Akár ötezer embert érinthet a politikusok és hozzátartozóik vagyongyarapodását ellenőrző új eljárás. A társadalmi egyeztetésre bocsátott törvénytervezet alapján azokat is vizsgálnák, akiknek az elmúlt öt évben szűnt meg a megbízatásuk, így Orbán Viktor és Rogán Antal is az érintettek közé kerülhet. A kormány nyilvánosságra hozta a vagyonosodási vizsgálatok új rendszeréről szóló törvénycsomag tervezetét – számolt be a Telex. A javaslat szerint a NAV egyedi kockázatelemzéssel ellenőrizné, hogy az országgyűlési képviselők, miniszterek, államtitkárok, közigazgatási államtitkárok és különböző kormányzati biztosok vagyongyarapodása összhangban áll-e az adózott jövedelmükkel. Az eljárás a házastársakra, élettársakra és meghatározott, közös háztartásban élő családtagokra is kiterjedne. Azok a személyek és cégek is bekerülhetnének a vizsgálatba, akiknek vagy amelyeknek az érintettek vagyont adtak át. Az adóhatóság saját nyilvántartásai mellett más állami szervektől és külföldi hatóságoktól is kérhetne adatokat, továbbá hozzáférhetne a hozzátartozók nem nyilvános vagyonnyilatkozataihoz. A kockázatelemzést főszabály szerint a megbízatás második évének végét követő harminc napon belül indítanák el, és hatvan nap alatt kellene befejezni. A megbízatás megszűnése soron kívüli eljárást vonna maga után. Bűncselekmény gyanúja esetén értesítenék a nyomozó hatóságokat, illetve feljelentést tennének. A NAV havonta kereshető statisztikákat közölne az eljárásokról, legalább ötmillió forintos adóhiány megállapításakor pedig az érintettek nevét is nyilvánosságra hoznák kilencven napra. A tervezet szerint a törvény a kihirdetését követő napon lépne hatályba, és harminc napon belül megkezdődne azoknak a vizsgálata, akiknek az előző öt évben ért véget a megbízatásuk, valamint az érintett hozzátartozóiké. A hatásvizsgálat mintegy ötezer érintettel, hárommilliárd forintos költséggel és ötven új adóellenőr felvételével számol. Magyar Péter korábban akár húsz évre visszamenő vagyonosodási vizsgálat lehetőségéről beszélt; ez külön kérdés attól, hogy a tervezet mely korábbi tisztségviselőkre terjedne ki. A szabályozás egyelőre tervezet, az elfogadásáról még az Országgyűlésnek kell döntenie. indexkép: Getty Images

Összeütközött két személyautó a 3-as és a 331-es főút kereszteződésében, Mezőkövesd térségében. A járművekben utazó három ember saját erejéből ki tudott szállni. A szeptember 22-én, kedden 16:03-kor közzétett katasztrófavédelmi tájékoztatás szerint a mezőkövesdi hivatásos tűzoltók vonultak a karambol helyszínére, ahol megkezdték a járművek áramtalanítását.

A városnak 800 darab bérlakása van. Ebből mindössze 30(!) darab a valóban szociális célú. Száz(!) üresen áll, és 200-an várnak lakásra. Gyakorlatilag évek óta leállt a bérleti szerződések kötése, viszont az üres lakásokat gyorsuló ütemben adja el az önkormányzat. Erre úgymond jó oka van, mert lelakott, lepusztult ingatlanokról van szó. A kérdés, már csak az, hogy aki megveszi, az vajon tényleg a veszteségre hajt-e, vagy egyszerűen csak az EVAT Zrt, a város vagyonkezelő cége és törzsháza alkalmatlan a vagyonkezelésre, a politikusok meg a helyzet átlátására? Közben tehetős emberek bérelnek havi néhány tízezer forintért városi ingatlanokat. A kérdésben mindenki hárít és másra mutogat. Abban értenek csak egyet, hogy kellene valamit, valamikor, valakinek csinálni. Addig meg majd elleszünk. Befagyott a bérlakásrendszer. Lassan húszéves rendelet szabályozza a bérlakások bérleti díjait. A polgármester úr közlése szerint város egyik előkelő negyedében, a Hajdú-hegyen egy 50 négyzetméteres lakásért 70 ezer forintot fizetnek, a lakótelepi lakásoknál a havi 20 ezer forintos bérleti díj is létező valóság. „A lakbérekből származó bevételek ugyanis az ingatlanok működtetéséhez és bérbeadásához szükséges költségeket sem fedezik. A szükséges karbantartások és állagmegóvási munkák költségeit más közszolgáltatásoktól vonják el a forrásokat. Emiatt a lakásállomány állapota folyamatosan romlik, azaz a város számára jelentős vagyonvesztést jelentett a korábbi években.” – írja Vágner Ákos polgármester úr. Ezzel csak annyi a gond, ha ez így lenne, akkor nem pusztultak volna le a lakások, mármint, ha más területekről vonta volna el a város a karbantartási költségeket. A helyzet az, hogy az ezzel mebízott cég egyszerűen nem tartotta karban a bérlakásokat, nem ellenőrizték a bérlők viselkedését, állagmegóvási kötelezettségét. A város vagyonkezelő cége, az EVAT, egyszerűen hagyta lerohadni a problémás vagyonelemeket. Ellenzéki önkormányzati képviselők szerint a cég inkább propagandára, politikai megrendelések kiszolgálására, a saját menedzsmentjének bőkezű működésére költötte a pénzt. Sőt, az is megesett Huszti Péter (Civil Közéleti Egyesület) önkormányzati képviselő szerint, hogy „Olyan ingatlanokat is eladnak, amelyek lakhatóak, vagy amelyek ésszerű ráfordítással felújíthatók lennének. Volt olyan is, amelyet éppen az önkormányzat újított fel, majd mégis értékesítésre került….Közben pedig olyan magas jövedelmű emberek is élnek kedvezményes önkormányzati lakásokban, akiknek a jövedelmi helyzete alapján erre nyilvánvalóan nincs szükségük. Havi 500 ezer forintos jövedelem mellett 40 ezer forintos önkormányzati lakbér? Közel egymilliós jövedelem mellett 90 ezer forintos lakbér?” A polgármester pedig a gazdaságosan fel nem újítható ingatlanok eladása mellett ekként érvel: „Az is látható volt az elmúlt időszakban, hogy számos önkormányzati lakást eladott vagy kínál eladásra a város. Ennek egyszerű oka van: ezek olyan ingatlanok, amelyek renoválására nincs forrás, üresen állva pedig csak tovább pusztulnának – hosszabb távon így nagyobb veszteséget jelentettek volna, ezért döntöttünk értékesítésük mellett. Az eladásokból befolyó összeg emellett a város működési hiányának fedezéséhez is hozzájárult.” Értsük jól. A bérlő kiköltözik, hátrahagyva a lepusztult lakást. Az tovább pusztul üresen, majd a város eladja, hogy a saját működési kiadásaiba forgassa a vételárat. Így lesz a bérlakásból, mondjuk borfesztivál, vagy propagandakiadvány. De lehet, hogy szemétszállítás, esetleg a pont ebből a lakásból kitett hajléktalanokat „kezelő” közterületi akciócsoport. De ízlelgessük tovább ezt a gazdaságosan fel nem újítható ingatlan kérdést. Ha a város el tudja adni, akkor az azt jelenti, hogy van rá vevő. A vevő valamiért azt gondolhatja, hogy ez neki jó lesz így lerohadva, de valószínűbb, hogy inkább felújítja. Valószínűleg azért vette meg, mert szerinte ez a lakás a vételárral együtt is felújítható, és még így is jól jár. Vagy tele van a város szánalomból és karitatív megfontolásból lepusztult lakásokat vásárló szamaritánusokkal. Természetesen valóban létezhetnek olyan lakások, amiket jobb eladni, mert egyszerűen a portfólióba nem illenek bele, vagy drágán kezelhetők, túl jó helyen vannak ahhoz, hogy szociális bérlakások legyenek és az árukból legalább két másik jó minőségű lakást lehet venni stb. Itt azonban nem az a helyzet, hanem leplezetlenül érvényesül az a vagyonvesztési, herdálási politika, amit az „ingatlanból működést” gondolkodás fémjelez. (Ifjúsági Ház, üzletek eladása) Ebben az összefüggésben még szó sincs a szociális lakhatási kérdésekről, ez még csak színtiszta vagyongazdálkodás. Hogy vagyonból működés lesz, a múltból jelen és soha nem jövő. A lakhatási válság Egerben nem lakhatási válság van, hanem szociális válság. És nem csak Egerben, hanem Magyarországon. A városban Domán Dániel önkormányzati képviselő 2024-es posztja szerint cca. 5000 lakás áll üresen. Ennek egy része nyilván olyan állapotú, hogy nem lakható, egy része csupán pillanatnyilag üres, mert a lakáspiacon, vagy bérlőre, vagy vevőre vár. És gyaníthatóan a jelentős hányad egyszerűen befektetési céllal vásárolt, a Fidesz agyatlan ingatlantámogatásaiból épített-vásárolt sokadik „befektetési célú” lakás, amit nem akarnak hasznosítani, mert azzal csak a macera van, viszont szépen emelkedik az értéke, költsége minimális. Merthogy nincs vagyonadó, az ingatlanadó jelképes. Egészen biztosan, hogy sok a valójában lakott, albérletbe adott, vagy „Zimmer Feri” hasznosítású lakás is. Ha minden lakható lakás elérhető lenne, akkor biztosan kielégítené a keresletet. Merthogy a matek sehogy sem akar kijönni, hogy dinamikusan emelkedik a lakások száma Egerben, miközben ugyanilyen dinamikus fogy a lakosság, akkor miért nincs hol lakni? Az is biztos, hogy a rengeteg nemzetközi megoldás mellett már hazai példák is szép számban vannak arra, hogy egy önkormányzat, akár a helyi egyetemmel összefogva lakásügynökséget üzemeltet. Ennek lényege, hogy az ügynökség átvállalja a bérbeadótól a háziúri terheket, karbantart, garantálja a bérbeadást (akkor is fizet, ha nincs bérlő), bebútoroz, ha kell stb. Egy kicsit a piaci ár alatt dolgozik, de hosszútávú és kiszámítható mind a vevő, mind a kiadó számára. A lakásügynökség jó esetben nonprofit szervezet. Teljesen új szemlélet, teljesen új megoldások kellenek ennek a kérdésnek a megoldására, mert itt a hal a fejétől a farkáig bűzlik. Persze félő, hogy az EU-s milliárdok megint olyan „vagyonkezelőkhöz” ömlenek majd, akik pl. a laktanyába képzelnek jó sok bérlakást, és a régi, jól bevált mechanizmusaik alapján fogják majd azokat kezelni.

Akár ötezer embert érinthet a politikusok és hozzátartozóik vagyongyarapodását ellenőrző új eljárás. A társadalmi egyeztetésre bocsátott törvénytervezet alapján azokat is vizsgálnák, akiknek az elmúlt öt évben szűnt meg a megbízatásuk, így Orbán Viktor...

Bikavér, Egri csillagok, Dobó tér, vár, minaret, Szépasszony-völgy – ezeket azok is ismerik, akik csak néhány napot töltöttek Egerben. De vannak nevek, helyek és történetek, amelyek egészen mást jelentenek annak, aki itt nőtt fel. A Kazi, a Bárány, az ...

10 kérdéses gasztrokvíz – a világ lecsórokonaitól egészen Heves vármegyéig. A lecsó nekünk igazi magyar klasszikus: paprika, paradicsom és hagyma, aztán kezdődhet az örök vita arról, kerüljön-e bele kolbász, tojás, rizs vagy éppen tarhonya. De vajon felismered a világ más tájain készülő „lecsórokonokat”? És mennyit tudsz a lecsó Heves vármegyei történeteiről? Ne keress rá a válaszokra! Válaszd ki, amit helyesnek gondolsz. A megfejtés, a rövid magyarázat és a forrás csak a válasz leadása után jelenik meg. A végén kiderül, hány pontot szereztél. 1. Melyik országhoz kötődik a ratatouille? A) Spanyolország B) Franciaország C) Görögország D) Portugália Helyes válasz: Franciaország. A provence-i ratatouille paradicsommal, paprikával, cukkinivel és padlizsánnal készülő zöldséges fogás, amelyet gyakran említenek a magyar lecsó egyik távoli rokonaként. Forrás: MSN – Lecsó a világ körül 2. Melyik ország konyhájának jellegzetes fogása a peperonata? A) Olaszország B) Horvátország C) Románia D) Ausztria Helyes válasz: Olaszország. A peperonata főszereplője a paprika, amelyet hagymával és paradicsommal együtt készítenek. Az alapanyagok miatt a magyar lecsó kedvelőinek is ismerős lehet. Forrás: MSN 3. Melyik országban népszerű a menemen? A) Bulgária B) Törökország C) Szerbia D) Albánia Helyes válasz: Törökország. A menemen tojással, paradicsommal és paprikával készülő török étel. A magyar tojásos lecsó kedvelői bizonyára találnának benne ismerős ízeket. Forrás: MSN 4. Melyik ételben készülnek a tojások gyakran fűszeres paradicsomos-paprikás alapban? A) Shakshuka B) Moussaka C) Paella D) Minestrone Helyes válasz: Shakshuka. A shakshuka Észak-Afrikához és a közel-keleti konyhához kötődő paradicsomos, paprikás, tojásos fogás, amelynek számos változata ismert. Forrás: MSN 5. Melyik három zöldség alkotja a klasszikus magyar lecsó alapját? A) Paprika, paradicsom, vöröshagyma B) Paprika, burgonya, fokhagyma C) Paradicsom, cukkini, burgonya D) Paprika, káposzta, vöröshagyma Helyes válasz: paprika, paradicsom és vöröshagyma. Ehhez az alaphoz aztán házanként és vidékenként más-más kiegészítés társulhat: kolbász, tojás, rizs, szalonna vagy akár tarhonya. Kapcsolódó cikk: A magyar lecsó titka: ahány ház, annyi recept Most jöjjön Heves vármegye! Az első öt kérdés után hazatérünk. Következzen öt helyi kérdés Egerből és Heves vármegyéből. 6. Melyik három Heves vármegyei városban vizsgálták egy 2025-ös körképben a lecsó alapanyagainak piaci árait? A) Eger, Gyöngyös és Hatvan B) Eger, Pétervására és Poroszló C) Gyöngyös, Heves és Bélapátfalva D) Hatvan, Füzesabony és Kisköre Helyes válasz: Eger, Gyöngyös és Hatvan. A vármegyei körkép azt vizsgálta, mennyibe kerül a paprika, a paradicsom és a hagyma, vagyis egy klasszikus lecsó három meghatározó alapanyaga. Forrás: HEOL – Ennyibe kerül a paradicsom, a paprika Hevesben 7. Melyik egri piac szerepelt a lecsóalapanyagok árát vizsgáló körképben? A) Dobó téri piac B) Katona téri piac C) Széchenyi utcai piac D) Érsekkerti piac Helyes válasz: a Katona téri piac. Az egri Katona téri piacon is megnézték, milyen áron lehet beszerezni a lecsóhoz szükséges alapanyagokat. Forrás: HEOL 8. Melyik Egerben élő gasztronómiai szakember adott tanácsokat a tradicionális lecsó elkészítéséhez egy korábbi vármegyei összeállításban? A) Dósa Tibor B) Gundel Károly C) Dobos C. József D) Gerbeaud Emil Helyes válasz: Dósa Tibor. Dósa Tibor királyi főszakács többek között házi füstölt szalonnával, bőséges hagymával és hosszában felszeletelt paprikával készülő lecsóról beszélt. Forrás: HEOL – Ha még nem tette, itt az ideje a lecsófőzésnek! 9. Melyik Heves vármegyei településen rendeztek lecsófőző versenyt a Lucfenyő Idősek Otthonához kapcsolódóan? A) Szilvásvárad B) Vámosgyörk C) Poroszló D) Noszvaj Helyes válasz: Vámosgyörk. A Lucfenyő Idősek Otthonához kapcsolódó rendezvényen egy korábbi alkalommal tizenegy csapat mérte össze lecsófőző tudását. Kapcsolódó cikk: Minden, ami Eger – A magyar lecsó titka 10. Időutazás: a korabeli Népújság szerint 1988 augusztusában melyik Heves vármegyei város piacán került 6 forintba egy kilogramm paradicsom? A) Eger B) Hatvan C) Gyöngyös D) Pétervására Helyes válasz: Hatvan. A korabeli piaci árjegyzés szerint Hatvanban 1988 augusztusában 6 forintba került egy kilogramm paradicsom, a paprika ára pedig 8–15 forint között mozgott. Forrás: Hungaricana – Népújság, 1988. augusztus Végeredmény Mit jelent a pontszámod? 0–2 pont: A lecsó még tartogat számodra néhány meglepetést. 3–4 pont: Már otthonosan mozogsz a bogrács körül, de akad még felfedeznivaló. 5–6 pont: Szép eredmény! A magyar lecsót és néhány külföldi rokonát is jól ismered. 7–8 pont: Nagyon erős! Még a Heves vármegyei lecsós történetek sem tudtak könnyen kifogni rajtad. 9 pont: Kiváló! Alig találtunk olyan kérdést, amely megtréfált volna. 10 pont: Hibátlan! Elő a bográccsal – nálad már a fakanál is jó kezekben van! Újrakezdem A kérdések gasztronómiai, helytörténeti és korabeli sajtóforrások alapján készültek. Források Minden, ami Eger – A magyar lecsó titka: ahány ház, annyi recept MSN – Lecsó a világ körül: felismered, melyik ország receptje? HEOL – Ennyibe kerül a paradicsom, a paprika Hevesben HEOL – Ha még nem tette, itt az ideje a lecsófőzésnek! Hungaricana – Népújság, 1988. augusztus