A Fidesz szombati tisztújító kongresszusa előtt Orbán Viktor egy hosszabb politikai írást tett közzé a párt honlapján. A „Küldetés” címet viselő, mintegy 18 oldalas röpiratban a volt miniszterelnök értékeli a Fidesz elmúlt tizenhat évét, a 2026-os választási vereség okait, valamint felvázolja a jobboldal előtt álló feladatokat. Orbán az írást több fejezetre bontotta, amelyek között szerepel a „Tizenhat év”, a „Szuverenitás és a polgár”, a „Szuverenitás és unió”, valamint a „Jövő” című rész is. A szöveg központi gondolata továbbra is a nemzeti szuverenitás védelme, amelyet szerinte Magyarország számára elsősorban az Európai Unió veszélyeztet. A volt kormányfő úgy fogalmaz, hogy a választások után „liberális brüsszeli helytartó kormány” lépett hivatalba, amely szerinte feladja Magyarország stratégiai önállóságát, és a nemzeti érdekek helyett külső elvárásokhoz igazodik. Orbán Viktor a Fidesz 2010 és 2026 közötti kormányzását sikeres időszaknak nevezte. Állítása szerint ebben az időszakban Magyarország gazdaságilag és politikailag is megerősödött, nőtt a bérek szintje, fejlődött az ország infrastruktúrája, és nemzetközi tekintélyre tett szert. A választási vereség okait elemezve ugyanakkor elismerte, hogy a kormánypártok saját hibái is szerepet játszottak a kudarcban. A röpirat szerint problémát jelentett a hosszú kormányzásból fakadó „hordalék”, több rosszul kezelt vagy elmaradt politikai csata, valamint az ellenzék technológiai és kommunikációs újításaira adott elégtelen válasz. Külön megemlítette a fiatal választók megszólításának nehézségeit és a szuverenitás védelmére létrehozott állami szervek gyenge teljesítményét is. A volt miniszterelnök ugyanakkor úgy véli, hogy a vereség legfőbb oka nem a belső hibákban keresendő. Szerinte „négy ellenséges hadtest” összehangolt fellépése vezetett a Fidesz bukásához. Ezt a képletet a következőképpen foglalta össze: „Soros-világ + Brüsszel + ukránok + multinacionális cégek = vereség”. Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy a Fidesz nem adja fel politikai küldetését, és továbbra is a nemzeti szuverenitás védelmét tekinti elsődleges feladatának. A röpirat szerint a párt és a KDNP „az utolsó rendszerváltó pártok”, amelyek a jövőben is készek folytatni azt, amit a szerző „szabadságharcnak” nevez. A dokumentum egyben politikai helyzetértékelés és jövőbeli programvázlat is, amelyből egyértelműen kirajzolódik: Orbán Viktor szerint a Fidesz veresége nem lezárása, hanem egy újabb politikai küzdelem kezdete. indexkép: MTI, Kaiser Ákos

A sietség eleinte csak praktikusnak látszik. Kulcs a kézben, telefon a zsebben, kabát félig felvéve, ajtó már nyitva, fejben a következő három helyszín. Az ember azt mondja: csak gyorsan. Csak gyorsan beugrom. Csak gyorsan válaszolok. Csak gyorsan elintézem. Csak gyorsan élek egy kicsit, mielőtt megint menni kell. Aztán ez a „csak gyorsan” egyszer csak nem módszer lesz, hanem lakcím. Ott lakunk benne. Írta: Barna Krisztián Reggel már futva kezdjük a napot, este futva esünk ki belőle. Közben minden megtörténik velünk, csak mi nem mindig vagyunk ott hozzá. A gyerek mond valamit. A kávé kihűl. A város fényt vált. Valaki ránk néz. Egy mondat megérkezne, de mi már a következő feladat ajtajánál állunk. A sietség időt akar nyerni. Aztán elkezdi megenni azt, amit időnek nevezünk. A reggel jó leleplező. Nem kérdez, csak megmutat. Cipőfűző, ami pont akkor csomósodik össze. Kulcs, amelyik eltűnik, pedig az előbb még ott volt. Telefon, amelyik már indulás előtt követel valamit. Üzenet. Értesítés. Elmulasztott hívás. A lakás ilyenkor nem otthon, inkább rajtvonal. Az ember kilép, és már késésben van. Barna Krisztián: A vers testté lesz A lépcsőházban valaki lassabban megy előtte. Idős ember, gyerek, táskával bajlódó szomszéd. A siető ember ilyenkor ritkán lát embert. Inkább ritmustörést lát. Mozgó akadályt. Rosszul időzített testet. A fejében már ott dudál a nap. A zebránál ugyanez történik. Autó áll, gyalogos indul, valaki megtorpan, mert nem biztos benne, hogy átengedik. A sofőr ujja megmozdul a kormányon. Nem dudál még. Csak belül. A város tele van ilyen néma dudálással. Arcokon, vállakban, kasszasorokban, ajtók előtt. A sietségnek saját testtartása van. Előredőlő nyak. Szűk levegő. Gyors hüvelykujj. Fél fül. Rövid türelem. Az ember úgy beszél, mintha közben már el is ment volna. Meghallgat valakit, de a szeme a telefon sarkát figyeli. Eszik, de már a következő dolgot rágja fejben. Vezet, de a munkahelyi mondat jár benne. Hazamegy, de a nap még húzza maga után, mint rosszul feltekert hosszabbító kábelt. A „csak gyorsan” alattomos mondat. (Várlak a verses oldalamon.) Nem ordít. Nem fenyeget. Segítőkésznek mutatja magát. Azt ígéri, hogy ha ezt még elintézed, utána könnyebb lesz. Csak ez a könnyebb ritkán érkezik meg. Mindig van még egy ajtó. Még egy válasz. Még egy hívás. Még egy kis rohanás, amely állítólag a nyugalom felé visz. Közben a nyugalom ott marad valahol a pulton. A kávé mellett. A gyerek kérdése mellett. A feleslegesnek hitt fél percben, amikor meg lehetne nézni az eget. Nem nagy költői mozdulattal. Csak úgy, ahogy az ember kinéz, és észreveszi, hogy a felhők nem kérnek határidőt senkitől. Egerben különös íze van a sietségnek. A város régi kövei lassan beszélnének, mi pedig gyakran úgy haladunk át közöttük, mintha futószalagra tették volna a belvárost. Várfal, templomtorony, kávézó, kirakat, kapualj. Mindegyik tudna mondani valamit, de mi többnyire csak átvágunk rajtuk. Gyorsan. Mert dolgunk van. Persze dolgunk tényleg van. Ez a mondat nem lustaságra buzdít. Nem arra való, hogy mindent letegyünk, és ünnepélyesen bámuljunk egy falevelet délután négyig. Dolgozni kell. Menni kell. Fizetni kell. Gyereket vinni kell. Határidő van. Orvos van. Busz van. Élet van. Még az Isten is azt mondja: " hat napon át dolgozzál, és végezd minden dolgodat". Persze ez nem felmentés a munkamánia alól, mert Isten azt is mondja: "de a hetedik nap, az Úrnak szombatján semmi dolgot ne tégy." Ez az amit át kellene gondolni…SEMMI dolgot nem tenni egy napon keresztül. De van valami, ami sokszor meggátolja ezt. Mert közben el kell dönteni, hogy mi vezet minket. A feladat, vagy a pánik. Van különbség. A feladatnak arca van. Elvégzed, leteszed, mész tovább. A pániknak nincs vége. Az beül melléd a kocsiba, bejön veled a boltba, ott áll mögötted a fürdőszobában, és akkor is siettet, amikor már semmi értelme. Este is. Csendben is. Ágyban is. Aki sokáig így él, lassan elveszíti a lassú dolgokhoz való érzékét. Egy jó beszélgetés túl hosszúnak tűnik. Egy séta haszontalannak. Egy ebéd megszakításnak. Egy hallgatás kínos üresjáratnak. Pedig ezekben lakik vissza az ember önmagába. Nem kell nagy forradalom. Néha elég, ha az ember nem nyúl azonnal a telefonért. Ha hagyja, hogy a kávé első kortya tényleg reggel legyen. Ha a zebránál nem bosszankodik, amikor valaki lassan lép le. Ha hazafelé nem intéz el még egy hívást, csak viszi magát haza. Egészen. A sietség nem mindig az időről szól. Sokszor arról, hogy félünk egyedül maradni azzal, ami utolérne minket, ha megállnánk. De néha éppen ez volna a mentőút. Megállni. Nem sokáig. Csak annyira, hogy az élet utolérjen. www.barnakrisztian.hu A Kikötő rovatot a lapostetők szigetelésének szakértője támogatja. www.tritanium.hu https://www.facebook.com/krisztiansversei Írta: Barna Krisztián

Jelentős személyi változásokról döntött a kormány: Magyar Péter miniszterelnök szombati hatállyal felmentette tisztségéből a magyar nemzetbiztonsági szolgálatok négy vezetőjét. A döntések a péntek este megjelent Magyar Közlönyből váltak ismertté. A határozatok értelmében megszűnik: Bárdos Szabolcs, az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatójának kinevezése; Oláh Krisztián, az Információs Hivatal vezetőjének megbízatása; Kiss Csaba, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat főigazgatója; valamint Tajti Norbert, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat vezetője. A közlönyben megjelent határozatok nem tartalmaznak indoklást a vezetők felmentésére vonatkozóan, és arról sem esik szó, hogy kik vehetik át a távozó főigazgatók helyét. Az utódok kinevezéséről egyelőre nem jelent meg hivatalos információ. A mostani döntés a magyar nemzetbiztonsági rendszer valamennyi meghatározó szolgálatát érinti. Az Alkotmányvédelmi Hivatal a belső elhárításért, az Információs Hivatal a külföldi hírszerzésért, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat a technikai támogatásért, míg a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat a honvédelmi és katonai hírszerzési feladatokért felel. A négy vezető egyidejű leváltása ritka lépésnek számít a magyar nemzetbiztonsági szervezetrendszer történetében, ezért várhatóan fokozott figyelem kíséri majd az új főigazgatók kinevezését és a döntés hátterének esetleges ismertetését.

A Fidesz szombati tisztújító kongresszusa előtt Orbán Viktor egy hosszabb politikai írást tett közzé a párt honlapján. A „Küldetés” címet viselő, mintegy 18 oldalas röpiratban a volt miniszterelnök értékeli a Fidesz elmúlt tizenhat évét, a 2026-os vá...

Eger nevét legtöbben a várhoz, az egri borokhoz és a barokk belvároshoz kötik, pedig a város egyik legfontosabb kincse a víz. A Bükk hegység lábánál fekvő település évszázadok óta híres gyógyvizeiről, fürdőkultúrájáról és természeti adottságairól. Nem ...

  A sietség eleinte csak praktikusnak látszik. Kulcs a kézben, telefon a zsebben, kabát félig felvéve, ajtó már nyitva, fejben a következő három helyszín. Az ember azt mondja: csak gyorsan. Csak gyorsan beugrom. Csak gyorsan válaszolok. Csak gyo...