Szerdán délelőtt bárki ingyenesen hozzáférhet az egykori állambiztonsági ügynökök nyilvántartásaihoz. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója ugyanakkor arra figyelmeztet: az iratok hiányosak, és a bennük szereplő állítások nem feltétlenül felelnek meg a valóságnak. November 4-én, szerdán délelőtt mintegy 50–60 ezer egykori állambiztonsági ügynök neve és adatai válnak nyilvánosan hozzáférhetővé a nyitottaktak.hu oldalon – számolt be a 24.hu Cseh Gergő Bendegúznak, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) főigazgatójának az MTI-nek adott nyilatkozata alapján. A szeptemberben elfogadott törvény értelmében elsőként háromféle nyilvántartást tesznek közzé. A 6-os kartonok az ügynökök személyazonosító adatait és tevékenységük legfontosabb információit tartalmazzák, a B-naplók a beszervezési dossziékhoz kapcsolódó neveket sorolják fel, míg a H-adattárban az 1970-es évektől mágnesszalagokon rögzített hálózati adatok és fedőnevek találhatók. A különböző nyilvántartások között átfedések is lehetnek, így a közzétett bejegyzések száma nem feltétlenül egyezik meg az érintett személyek számával. A részletesebb, úgynevezett B-dossziék közzététele később várható, legkésőbb 2027. február 25-éig. Ezekből több mint kilencezer kerülhet fel az oldalra. A dokumentumok jellemzően 20–50 oldalasak, de akadnak több száz oldalas iratok is. Ezek az ügynökök tevékenységét elsősorban az őket irányító tartótisztek szemszögéből mutatják be. Nem mindenki volt önkéntes besúgó Cseh Gergő Bendegúz hangsúlyozta, hogy az állambiztonsági dokumentumokat megfelelő forráskritikával kell kezelni. Az iratokban szereplő információk ugyanis nem minden esetben pontosak, és önmagukban nem feltétlenül adnak teljes képet az érintettek tevékenységéről. A főigazgató szerint a diktatúra működésének egyik sajátossága volt, hogy az áldozati és az elkövetői szerepek gyakran összemosódtak. Sokakat fenyegetéssel vagy zsarolással szerveztek be, így előfordulhatott, hogy valaki előbb maga is az állambiztonsági rendszer áldozatává vált, mielőtt másokról jelentéseket adott volna. A levéltárhoz már számos kérés érkezett bizonyos adatok visszatartására, a hatályos törvény azonban erre nem biztosít lehetőséget. Az érintettek ugyanakkor helyesbítést, illetve kiegészítő nyilatkozatot fűzhetnek a róluk szóló dokumentumokhoz. Az egykori ügynökök többségéről nincsenek teljes adatok A Rákosi- és a Kádár-korszakban a becslések szerint összesen mintegy 150 ezer ember működhetett együtt az állambiztonsági szervekkel. Közülük azonban csak valamivel több mint egyharmaduk neve ismert, részletes információ pedig hozzávetőleg minden tizedik érintettről maradt fenn. Az iratanyag jelentős része megsemmisült vagy eltűnt az elmúlt évtizedekben. A legnagyobb iratveszteség 1956-ban történt, amikor a forradalom idején több helyen feldúlták az ÁVH irattárait. Később maguk az állambiztonsági szervek is semmisítettek meg dokumentumokat. A rendszerváltás idején szintén jelentős mennyiségű irat tűnhetett el. Egyes tartótisztek későbbi zsarolási lehetőséget láttak a dokumentumokban, mások pedig korábbi ügynökeiket igyekeztek megvédeni az iratok megsemmisítésével. Mindez azt jelenti, hogy egy személy nevének hiánya a nyilvántartásból önmagában nem bizonyítja, hogy az illető soha nem működött együtt az állambiztonsággal. Ugyanakkor egy név szerepeltetése sem feltétlenül bizonyítja, hogy az érintett ténylegesen jelentéseket adott, vagy önként vállalta az együttműködést. Családi titkokra is fény derülhet A főigazgató szerint a nyilvánosságra kerülő adatok sok család számára hozhatnak váratlan felismeréseket. Előfordulhat, hogy valaki egykori rokonát, ismerősét vagy munkatársát találja meg az ügynöknyilvántartásokban. Az ÁBTL szakemberei az iratok történeti értelmezésében tudnak segítséget nyújtani, az esetleges személyes és erkölcsi következmények feldolgozása azonban ennél összetettebb feladat lehet. Az ügynökakták nyilvánosságáról szóló törvényt szeptember közepén fogadta el az Országgyűlés. Az első dokumentumokat eredetileg október 23-áig tervezték közzétenni, az iratok átvizsgálása és előkészítése azonban a vártnál hosszabb időt vett igénybe. Az adatbázis november 4-étől a nyitottaktak.hu oldalon lesz elérhető, ingyenesen.

A ONE-Eger 13–9-re legyőzte a bajnoki tabella második helyén álló Szolnoki Dózsát a férfi vízilabda OB I hatodik fordulójában. A hazai csapat már az első negyedben háromgólos előnyt szerzett, és végig kézben tartotta a mérkőzést. A találkozó előtt a Szolnoki Dózsa számított esélyesebbnek, hiszen a vendégek a bajnokság második helyéről érkeztek a Bitskey Aladár Uszodába. Az egri csapat azonban már a mérkőzés elején magához ragadta a kezdeményezést, és végül magabiztos győzelmet aratott. A Szolnok mindössze egyszer, a találkozó legelején vezetett 1–0-ra. Ezt követően az Eger átvette az irányítást, és az első negyedet 4–1-re, a másodikat 4–2-re nyerte meg, így a nagyszünetben már 8–3-as hazai előnyt mutatott az eredményjelző. A harmadik játékrész kiegyenlített küzdelmet hozott, mindkét csapat két-két gólt szerzett. Az egriek a mérkőzés során 12–6-ra is vezettek, a Szolnok azonban a zárónegyedben csökkenteni tudta hátrányát. A vendégek az utolsó nyolc percet 4–3-ra nyerték, de a hazai győzelmet már nem tudták veszélyeztetni. A találkozó 13–9-es egri sikerrel zárult. A hazaiaknál Salamon Ferenc három góllal járult hozzá a győzelemhez, annak ellenére, hogy a mérkőzést megelőző napokban lázas betegséggel küzdött. Rádli, Berényi és Bikki-Petró egyaránt kétszer volt eredményes. A kapuban Borbély Sándor nyújtott kiemelkedő teljesítményt, több mint 60 százalékos védési hatékonysággal. Tóth Kálmán vezetőedző a mérkőzés után a felkészülés és a kemény munka jelentőségét hangsúlyozta. „Ezeknek a fiatalembereknek ki kell lépni a komfortzónájukból, amit az egész heti felkészülés, a kemény munka jelent. Egy ilyen mérkőzés után elhiszik, hogy megéri. Nagy boldogságot okoztak nekem ezzel a remek győzelemmel, de ne felejtsük el, hogy nagy feladatok várnak még ránk!” – értékelt a szakvezető, aki hozzátette, hogy két hét múlva az UVSE lesz a csapat ellenfele. Az egri klub további kedvező hírről is beszámolt: hivatalos értesítést kaptak arról, hogy a Debrecen ellen, a debreceniek technikai hibája miatt elmaradt mérkőzést 5–0-s eredménnyel az Eger javára írták jóvá. A mérkőzés adatai Férfi vízilabda OB I, 6. forduló ONE-Eger – Szolnoki Dózsa 13–9 (4–1, 4–2, 2–2, 3–4) Helyszín: Eger, Bitskey Aladár Uszoda Játékvezetők: Kun György, Csanádi Zsolt Egri gólszerzők: Salamon 3, Rádli 2, Berényi 2, Bikki-Petró 2, Almási 1, Bright Sean Thomas 1, Klebovicz 1, Mihál Marko 1. Szolnoki gólszerzők: Kovács G. 3, Szabó B. 3, Krasznai 1. A rendelkezésre álló jegyzőkönyvi felsorolás két szolnoki gólszerzőt nem azonosít. Emberelőnyök kihasználása: Eger 5/9, Szolnok 6/15. Kipontozódott: Klebovicz és Mihál Marko. Forrás: Egri Vízilabda Klub, indexkép: Balla Bence

Megszűnik a területfejlesztési alapba történő önkormányzati befizetés, csökken a szolidaritási hozzájárulás, és több támogatás jut a közösségi közlekedésre a kormány bejelentése szerint. A megyei jogú városok – köztük Eger – összesen 29 milliárd forintos többletforrással számolhatnak 2027-ben az ágazati emeléseken felül. A kormány kivezeti az önkormányzatok területfejlesztési alapba történő befizetési kötelezettségét, ami a közlés szerint mintegy 30–35 milliárd forintos könnyítést jelent a településeknek. Lőrincz Viktória terület- és vidékfejlesztési miniszter korábban azt is bejelentette, hogy 62 milliárd forinttal csökken a szolidaritási hozzájárulás összege, és megszűnik az iparűzési adó növekményének elvonása. A tárcavezető szerint minden település jól jár a 2027-es költségvetéssel. A megyei jogú városok az ágazati emeléseken túl összesen 29 milliárd forinttal több pénzből gazdálkodhatnak. A többlet felhasználásáról a helyi önkormányzatok dönthetnek, saját feladataik és beruházási igényeik alapján. Eger számára is lényeges lehet az elvonások csökkentése és a szabadon felhasználható források növelése, a városra jutó konkrét összeget azonban a bejelentés nem tartalmazza. A vidéki városoknak 25 milliárd, a községeknek pedig az ágazati emeléseken felül 37 milliárd forintos többletet ígér a kabinet. A kormány tájékoztatása szerint ezekből a forrásokból út- és intézményfelújításokra, infrastruktúra-fejlesztésekre, valamint a helyi szolgáltatások javítására is lehetőség nyílhat. A közösségi közlekedés működtetésére és fejlesztésére a városok 10 milliárd forintos állami segítséget kapnak. A budapesti közlekedést a szervezés átalakításával további 50 milliárd forinttal támogatná a kormány jövőre. A közlés Budapest és a fővárosi kerületek pénzügyi helyzetében összességében legalább 84 milliárd forintos javulást vetít előre. A kabinet azt is vállalja, hogy a korábbi emelések beépítése mellett biztosítja az önkormányzatok oktatási, szociális és egészségügyi feladataihoz kapcsolódó béremelések fedezetét. indexkép: Getty Images

Eger egyik legismertebb városrésze, a Szépasszony-völgy hatvanöt évvel ezelőtt egészen más arcát mutatta. A domboldalakon szőlőültetvények húzódtak, a pincék környékén gazdasági épületek sorakoztak, a távolban pedig a történelmi város és a Nagy-Eged ra...

November a régi falusi életben jóval többet jelentett az ősz végénél. A hosszú estékkel megérkezett a fonók, a disznótorok, a lakodalmak és a különös népi hiedelmek időszaka. A mindenszentekhez és halottak napjához kapcsolódó megemlékezések mellett Már...

Eger belvárosának egyik hangulatos részlete tárul elénk a Zalár József utca mellett, ahol az Eger-patak keskeny medre, a színesedő lombú fák és a történelmi épületek különleges városképet alkotnak. A patakparti sétányról a távolban a Rác templom tornya...