Szeptember 1-jén megnyitja egri irodáját a TISZA helyi szervezete. A Kossuth Lajos utca 5. szám alatt működő iroda első napján Dr. Bódis Péter 12 órás, maratoni fogadóórát tart. A TISZA Heves vármegyei 1-es választókerületének közösségi oldalán jelentette be Dr. Bódis Péter, hogy szeptember 1-jén megnyitják egri irodájukat. A helyszín a belvárosban, a Kossuth Lajos utca 5. szám alatt lesz. A nyitás napján rögtön megtartják az első fogadóórát is, amely a szokásosnál jóval hosszabb lesz: Bódis Péter reggel 8 órától este 8 óráig, összesen 12 órán keresztül várja az érdeklődőket. „Az első alkalommal 12 órán keresztül, reggel 8-tól este 8-ig várom mindazokat, akik személyesen szeretnék megosztani velem a problémáikat, kérdéseiket vagy javaslataikat” – írta bejegyzésében. Bódis szerint már korábban is sokan jelezték, hogy személyesen szeretnének találkozni vele. A szeptember 1-jei fogadóórára előzetesen lehet időpontot foglalni a politikus Facebook-bejegyzésében közzétett linken. A mostani maratoni alkalom ugyanakkor nem egyszeri eseménynek készül: a tervek szerint az egri TISZA-irodában később rendszeresen tartanak majd fogadóórákat. Az iroda megnyitásával a TISZA állandó belvárosi jelenlétet alakít ki Egerben, ahol a helyiek személyesen is jelezhetik problémáikat, kérdéseiket és javaslataikat. indexkép: TV Eger

Éles kijelentést tett Bognár Ignác, a Mi Hazánk egri önkormányzati képviselője, amikor a boros rendezvények fontosságáról beszélt. A politikus az energiaital- és sörfesztiválokat említve úgy fogalmazott: „egyre fertőbb dolgok történnek” Eger környékén. Bognár Ignác egyik legutóbbi egri Közgyűlésen tett felszólalásában, amelyben az önkormányzati képviselő az egri bor és a hozzá kapcsolódó rendezvények támogatása mellett érvelt, meglehetősen kemény szavakkal beszélt más típusú fesztiválokról. {source}{/source} Bognár úgy fogalmazott: „Már előjönnek olyanok, hogy energiaital-fesztivál, sörfesztivál, egyre fertőbb dolgok történnek meg itt a városunk környékén is” A képviselő, aki egyben a város kultirális bizottságának is az elnöke, ezt követően arról beszélt, hogy a bort semmiképpen nem szabad „elengedni”, szerinte több boros eseményre és több, a borhoz kötődő kapcsolatra lenne szükség. A kijelentés azért is kelthetett feltűnést, mert augusztus 20-án a Népkertben rendezték meg a Sörkertet, amely a becslések szerint mintegy 3 ezer embert vonzott. A rendezvényen családok, fiatalok, baráti társaságok és idősebbek is megfordultak. A „fertőbb dolgok” szóhasználat így szokatlanul erős minősítés egy önkormányzati képviselőtől. Eger esetében a borhoz kötődő hagyományok és rendezvények kiemelt jelentősége aligha kérdéses, ugyanakkor az elmúlt években a város programkínálata más típusú gasztronómiai és könnyűzenei eseményekkel is bővült. A Népkertben (Érsekkertben) tartott Sörkert látogatottsága pedig arra utal, hogy az ilyen rendezvényekre is jelentős közönségigény van.

Napra pontosan ötszáz évvel ezelőtt, 1526. augusztus 29-én zajlott le a magyar történelem egyik legsorsfordítóbb ütközete, a mohácsi csata. Bár a közvélekedés elsősorban a súlyos vereséget őrizte meg, a legújabb kutatások szerint a magyar sereg keményen harcolt, a csata első szakaszában pedig még sikerült is megfutamítania az oszmán erők egy részét. II. Lajos király serege Mohács térségében várta I. Szulejmán hatalmas haderejét. Néhány nappal korábban, augusztus 24-én Tomori Pál lovasai még győzelmet arattak a felvonuló oszmán had előőrsén, majd visszatértek a király táborába. Augusztus 29-én délután Ibrahim nagyvezír ruméliai serege érkezett meg elsőként a mohácsi síkra. Az oszmánok táborveréshez kezdtek, ám Tomori Pál úgy ítélte meg, hogy éppen ekkor kínálkozik a legjobb lehetőség a támadásra: még azelőtt kell megütközni az ellenséggel, hogy a teljes szultáni had felsorakozhatna. Az első támadás sikeres volt Délután négy óra körül megindult a magyar lovasság rohama. A támadás olyan erővel érte a ruméliai csapatokat, hogy azok hátrálni kezdtek, majd lovasságuk egy része megfutott. A csata első szakaszában tehát úgy tűnhetett, hogy a magyarok képesek lehetnek áttörni az oszmán vonalakat. A helyzet azonban hamar megváltozott. Megérkeztek Szulejmán további erői és az anatóliai csapatok, így az oszmánok nagyjából háromszoros túlerőbe kerültek. A magyar rohamok a török tüzérség és a janicsárok fegyvertüze előtt végül megtörtek. A keresztény sereg újra és újra támadott, majd visszavonult, hogy az ágyúk hatótávolságán kívül rendezze sorait. A küzdelem órákon át tartott, és rendkívül súlyos veszteségeket okozott. A magyar–keresztény had mintegy fele elesett, ami még a középkori csaták között is kiemelkedően magas veszteségi aránynak számított. II. Lajos is életét vesztette A vereség után menekülő II. Lajos király életét vesztette. Halála és a magyar haderő súlyos vesztesége azonban csak a későbbi tragédia kezdete volt. Szulejmán serege ezt követően megszállta Budát, az oszmán csapatok pedig magyarországi hadjáratuk során hatalmas pusztítást végeztek. A következő másfél évtizedben az ország politikai és katonai helyzete alapvetően megváltozott, 1541-ben pedig Buda is tartósan oszmán kézre került. Mohács így nem pusztán egy elveszített csata lett: következményei évszázadokra meghatározták Magyarország és egész Közép-Európa történelmét. Ötszáz év távlatából ugyanakkor egyre árnyaltabb kép rajzolódik ki az ütközetről. A kutatások alapján a magyar sereg nem összeomolva várta a vereséget: támadott, az első összecsapásban sikert is ért el, majd jelentős túlerővel szemben rendkívül súlyos veszteségek árán folytatta a harcot. A mohácsi csata ezért nemcsak a magyar történelem egyik legnagyobb tragédiája, hanem a végsőkig folytatott katonai ellenállás története is.

Tovább romlott a helyzet a Tisza-tónál. A hosszú hónapok óta tartó csapadékhiány következtében a tározó vízszintje már megközelítette a 610 centiméteres kritikus szintet. A vízügy szerint elfogyott a tó hasznosítható vízkészlete, ezért újabb rendkívüli...

500 évvel ezelőtt ezen a napon vívták meg az egyesült magyar és cseh seregek a mohácsi csatát az Oszmán Birodalommal szemben. Bár a csata kimenetelét és következményeit mindenki jól ismeri, azt sokan elfelejtik, hogy a Mohácshoz vezető út egy 150 éves...

Életet menthet, ha egy pedagógus időben felismeri az anafilaxiás rohamot és tudja, hogyan kell használni az EpiPent. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ezért azt szeretné, ha az iskolákban dolgozó pedagógusok legalább 80 százaléka megtanulná használni az életmentő eszközt. Magyarországon ugyanis csaknem 25 ezer gyermek él anafilaxiás allergiával. Emiatt ingyenes képzést, oktatóvideót és gyakorlati segédanyagot is