Bayer Zsolt, Bencsik András, Huth Gergely és Szentesi Zöldi László előbb a Terror Háza előtt tüntetne, majd október 23-án Békemenettel mutatná meg, hogy szerintük továbbra is van ereje a kormányváltás után ellenzékbe került jobboldalnak. A felhívás közvetlen előzménye, hogy Tarr Zoltán kultúráért felelős miniszter felmentette Schmidt Máriát a Terror Háza Múzeum éléről. A jobboldali publicisták szerint ezzel veszélybe került az intézmény eddigi szellemisége, ezért szeptember 20-án 15 órára demonstrációt hirdettek a múzeum elé. Bayerék attól tartanak, hogy a Tisza-kormány politikailag korrekt intézménnyé alakítja a Terror Házát. A felhívásból az is kiderül, hogy a múzeum korábbi vezetésének további tervei voltak: a nácizmus és a kommunizmus mellett a woke-ot, a gendert, az LMBTQ-közösséget, a migráció támogatását és az általuk „pogány hedonizmusnak” nevezett jelenséget is a 21. század „lélekölő elmebajai” között mutatták volna be. A szeptemberi demonstráció azonban csak a kezdet. A négy publicista október 23-ára Békemenetet is szervez, amelynek résztvevőit ugyancsak a Terror Házához várják. A felhívás szerint minden olyan magyarra számítanak, „akinek fontos a haza és a jövő”. Úgy tűnik, az egykori kormánypárti véleményvezérek a választási vereség után magukra vállalnák a jobboldal újjászervezését – a jól bevált módszerrel: harcias kiáltvánnyal, kultúrharccal és utcai erődemonstrációval.

Egyebek mellett gyalogos átjárók, üzembővítések, garázsok és több egri utca szabályozása is szerepel a módosítási tervdokumentációban. Az önkormányzat szeptember 21-én lakossági fórumot tart, írásos véleményeket pedig szeptember 28-ig fogadnak. Az egri önkormányzat megkezdte a város településrendezési eszközeinek módosítását. Az eljárás a Településszerkezeti Tervet, a Helyi Építési Szabályzatot, valamint az annak mellékleteit képező szabályozási terveket is érinti. A jelenlegi dokumentáció összesen tizenegy egri területtel, illetve témakörrel foglalkozik: a Cecey Éva utcai gyalogos átjáróval, a Szolártsik Sándor utcával, a Kistályai úti üzembővítéssel, az Alvégi utcával, a Kovács Jakab utcai gyalogos átjáróval, a Cifrakapu utcával, a Vasút utcával, az Arany János utcával, a Faiskola utcával, a Pozsonyi utcai tömbbelső üzembővítésével, valamint a Tímár utcai garázsokkal. A tervezési folyamat részeként az államigazgatási és önkormányzati szervek mellett a lakosság, a civil és gazdálkodó szervezetek, az érdekképviseletek, valamint a vallási közösségek véleményét is kikérik. A lakossági fórumot 2026. szeptember 21-én, hétfőn 16 órától tartják a Polgármesteri Hivatal földszinti rendezvénytermében, az egri Dobó tér 2. szám alatt. A fórumon kizárólag a településrendezési eszközök tervezett módosításairól lesz szó. A tervdokumentáció Eger hivatalos honlapján, a Főépítészi Csoport hírei között, valamint ügyfélfogadási időben személyesen is megtekinthető. Az érintettek szeptember 16. és 28. között nyújthatják be javaslataikat és véleményüket a partneri adatlap kitöltésével. A dokumentum postán a Polgármesteri Hivatal Főépítészi Csoportjának címezve, illetve elektronikusan a [email protected] címre küldhető el. A beérkező észrevételek elfogadásáról vagy elutasításáról az egri közgyűlés Urbanisztikai Bizottsága dönt.

Megszűnik a vállalkozások által évente fizetendő ötezer forintos kötelező kamarai hozzájárulás – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök. A kormány szerint az intézkedés mintegy 900 ezer vállalkozásnak jelent könnyebbséget. Magyar Péter közösségi oldalán közölte, hogy a kormány döntése alapján eltörlik a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara számára kötelezően fizetendő évi ötezer forintos hozzájárulást. A miniszterelnök egyelőre nem részletezte, hogy a változás pontosan mikor lép hatályba. A befizetési kötelezettséget évek óta számos kritika érte. Sok vállalkozó úgy vélte, hogy a kamarai hozzájárulásért cserébe nem kap megfelelő szolgáltatást, és a szervezet sem képviseli kellő hatékonysággal az érdekeit. Porcher Áron, a Gazdasági és Energetikai Minisztérium parlamenti államtitkára úgy fogalmazott: kötelező volt befizetni az összeget, miközben a vállalkozók szerinte semmit sem kaptak érte. A rendszer aránytalanságát korábban Nagy Elek, az iparkamara jelenlegi elnöke is szóvá tette. Júliusban arról beszélt, hogy nem tekinthető ideálisnak, ha egy egyéni vállalkozónak ugyanakkora, évi ötezer forintos hozzájárulást kell fizetnie, mint például a Molnak. A kamara korábbi elnöke, Parragh László ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a kötelező befizetés megszüntetésével a szervezet pénzügyileg jobban függhetne a mindenkori kormánytól. indexkép: depositphotos.com

A mai Pyrker János tér egészen más arcát mutatja, mint azon a festményen, amelyet az Egerben született Meilinger Dezső készített. Az Egri vásár című alkotáson sátrak, földre terített portékák, árusok és vásárlók népesítik be a Bazilika mögötti területe...

Nyílt napra várják az egrieket a Gárdonyi Géza Színházba. A színház nem titkolt célja, hogy a kulturális élet egyik központi helyszíne legyen. Ezért nyitja ki kapuit, ezért keres folyamatosan kapcsolódási lehetőségeket a publikummal. Most nemcsak a kul...

Ha tanyavilágról beszélünk, legtöbbször az Alföld végtelen határai, magányosan álló fehér falú házai és gémeskútjai jutnak eszünkbe. Pedig Heves vármegyének is megvolt – és részben ma is megvan – a maga sajátos tanyás világa.Csak nem mindenütt hívták t...