Új kültéri sportpályával gazdagodott az Egri Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnázium: a keddi átadón hivatalosan is birtokba vehették a diákok azt a korszerű létesítményt, amely hosszú éveken át szolgálhatja a fiatalok rendszeres testmozgását és egészséges életmódját. A fejlesztés összesen közel 65 millió forintos önkormányzati, szövetségi és tankerületi támogatásból valósult meg. A beruházás nem csupán az új sportpálya kialakítását tette lehetővé, hanem az iskolaudvar több fontos elemének megújítását is magában foglalta. A projekt keretében felújították a futópályát, korszerűsítették a játszóteret, valamint megújult az udvari pavilon is. A fejlesztések célja, hogy a tanulók számára biztonságosabb, modernebb és vonzóbb környezetet teremtsenek a mindennapi sportoláshoz, szabadidős tevékenységekhez és közösségi programokhoz. Az új sportpálya várhatóan nemcsak a testnevelésórák helyszíne lesz, hanem az iskolai sportélet egyik központjává válhat, ahol a diákok tanórán kívül is lehetőséget kapnak a mozgásra és az egészséges életmód gyakorlására. A beruházás jól illeszkedik azokhoz a törekvésekhez, amelyek az oktatási intézmények sportinfrastruktúrájának fejlesztését, valamint a gyermekek és fiatalok fizikai aktivitásának ösztönzését szolgálják. Az új létesítmények hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a pásztorvölgyi iskola tanulói korszerű körülmények között sportolhassanak, fejlődhessenek és tölthessék szabadidejüket. A szakértők szerint a fiatalok fizikai aktivitásának növelése az egyik leghatékonyabb eszköz a későbbi egészségügyi problémák megelőzésében. Az olyan iskolai fejlesztések, mint a sportpályák, futókörök vagy közösségi terek korszerűsítése, nemcsak a sportolási lehetőségeket bővítik, hanem javítják a tanulók közérzetét, közösségi kapcsolatait és tanulmányi teljesítményét is. A modern, vonzó sportkörnyezet ráadásul segíthet abban, hogy a mozgás a mindennapok természetes részévé váljon a gyermekek számára. indexkép: Vágner Ákos facebook

Negyvenhatodik alkalommal rendezik meg Egerben a Kaláka Fesztivált, Magyarország legrégebbi és egyik legjelentősebb világzenei találkozóját. A június 25. és 28. között zajló rendezvényen idén is a hazai zenei és irodalmi élet meghatározó alkotói várják a közönséget, miközben a fesztivál továbbra is megőrzi egyedülálló, családias hangulatát és közösségteremtő szellemiségét. A négynapos fesztivál fellépői között olyan kiváló művészek szerepelnek, mint Jordán Tamás, Palya Bea, Csík János és a Mezzo, Ferenczi György és az Első Pesti Rackák, a StEFREM, a Söndörgő, valamint a Kaláka együttes. A közönség Huzella Péterrel is találkozhat, aki a vasárnapi Kaláka-koncertek vendégeként lép színpadra. A Gárdonyi Géza Színház különleges programmal csatlakozik a fesztiválhoz: Jordán Tamás, a Kaláka és a Sebő-együttes közös József Attila-előadással tiszteleg a költő életműve előtt. Az est egyben emlékezés is lesz, hiszen a produkció már Sebő Ferenc nélkül valósul meg. Kiemelt eseménynek ígérkezik a Vecsei H. Miklós és Szabó Balázs közreműködésével megvalósuló Cseh Tamás-est, amely a legendás előadó-dalszerző munkásságát idézi meg. A fesztivál a korábbi évek hagyományait is feleleveníti: a péntek esti koncerteket követően Szalonna és bandája gondoskodik a táncházas mulatság hangulatáról. A Kaláka Fesztivál több mint négy évtizede olyan kulturális találkozóhely, ahol a minőségi művészeti élmény, az emberi kapcsolatok és a nyugodt, bensőséges légkör egyaránt fontos szerepet kap. A világzenei és irodalmi programok mellett gyermekszínházi előadások, kézműves foglalkozások és közösségi események várják az érdeklődőket. A fesztivál programkínálatából ezúttal sem hiányzik a hagyományosan nagy népszerűségnek örvendő zenés városi séta és a templomi koncert. A 2026-os fesztivál gyerekprogramjainak központi témája a környezettudatosság lesz. Az előadások és foglalkozások hangsúlyosan foglalkoznak majd az ökológiai szemléletformálással, játékos és élményszerű módon szólítva meg a fiatal korosztályt. A Kaláka együttes bemutatja nemrég megjelent, környezetvédelem ihlette Kupaktanács című albumát, valamint az ahhoz kapcsolódó ökoküldetés-könyvet. A programok megvalósításában olyan partnerek működnek közre, mint a Jane Goodall Intézet és a Bábozd Zöldre csapata. A szervezők célja, hogy a Kaláka Fesztivál a jövőben is olyan kulturális találkozóhely maradjon, ahol a hagyomány és a megújulás, a művészet és a közösség természetes egységet alkot. További információ: www.kalakafesztival.hu

A parlament keddi ülésén a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéséről szóló törvényjavaslat vitája során éles hangú felszólalásban bírálta a szervezet működését Magyar Péter miniszterelnök. A kormányfő szerint a hivatal az Orbán-korszak egyik meghatározó intézménye volt, amelyet most végleg felszámolnak. Magyar Péter beszédében úgy fogalmazott: az áprilisi választásokig az egész ország „az Orbán-rendszer áldozata volt”, a most tárgyalt törvények pedig azt a célt szolgálják, hogy „soha többé ne fordulhasson elő, hogy a nemzet vezetői szembefordulnak saját nemzetükkel”. A miniszterelnök a Szuverenitásvédelmi Hivatalt „SzuveNERitásvédelmi Hivatalnak” nevezve azt mondta, az intézménynek „annyi köze volt a szuverenitáshoz, mint az orwelli igazságügyi minisztériumnak az igazsághoz”. „Ma, amikor a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéséről vitázunk, büszkének kell lennünk, hiszen az illiberális Orbán-rendszer jogállamot lebontó rombolásának egyik legfontosabb ékkövét helyezzük oda, ahová való: a történelem szemétdombjára” – fogalmazott. „Az intellektuális teljesítmény a negatív tartományban értelmezhető” A kormányfő különösen élesen bírálta a hivatal szakmai munkáját. Szerinte a szervezet fennállása alatt egyetlen, Magyarország szuverenitását valóban fenyegető ügyet sem tárt fel. „Ennek a hivatalnak az intellektuális teljesítménye kizárólag a negatív tartományban értelmezhető” – mondta Magyar Péter. A miniszterelnök szerint a hivatal közpénzmilliárdokat fordított arra, hogy magyar állampolgárokat, civil szervezeteket és sajtóorgánumokat vegyen célba, miközben nem foglalkozott olyan ügyekkel, mint az állami rendszereket érő külföldi kibertámadások, a kínai kapcsolatok, a letelepedési kötvényprogram vagy a nemzetközi befolyásolási műveletek. A beszédben név szerint említette a hivatal korábbi vizsgálatainak szereplőit is. A miniszterelnök szerint a szervezet többek között az oknyomozó újságírással foglalkozó médiumokat, civil szervezeteket és helyi közösségeket vette célkeresztbe. A sajtószabadság mellett érvelt Magyar Péter hangsúlyozta, hogy politikailag nem minden esetben ért egyet azokkal a szerkesztőségekkel és civil szervezetekkel, amelyek a hivatal vizsgálatainak célpontjai voltak, ugyanakkor szerinte a demokratikus működés alapja a kritika szabadsága. „Elvárom, hogy ha kritikát fogalmaznak meg a kormányom teljesítményével szemben, azt szabadon és mindenki, félelem nélkül tehesse meg. Mindenki. Pont.” – jelentette ki. A miniszterelnök szerint a jövőben nincs helye olyan állami intézménynek, amely a kormány bírálatát szuverenitási kockázatként kezeli, vagy amely közpénzből vizsgálja, hogy mely vélemények tekinthetők legitimnek. A költségeket is bírálta Magyar Péter felszólalásában kitért a hivatal működési költségeire is. Elmondása szerint a szervezet éves költségvetése időközben 6 milliárd forintra emelkedett, miközben a vezetők javadalmazása meghaladta a miniszteri fizetések szintjét. A miniszterelnök szerint a jelentős közpénzráfordítás ellenére a hivatal nem tudott olyan ügyet felmutatni, amely indokolta volna fennállását. „A magyar emberek pénzét arra költötték, hogy legyen egy hivatal, amely rájuk támad” – fogalmazott. A Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéséről szóló törvényjavaslat parlamenti vitája kedden folytatódott. A kormány szerint az intézmény működése összeegyeztethetetlen a demokratikus jogállami normákkal, míg az ellenzéki felszólalók várhatóan a következő napokban ismertetik álláspontjukat a javaslatról. A Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetése túlmutat egy állami intézmény sorsán: a vita valójában arról szól, hogyan viszonyuljon az állam a sajtóhoz, a civil szervezetekhez és a kormánykritikus véleményekhez. Magyar Péter beszéde egyértelmű szakítást jelzett az Orbán-kormány által létrehozott intézménnyel, amelyet a kabinet a nemzeti szuverenitás védelmének eszközeként, kritikusai pedig a politikai nyomásgyakorlás egyik szimbólumaként értelmeztek. A törvény elfogadása esetén a hivatal megszűnik, de a politikai vita a külföldi befolyás, a nemzetbiztonság és a véleményszabadság határvonalairól várhatóan tovább folytatódik. indexkép: MTI, Szigetváry Zsolt

A Bükk hegység déli peremén húzódó Molnár-szikla – Zsófia-kilátó – Szeleta-tető útvonal a hegység egyik leglátványosabb, ugyanakkor kevésbé ismert kirándulása. A túra során sziklás kilátópontok, őskori emlékhelyek, bükkös erdők és páratlan panorámák vá...

– Átadták a sportpályát a Pásztorvölgyiben – Humanoid robotok költöztek a kamarába – Esélyegyenlőség napja – Görög táncház a Dobó téren – Jótékonysági túrán a Unity – Ordító motorok és gumifüst a Külsősor utcában ...

Több mint félévszázada diplomát szerzett tanító és tanárképzős öregdiákokat köszöntöttek kedden a Líceum Kápolnájában. A harminckettedik Prepa napi ünnepségen az egyetem elmúlt öt évében elért fejlesztéseibe is betekintést nyerhettek a résztvevők.  ...