” következik, amely különleges kémiai reakciókkal és látványos füstjelenségekkel kínál szórakoztató tudományos élményt. Mindkét előadás 50 perces lesz. Az este folyamán a fűtőmű működését is megismerhetik az érdeklődők. A vezetett üzembejárások 18:00, 18:30 és 19:00 órakor indulnak, ezek során a résztvevők betekintést nyerhetnek az egri távhőellátás műszaki hátterébe és a létesítmény mindennapi működésébe. A rendezvény valamennyi programja ingyenes, ugyanakkor a vezetett üzemlátogatásokon kizárólag előzetes regisztrációval lehet részt venni. Jelentkezni az Erőművek Éjszakája hivatalos oldalán lehet. Az esemény nemcsak a műszaki érdeklődésűeknek kínál programot, hanem családoknak és gyerekeknek is, akik játékos, élményszerű formában fedezhetik fel az energia és a távhőszolgáltatás világát.

Október 17-én, szombaton egész napos rendezvénysorozattal emlékeznek meg az 1552-es egri várvédők győzelméről. Az Egri Vár Napján történelmi bemutatók, tárlatvezetések, családi programok és ünnepi megemlékezések várják az érdeklődőket. A rendezvény egyik kiemelt eseménye a restaurált Szent István-szobor átadása lesz, a vár és kiállításai pedig egész nap ingyenesen látogathatók. Október 17-e Eger történelmének egyik legfontosabb dátuma: 1552-ben ezen a napon ért véget a vár ostroma, amelynek során Dobó István és a várvédők sikeresen ellenálltak az oszmán túlerőnek. A történelmi esemény 474. évfordulóján idén is változatos programokkal idézik fel a várvédők helytállását. Az ünnepi rendezvénysorozat délelőtt 10 órakor, a székesegyháznál kezdődik a restaurált Szent István-szobor ünnepélyes átadásával. Az eseményen Novákné Mlakár Zsófia, a Dobó István Vármúzeum igazgatója mond köszöntőt, H. Szilasi Ágota művészettörténész a szobor történetét ismerteti, Egri Hunor restaurátorművész pedig a helyreállítás munkálatairól beszél. Az ünnepségen Tóbisz Tinelli Tamás működik közre zenei előadásával. A délelőtti események részeként adják át a „Dobó kardja” kitüntetést is, amelyet Vágner Ákos, Eger polgármestere nyújt át. A várban 10 és 17 óra között folyamatosan zajlanak a programok. A Bajvívó Magyarok és az Egri Vitézlő Oskola hagyományőrző bemutatókkal eleveníti fel a 16. századi katonai életet. A családokat a „Kövi kaland” elnevezésű kiállítás-felfedező játék várja, emellett az érdeklődők az Egri vár vitézeinek napi tárlatvezetésein is részt vehetnek, amelyek a Zászlódomb épületéből indulnak. Az Egri Vár Napja részletes programja – október 17., szombat 10:00 – A restaurált Szent István-szobor ünnepélyes átadása. Helyszín: székesegyház. Az ünnepség részeként átadják a „Dobó kardja” kitüntetést. 11:30 – Kurátori tárlatvezetés „Az Egri vár története” című kiállításban, Fejér Ingrid történész vezetésével. 12:30 – Tinódi csillagok. Az Egri Balassi Bálint Általános Iskola Tinódi Sebestyén Magyar–Angol Két Tanítási Nyelvű Tagiskolájának előadása a Palotaudvaron. 13:30 – A 19. Népmese Napja rajzpályázat eredményhirdetése és gyermekrajz-kiállítás. Helyszín: Cipóosztó ház. 14:30 – Kurátori tárlatvezetés az „Egri borkóstoló – A szőlőművelés öröksége” című kiállításban, Császi Irén néprajzkutató vezetésével. 15:40 – Fegyverbemutató és ünnepi díszlövés az 1552-es diadal emlékére. Helyszín: Ispotály pince. 16:00 – Ünnepi megemlékezés és koszorúzás. Helyszín: Palotaudvar, Hősök terme. Köszöntőt mond Vágner Ákos polgármester, ünnepi beszédet tart Novákné Mlakár Zsófia múzeumigazgató. Ingyenesen látogatható lesz az egri vár Az Egri Vár Napja alkalmából október 17-én a várba és valamennyi kiállítására ingyenes lesz a belépés, így a látogatók a különleges programok mellett a múzeum állandó és időszaki tárlatait is megtekinthetik. Az egész napos rendezvény célja, hogy az 1552-es győzelem emlékét ne csupán ünnepi beszédekkel, hanem a történelmet élményszerűen bemutató programokkal is megőrizze. A szervezők a családokat, a történelem iránt érdeklődőket és a városba érkező turistákat egyaránt várják. indexkép: csodalatosmagyarorszag.hu

Eger-Felnémet ipari múltjának egyik meghatározó létesítménye volt a régi mészkőőrlő, amelynek hatalmas téglatornyai évtizedeken keresztül hozzátartoztak a városrész látképéhez. Az Eger és Felsőtárkány közötti út közelében álló üzem a Bükk mészkincsének...

A Heves megyei tájhoz nemcsak a Bükk és a Mátra hegyei, a történelmi városok és a falvak tartoznak hozzá, hanem azok az apró, sokszor eldugott tanyák és gazdasági épületek is, amelyek évszázadokon át meghatározták a vidéki életet. A szántóföldek között...

Második alkalommal rendezték meg vasárnap a miniMarket Baba-Mama Dizájnvásárt Egerben. A Rendezvényen 19 standnál válogathattak az érdeklődők a különböző tematikus, kézműves termékek közül.