• Műszaki hibák miatt maradnak sötétben egri utcák

    Több egri utcából is jelezték olvasóink, hogy sötétedéskor nem kapcsolnak fel a lámpák, és egész éjjel nincs közvilágítás. Eger jegyzője megkeresésünkre azt közölte, hogy a kimaradásokat műszaki meghibásodások okozzák. Az elmúlt napokban több jelzést is kaptunk a közvilágítás kimaradásáról. Egyes beszámolók szerint a probléma már hetek óta fennáll. Eger jegyzőjétől azt kérdeztük, hogy takarékossági intézkedés vagy műszaki hiba áll-e a háttérben, és mit tesz az önkormányzat a világítás helyreállításáért. A jegyző válasza szerint a hibák elhárítása az illetékes szolgáltatók feladata. Az önkormányzat a hozzá érkező lakossági jelzéseket folyamatosan továbbítja az MVM Lumen Kft.-nek, amely a bejelentések alapján intézkedik, szükség esetén az MVM Émász Áramhálózati Kft. bevonásával. A válaszban a javítás várható időpontjáról nem kaptunk tájékoztatást. Így lehet bejelenteni a hibát A jegyző szerint gyorsabb az ügyintézés, ha a lakosok közvetlenül a szolgáltatónak jelzik, hol és milyen hibát tapasztalnak. Online az MVM Lumen felületén a bejelentés állapota is nyomon követhető. Közvilágítási hibabejelentő Telefonon az MVM Émász Áramhálózati Kft. ingyenesen hívható zöldszámán lehet jelezni a hibát. +36 80 42 43 44 Az önkormányzat továbbra is fogadja a lakossági jelzéseket, és azokat ugyanabban a szolgáltatói rendszerben rögzíti, amelyet a lakosok közvetlenül is használhatnak.

  • Recseg-ropog az egri bérlakásrendszer, de vajon a fejünkre fog omlani?

    Pál György egri önkormányzati képviselő írása Az elmúlt időszakban sok szó esett a bérlakásokról, miután kiderült, hogy bár 223 fő van várólistán, ebből az elmúlt két évben a Vágner Ákos vezette önkormányzat egyet sem utalt ki, miközben megközelítőleg 100 önkormányzati bérlakás üresen áll. Az is feltűnő volt, hogy az elmúlt időszakban megszaporodott ezeknek a bérlakásoknak az értékesítése -hivatkozva azok leromlott állapotára-, jelentős bevételt várva ebből a költségvetésbe. A polgármester odáig ment el, hogy közgyűlésen kamerák előtt kijelentette: „Egy számot hadd tegyek még ide. Veszprém megyejogú városnak 130 darab lakása van, ami elsősorban városi közcél, tehát olyan bérlő kijelölési joggal rendelkező szervezeteknek együttműködési megállapodás keretében adja bérbe, akik a városban, városért tevékenykednek. Én erre szeretném majd ide is eljutni, hogy azt gondolom, hogy ne egyedi kérelmek legyenek.” {source}{/source} Ez a kijelentés azonban semmi másról nem tanúskodik, mint arról, hogy e szavak kimondójának fogalma sincs az egri viszonyokról, élethelyzetekről, csak a „tartozik-követel” excel tábla bűvöletében él. Akik foglalkoztak a témával, azok számára nem volt titok, hogy az ezt szabályzó rendeletünk elavult, évtizedes lemaradásban van a jelenlegi igényekhez, viszonyokhoz képest, de működőképes, csak működtetni kellett volna. A rendeletünk hiányosságait, ahol csak tudtam, publikáltam, sokakhoz el is jutott az az öt fő probléma, amit megjelöltem: a szociális jogosultsági határok egy 17 éve befagyasztott állami mutatóhoz (szociális vetítési alap) vannak kötve, ami folyamatosan szűkíti a ténylegesen jogosultak körét; a lakáskiutalás rendje nem épül átlátható, pontozáson alapuló szükséglet-értékelésre; nincs a rendeletben rögzített kötelezettség a bérleti bevételek felújításra fordítására, sem karbantartási/energetikai ütemtervre; a lakbérek és a valós piaci/fenntartási költségek közötti szakadék automatikus korrekció hiányában újratermelődik; a garzonházra vonatkozó szabályok a lakásfinanszírozási piac gyökeres megváltozása miatt tarthatatlan. {source}{/source} Ennek hatására vagy nem, nem tudni, hogy mi történt a háttérben, de hirtelen bejött egy módosítás a lakbér rendelethez, ami bár semmit nem oldott meg, de kavicsot dobott a tóba. A rendelet három lényeges változást hozott: a garzonház bekerült az általános szabályok alapján kiadható lakások körébe, az igénylistát megszüntették, minden egyes lakás pályázat útján kaphat bérlőt, a polgármester pedig egy laza mozdulattal lepasszolta a szakbizottság részére az eddig hozzá tartozó döntés jogát. A bizottság pedig a közgyűlésen elhangzott javaslatomat meghallgatva önkorlátozó módon három rendkívüli bizottsági ülés keretében kiizzadt magából három (szociális, költségelvű, piacialapú) objektív pontrendszert melyet minden pályázati kiírás részévé tesz, így a döntés már csak formalitás, valójában attól eltérni a pályázatok szakirodai értékelése után nem lehet. Ez eltér eredeti javaslatomtól, mely a pontrendszert a rendelet részévé tette volna (még erősebb objektivitás), és a lakásigénylési jegyzék szereplőinek lakáshoz jutási sorrendjét határozta volna meg. A folyamatos pályáztatás rejt magában veszélyeket, és a szakiroda terheltségét is növeli. Azt megítélni nem tudom, miért nem a normál ügymenetben (szakirodai alternatívák kidolgozása után bizottsági döntés) történt a pontrendszer kialakítása, ám mégis hasznosnak bizonyultak a rendkívüli bizottsági ülések. Ugyanis kiderült, fideszes bizottsági társaim viszonylag tág vonalakban ismerték csak lakbér rendeletünk minden aspektusát, ám a vita során megértették az általam eléjük tárt adatokból (igénylők medián jövedelme, jövedelmi sávjaik, családok összetétele, gyerekek száma, stb), hogy mi is a szabályozásunk alapvető hibája: a Fidesz kormányok által 17 éve érintetlenül hagyott 28 500 forintos szociális vetítési alapból való kiindulás, mely szinte mindenkit kizárt a szociális lakbér sávból, a legelesettebbek kivételével feltolva mindenkit a költségelvű lakbér sávba. Mindez azért nem okozott összeomlást a rendszerben, mert a lakbérek nem lettek sem inflációnövelésnek, sem semmilyen indexálásnak alávetve, így messze elszakadtak a valós albérleti költségektől, ezzel tulajdonképpen mind a szociális, mind a költségelvű lakbéreink alacsony jövedelműek részére is megfizethetőek maradtak (kvázi szociális igényeket elégítettek ki). A másik oldalról viszont a lakásállományra fordítható felújítási költségek minimálisra apadtak, ami egyre inkább feszíti a rendszer fenntarthatóságát. Ma már kimondásra került: 3-4 hónapon belül újra közgyűlés elé kell kerülnie a lakbér rendeletnek, orvosolandó a bizottsági ülésen mindenki által felismert hiányosságokat. Vannak aggályaim, hiszen a vitában kiderült, vannak kérdések, amiket egészen másképp lát egy-egy tagja a bizottságnak. Azonban reménykedem és mindent megteszek annak érdekében, hogy az új rendelet ne egy drasztikus lakbéremelést tűzzön ki célul, hanem a valós élethelyzeteket jól kezelő, az egriekkel szolidáris szabályozás jöjjön létre, szem előtt tartva az átlátható döntéshozatal és fenntartható működés feltételeit. Sokat tud segíteni a rendelet alkotásban, ha a kérdőívet kitölti és elküldi! indexkép: Getty Images

  • Több mint 280 millió forintot fizetett a külügy Orbán Viktor külföldi sportútjaira

    Kilenc külföldi út költségeihez járult hozzá a külügyminisztérium 2016 és 2026 között a 444 által kiperelt adatok szerint. A legdrágább a 2022-es katari világbajnokságra tett út volt, amelyre több mint 130 millió forintot költöttek. A Külgazdasági és Külügyminisztérium összesen több mint 280 millió forintnyi közpénzt fizetett ki Orbán Viktor külföldi sporteseményekhez kapcsolódó utazásaira – írta a 444. A tárca tíz év alatt kilenc út esetében állta a költségek legalább egy részét. A legnagyobb tétel a szállás volt, amelyre összesen 180 millió forint ment el. Az utazás 79 millióba, a repülőtéri kormányvárók használata 8,3 millióba került. Taxira, parkolásra, éttermi számlákra és más kiadásokra további 10,3 millió forintot fizettek. A legdrágább út 2022 decemberében volt, amikor Orbán Viktor Katarban a labdarúgó-világbajnokság egyik elődöntőjét és a döntőt nézte meg. Az út több mint 130 millió forintba került. A kiadási lista második helyén a 2016. augusztusi riói olimpiai út áll. A 444 szerint a kiperelt számlákból az is kiderül, hogy közpénzből fizették a magángépes utazást, amikor Orbán 2025 szeptemberében Dublinban megnézte a magyar válogatott világbajnoki selejtezőjét. Az út költségeiről akkor egymásnak ellentmondó információk jelentek meg. A háromnapos, két éjszakás út összesen 14,2 millió forintba került, ennek több mint felét a szállás tette ki. A teljes közkiadás ennél magasabb lehet. A 444 szerint a külügy adataiból több olyan út is hiányzik, amelyen Orbán bizonyíthatóan részt vett. A kimutatásból kimaradtak például a honvédségi Falcon géppel megtett utak és egyes magángépes utak, amelyeken klubmérkőzésekre utazott.