Egyelőre nem tudni, hogy megépülhet-e a következő években az egri keleti elkerülő út. Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter szerint jelenleg a projekt műszaki tartalmának felülvizsgálata zajlik, és csak ennek lezárása után lehet dönteni a beruházás jövőjéről. A miniszter a Heol.hu-nak adott nyilatkozatában az egri vasút fejlesztéséről és az országos közúthálózat állapotáról is beszélt. Az egri keleti elkerülő út megépítése régóta napirenden lévő közlekedésfejlesztési kérdés, amelynek célja a városon áthaladó forgalom egy részének elvezetése lenne. A beruházás megvalósítása azonban továbbra is bizonytalan, és a kormány egyelőre nem tudott konkrét időpontot megjelölni a kivitelezés megkezdésére. Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter a 9. Magyar Közlekedési Konferencia és az 50. Útügyi Napok rendezvényén beszélt a közlekedésfejlesztési tervekről. A Heol.hu kérdésére elmondta, hogy az egri keleti elkerülő út esetében jelenleg a projekt műszaki tartalmának felülvizsgálata zajlik. Ennek eredményétől függ, hogy a beruházás megvalósulhat-e a következő években. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az elkerülő út építésének jelenleg nincs bejelentett kezdési időpontja, és a miniszter nyilatkozata alapján az sem tekinthető eldöntöttnek, hogy a korábban tervezett formában valósulhat meg a fejlesztés. A bizonytalanság hátterében az országos közlekedésfejlesztési prioritások átrendeződése áll. Vitézy szerint ugyanis a rendelkezésre álló források nem elegendőek valamennyi tervezett beruházás megvalósítására, ezért rangsorolni kell a fejlesztéseket. A miniszter hangsúlyozta, hogy az új utak építése mellett elsősorban a meglévő közúthálózat állapotának javítására kell összpontosítani. Elmondása szerint az ország különböző térségeiben az utak 40–50 százaléka, egyes megyékben akár 70 százaléka is kritikus állapotban van. „Gyakorlatilag a magyar állam évek óta kivonult az országos főúthálózat felújításából. Most nekünk az elsődleges dolgunk, hogy ezen változtassunk, és érdemi új forrást hozzunk be az utak felújításába” – fogalmazott Vitézy. Az egri elkerülő szempontjából tehát a legfontosabb kérdés jelenleg az, hogy a folyamatban lévő felülvizsgálat után a beruházás milyen helyet kap az országos fejlesztési rangsorban, és jut-e rá elegendő forrás. A miniszter nyilatkozatából nem derült ki, mikorra zárulhat le a felülvizsgálat, és mikor születhet döntés a folytatásról. Az M3-as autópálya bővítése is felülvizsgálat alatt áll Vitézy Dávid arról is beszélt, hogy a kormány lezárja a korábbi autópálya-koncessziós szerződést, amelyet rendkívül költségesnek nevezett. A szerződésben szereplő fejlesztések közül az M1-es autópálya szélesítése folytatódik, a többi beruházás jövőjéről azonban külön döntés születik. Ez érinti az M3-as autópálya Gyöngyösig tervezett, kétszer három sávosra történő bővítését is. A miniszter szerint a felülvizsgálat során határozzák meg, hogy a következő években milyen sorrendben indulhatnak el a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztései. Felnémetig közlekedhetnének a Budapestről érkező vonatok A közúti fejlesztések mellett az egri vasúti közlekedés jövője is szóba került. Vitézy Dávid szerint érdemes lenne megvizsgálni annak lehetőségét, hogy a Budapestről érkező InterRégió-vonatok ne az egri vasútállomáson fejezzék be útjukat, hanem egészen Felnémetig közlekedjenek. Ehhez azonban a meglévő vasúti pálya felújítására is szükség lenne. „Én nagyon hiszek abban, és azt hiszem, hogy ezt a víziót az egriek egy jelentős része is osztja, hogy jó lenne, ha Eger körül végig meglenne a Budapestről való közvetlen elérhetőség” – mondta a miniszter. Vitézy szerint most előkészítő munka indul annak meghatározására, hogy milyen hosszú távú koncepció mentén fejlődhet az egri vasúti közlekedés és az egri vasútállomás. A miniszter az előadásában a 80-as vasútvonal Füzesabonyig tartó felújításáról is beszélt, amely szintén fontos lehet Eger vasúti kapcsolatai szempontjából. Az egri közlekedésfejlesztések közül így jelenleg sem a keleti elkerülő út megépítésének, sem a Felnémetig történő vasúti fejlesztésnek nincs ismert megvalósítási ütemterve. Mindkét esetben előkészítési, illetve felülvizsgálati munkák zajlanak, amelyek eredménye alapvetően meghatározhatja a következő évek beruházásait. indexkép: MTI, Kacsúr Tamás

Október 16. és 31. között rendezik meg az Egri Bikavér Ünnepi Napokat, amelynek keretében nagykóstolóval, borvacsorával, belvárosi borsétákkal és szépasszonyvölgyi pincetúrával várják az érdeklődőket. A kéthetes programsorozat célja, hogy bemutassa az Egri borvidék zászlósborának sokszínűségét, valamint a helyi borok és a gasztronómia kapcsolatát. Az Egri borvidék idén is megünnepli legismertebb borát, az Egri Bikavért. Az október 16-án kezdődő rendezvénysorozat a borászati szakemberek mellett a borkedvelő nagyközönséget is megszólítja. A programok Eger történelmi helyszínein, a belvárosban és a Szépasszonyvölgy pincészeteiben zajlanak majd. Az ünnepi napok hivatalos megnyitóját október 16-án, pénteken az egri várban tartják. A rendezvény 15 óra 52 perckor, az 1552-es várvédők tiszteletére eldördülő díszlövéssel kezdődik a zászlódombon. A hivatalos megnyitót 16 órakor tartják, majd fél ötkor az Egri Bikavér Borlovagrend avatási ünnepsége következik. Este öt órától az Egri Bikavér Nagykóstolón ismerkedhetnek meg a látogatók a borvidék különböző pincészeteinek boraival. A rendezvénynek az 1552 étterem és a Gótikus palota előtti tér ad otthont. Október 20-án, kedden 19 órától Egri Bikavér Gálavacsorát rendeznek a Szépasszonyvölgy 33-as pincéjénél, az Ostoros Családi Pincészet BorZbár és Soltész Borterasz helyszínén. Az est fogásait az egri Signo étterem készíti, az ételek mellé pedig borversenyeken aranyérmet nyert Egri Bikavéreket kínálnak. A szakmai közönség számára az egyik legfontosabb esemény az október 22-i Egri Bikavér En Primeur lesz, amelyet 16 és 21 óra között rendeznek a Petrény Pincészet szépasszonyvölgyi, 47-es számú superior pincéjében. A bemutatón a borászok és a szaksajtó képviselői még a forgalomba kerülésük előtt kóstolhatják meg a hordóban vagy palackban érlelődő következő évjáratú bikavéreket. A kóstolást maguk a borászok vezetik. A programsorozat teljes időtartama alatt zajlanak az Egri Bikavér Borgasztronómiai Napok – Ízek Viadala eseményei is. A részt vevő egri éttermek séfjei és a borvidék borászai közösen állítanak össze különleges étel-bor párosításokat, tematikus menüket és borvacsorákat. A fogásokat szakmai zsűri értékeli, a legjobbnak ítélt párosítás pedig elnyeri az Egri Bikavér Gasztronómiai Vándordíjat, amelyet a gálavacsorán adnak át. A szervezők a várost felfedezni vágyóknak is készülnek programokkal. Október 17-én, 18-án, 24-én és 25-én belvárosi borsétákat terveznek, amelyek során a résztvevők Eger történetével ismerkedhetnek meg, miközben az egyes állomásokon különböző borászok bikavéreit kóstolhatják meg. Október 24-én egész napos Egri Bikavér Pincetúra várja a látogatókat a Szépasszonyvölgyben. A különleges kóstolók mellett pincekoncertek, zenés produkciók és a borokhoz illő ételek színesítik a programot. Az Egri Bikavér a borvidék egyik legfontosabb jelképe, amelynek történetét a hagyomány az 1552-es várvédőkhöz köti. A legenda szerint a török ostromlók úgy hitték, hogy a magyar katonák bikavért isznak, ettől olyan erősek. A bortípus első írásos említése ugyanakkor 1851-ből származik. A mai Egri Bikavér legalább négy szőlőfajta házasításából készül, és classicus, superior, valamint grand superior kategóriában kerülhet forgalomba. A borvidék mintegy 5500 hektárnyi szőlőterületével és változatos termőhelyeivel Magyarország egyik meghatározó bortermelő térsége. Az ünnepi programsorozat egyúttal lehetőséget teremt arra is, hogy az egri borászok bemutassák az elmúlt évek eredményeit. A borvidék 2025-ben több rangos szakmai elismerést is elnyert: Lamport József az Év Bortermelője, ifjabb Gál Tibor a Borászok Borásza címet kapta meg, míg az Év Pincészete a St. Andrea Pincészet és Szőlőbirtok lett. Az Egri Bikavér Ünnepi Napok október 31-ig tartanak, a rendezvényekkel a szervezők a helyi borkultúra és gasztronómia értékeire kívánják felhívni a figyelmet.

Előre be nem jelentett alkohol- és drogteszteket sürgetett az országgyűlési képviselők számára Magyar Péter. A miniszterelnök hétfői parlamenti felszólalásában arra kérte a Tisza-frakciót, hogy kezdeményezze az ehhez szükséges szabálymódosításokat. Magyar a fideszes Pócs Jánosnak címezve vetette fel az ellenőrzések bevezetését. „Azt veszem észre elnök úr, és szerintem ezt a frakciótársai is látják, hogy Pócs János egyre rosszabb állapotban van” – fogalmazott, majd kötelező, előzetes bejelentés nélküli alkohol- és drogteszteket javasolt. A képviselő állapotára vonatkozó megjegyzés a miniszterelnök politikai kijelentése; az ismertetett felszólalásban alkohol- vagy drogfogyasztásra utaló bizonyítékot nem mutatott be. A kormányfő a házszabály és az országgyűlési törvény módosítására irányuló javaslat előterjesztését kérte a Tisza képviselőcsoportjától. Felszólalásának részletét később a Facebookon is megosztotta, ahol azt írta: „Alkohol- és drogtesztet a Parlamentbe mielőbb! És persze egy poligráf sem ártana…” A bejelentés egyelőre kezdeményezésről szól, az ellenőrzések részletes szabályait nem ismertette. A hétfői ülésen a Fidesz–KDNP képviselői közül többen bingóval követték Magyar napirend előtti beszédét: előre kinyomtatott lapokon jelölhették az elhangzó fordulatokat. Erre Forsthoffer Ágnes házelnök is reagált. Magyar felszólalása után megjegyezte, hogy a Fidesz képviselőcsoportjában többen úgy gondolják, a választók bingózásra adtak nekik felhatalmazást, majd „jó munkát, jó játékot” kívánt nekik. indexkép: MTI, Bruzák Noémi

Koszorúzással és főhajtással tisztelegtek a Magyar Királyi 14. Dobó István Honvéd Gyalogezred katonái előtt 2026. október 13-án, kedden Egerben. Az Ezred napja alkalmából a Mi Hazánk Mozgalom és több egri történelmi szervezet közösen tartott megemlékez...

Az Ezred napja alkalmából megemlékezést tartott a Mi Hazánk Mozgalom és több egri történelmi szervezet közösen kedden. A Dobó téren található 14. Honvéd Gyalogezred hőseinek állított tábla előtt elhangzott, az ősök küzdelme ma is példaértékű. Az esemén...

Különleges régészeti leletek kerültek napvilágra Eger belvárosában, a Dobó István utca 23. szám alatt, az egykori Ódry-ház helyén. A régészek több évszázados tárgyakat, köztük középkori bronz könyvcsatot, oszmán-török mérlegsúlyt, kínai porcelántöredék...