• Aszfaltozás, terelések és reggeli lezárások: újabb szakaszához érkezett a 25-ös főút egri felújítása

    Tovább halad a 25-ös számú főút egri szakaszának rekonstrukciója, amely az elmúlt hónapok egyik legjelentősebb közlekedési beruházása a városban. Az autósoknak ezen a héten is több helyszínen kell forgalomkorlátozásokra, terelésekre és időszakos lezárásokra készülniük - adott tájékoztatást az egri önkormányzat. A felújítás már tavasszal megkezdődött, és a korábbi ütemekhez hasonlóan most is egyszerre több ponton dolgoznak a kivitelezők. Az elmúlt hónapokban az Egri út, a Cifrakapu utca, a Tesco–OBI csomópont, valamint a Kővágó tér környékén is jelentős forgalmi változásokat tapasztalhattak a közlekedők. A beruházás nem csupán az aszfaltburkolat cseréjét jelenti, hanem a vízelvezető rendszer, a buszöblök, a szegélyek és több közlekedésbiztonsági elem megújítását is. Itt dolgoznak ezen a héten A Felsővárosi utca (a korábbi csempebolt környéke) és a felsőtárkányi csomópont közötti szakaszon a már megszokott terelés fenntartása mellett a Szarvaskő felé vezető oldalon június 9-én és 10-én építik az aszfalt kopórétegét. Ezt követően felfestik az útburkolati jeleket, valamint helyreállítják a kapcsolódó járdákat és kapubejárókat. A belváros irányába vezető oldalon továbbra is biztosított marad a közlekedés. A Tesco–OBI csomópont és a Felsővárosi utca közötti szakaszon mindkét irányban fenntartják a külső sávokat érintő tereléseket. A szakemberek itt szegélyeket, víznyelőket és buszöblöket építenek. Kiemelt figyelmet igényel a Tesco–OBI csomópont környéke, ahol munkanapokon reggel 7 és 9 óra között lezárják a keresztirányú forgalmat. A főirányú közlekedést villogó sárga jelzéssel segítik, azonban a reggeli csúcsforgalomban így is jelentős torlódások alakulhatnak ki. A Kővágó tér és a Vallon utca közötti szakaszon az útburkolat marását követően már az aszfalt kötőrétegének terítése zajlik. A Ráckapu téri felüljáró és a Kővágó tér között továbbra is érvényben marad a terelés. Ezen a szakaszon szegélybontási munkákat végeznek, épülnek a buszöblök és a víznyelők, miközben a külső sávokban burkolatmarás folyik. A 24-es és 25-ös főutak csomópontjában a forgalomirányító berendezésekhez kapcsolódó munkálatok, valamint a járdák és kapubejárók helyreállítása zajlik. Hosszabb menetidővel érdemes számolni A kivitelező és az önkormányzat arra kéri a közlekedőket, hogy a munkaterületek környezetében fokozott figyelemmel közlekedjenek, és lehetőség szerint válasszanak alternatív útvonalakat. A reggeli és délutáni csúcsidőszakokban több ponton is torlódásokra lehet számítani. A 25-ös főút teljes egri átkelési szakaszának felújítása több ütemben valósul meg. A beruházás részeként megújul az útburkolat, a vízelvezetés, a buszmegállók infrastruktúrája, valamint több híd és közlekedési csomópont is. A cél egy biztonságosabb és hosszabb távon fenntarthatóbb közlekedési folyosó kialakítása Eger egyik legforgalmasabb útvonalán. A 25-ös főút rekonstrukciója rövid távon kétségtelenül kellemetlenségekkel jár: hosszabb menetidők, torlódások és időszakos lezárások nehezítik a közlekedést. Hosszabb távon azonban a beruházás jelentősen javíthatja Eger közlekedési helyzetét. indexkép: Getty Images

  • Mecser Tamás lett az új országos rendőrfőkapitány

    Június 8-i hatállyal Mecser Tamás rendőr dandártábornokot, a Heves Vármegyei Rendőr-főkapitányság vezetőjét bízta meg az Országos Rendőr-főkapitányság irányításával Magyar Péter miniszterelnök – közölte hétfőn a Belügyminisztérium az MTI-vel. A tájékoztatás szerint a miniszterelnök a belügyminiszter előterjesztésére visszavonta Balogh János rendőr altábornagy országos rendőrfőkapitányi megbízását, és ezzel egy időben Mecser Tamás kapott megbízást az ORFK vezetésére. Az országos rendőrfőkapitány leváltásáról a múlt héten már hírt adott a Telex. Az új rendőrfőkapitány több mint három évtizedes rendőri tapasztalattal rendelkezik. A Police.hu adatai szerint pályafutását 1988-ban a Kazincbarcikai Rendőrkapitányság nyomozójaként kezdte. Később elvégezte a Rendőrtiszti Főiskolát, majd jogi diplomát szerzett a Janus Pannonius Tudományegyetem jogi karán. Mecser Tamás több vezetői pozíciót is betöltött a rendőrségnél: irányította az Edelényi Rendőrkapitányság és a Kazincbarcikai Rendőrkapitányság munkáját, később pedig a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi rendőrfőkapitány-helyetteseként dolgozott. Az elmúlt időszakban a Heves Vármegyei Rendőr-főkapitányság vezetőjeként tevékenykedett. Szakmai munkáját számos elismeréssel jutalmazták. Korábban elnyerte az Év Rendőre címet, rendőrségi főtanácsosi címet kapott, valamint átvehette a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést is. 2024-ben Kazincbarcika önkormányzata a Pro Urbe Kazincbarcika díjjal ismerte el munkásságát. A kinevezés különösen fontos Heves vármegye szempontjából, hiszen a térség rendőri vezetője került az országos szervezet élére. Az elkövetkező időszak egyik legfontosabb kérdése az lesz, hogy az új országos rendőrfőkapitány milyen irányokat jelöl ki a magyar rendőrség működésében, valamint milyen változások várhatók az ORFK vezetésében és a rendészeti szervek munkájában. indexkép: police.hu

  • Miniszteri biztost nevez ki a kormány a gyermekbántalmazási ügyek kivizsgálására

    Átfogó személyi és szerkezeti változásokat jelentett be a kormány a gyermekvédelmi rendszerben. Magyar Péter közlése szerint több, a szociális és gyermekvédelmi területen működő intézmény vezetőjét menesztették, emellett miniszteri biztost neveznek ki a gyermekbántalmazási ügyek feltárására és kivizsgálására. A kormány egy egymilliárd forintos kártalanítási alap létrehozásáról is döntött, amely a bántalmazást elszenvedett gyermekek és fiatalok számára nyújthat orvosi és pszichológiai segítséget. Több vezetőt is leváltottak A bejelentés szerint a szociális és családügyi miniszter több vezetői pozícióban személycserét hajtott végre. Távozik a Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet főigazgatója, a Kopp Mária Intézet igazgatója, a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság vezetője, valamint a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság igazgatója és gazdasági igazgatója is. Magyar Péter szerint a döntések célja, hogy a gyermekvédelmi rendszer működésével kapcsolatos problémák feltárása és kezelése gyorsabban és hatékonyabban történhessen meg. Egymilliárdos kártalanítási alap indul A kormány egy egymilliárd forintos alap létrehozásáról is határozott, amelyből a bántalmazást elszenvedett gyermekek és fiatal felnőttek részesülhetnek támogatásban. „Az a minimum, hogy az állam legalább utólag megpróbál segíteni nekik, ha már megvédni nem tudtuk őket” – fogalmazott Magyar Péter. A tervek szerint az alapból orvosi ellátást, pszichológiai támogatást és egyéb rehabilitációs szolgáltatásokat finanszíroznak majd. Miniszteri biztos vizsgálja a bántalmazási ügyeket A miniszteri biztos feladata lesz a gyermekbántalmazási esetek feltárása, az áldozatok meghallgatása, a vizsgálatok nyomon követése és a jóvátételi javaslatok kidolgozása. Magyar Péter szerint az elmúlt években számos esetben nem történt megfelelő és következetes kivizsgálás, ezért szükség van egy olyan szereplőre, aki kifejezetten ezeknek az ügyeknek a feltárásával foglalkozik. A miniszteri biztos emellett azt is felügyeli majd, hogy minden bejelentés és segélykérés megfelelő figyelmet kapjon. Súlyos kapacitáshiány a gyermekvédelemben A miniszterelnök szerint jelenleg mintegy 23 ezer gyermek és fiatal felnőtt él a gyermekvédelmi rendszerben, miközben körülbelül 1600 olyan gyermek van, akiről az állam már tudja, hogy veszélyeztetett helyzetben él, mégsem tud számára megfelelő szakellátási férőhelyet biztosítani. Magyar Péter arról is beszélt, hogy a rendszerből mintegy kétezer nevelőszülő hiányzik, ezért sok 12 év alatti gyermek nem családi környezetben nevelkedik, noha ezt a jogszabályok előírnák. A kormányfő szerint különösen nehéz helyzetben vannak a fogyatékossággal élő, súlyosan traumatizált vagy magatartási problémákkal küzdő gyermekek, akik esetenként akár másfél évig is várhatnak arra, hogy megfelelő ellátóhelyre kerüljenek. „A dolgozók többsége maga is áldozat” Magyar Péter hangsúlyozta, hogy a gyermekvédelemben dolgozó szakemberek többségét nem felelősnek, hanem a korábbi rendszer áldozatának tekinti. Megfogalmazása szerint egy túlterhelt, alulfinanszírozott és szakemberhiánnyal küzdő rendszer örökségét vették át, ahol a munkatársak sok esetben rendkívül nehéz körülmények között próbálták ellátni feladataikat. A miniszterelnök bírálta az előző kormány gyermekvédelmi politikáját is. Azt állította, hogy miközben a gyermekvédelmi rendszerben súlyos hiányosságok alakultak ki, addig jelentős közpénzeket fordítottak kommunikációs és politikai kampányokra. Mi változhat a gyermekvédelemben? A bejelentett intézkedések a rendszerváltás utáni magyar gyermekvédelem egyik legjelentősebb átalakításának kezdetét jelenthetik. A vezetőcserék önmagukban nem oldják meg a szakemberhiányt, a nevelőszülők alacsony számát vagy a férőhelyhiányt, ugyanakkor azt jelzik, hogy a kormány a működési problémákat már nem elszigetelt esetekként, hanem rendszerszintű válságként kezeli. A miniszteri biztos kinevezése akkor hozhat valódi eredményt, ha a feltárt visszaélések nyilvánosságot kapnak, a vizsgálatok következményekkel járnak, és a gyermekvédelmi dolgozók számára is biztosítják a szükséges szakmai és anyagi feltételeket. A következő hónapok egyik legfontosabb kérdése az lesz, hogy a most bejelentett intézkedések képesek lesznek-e valóban csökkenteni a várólistákat, javítani az ellátás minőségét és megelőzni a gyermekekkel szembeni visszaéléseket.