Rövidebb tanórák, hosszabb mozgásos szünetek, kevesebb házi feladat és mindennapos meseolvasás is szerepel az oktatási minisztérium új, alsó tagozatosoknak szóló javaslatcsomagjában. A cél az, hogy az iskola jobban igazodjon a gyerekek életkori sajátosságaihoz, és a tanulás élményszerűbb legyen. Tizennégy pontból álló ajánláscsomagot dolgozott ki az oktatási minisztérium az alsó tagozatos oktatás gyerekközpontú megújítására. A „Legyen élmény a tanulás!” című csomag Kókayné Lányi Marietta közoktatásért felelős államtitkár vezetésével készült. Az egyik legjelentősebb változtatási lehetőség a tanórák hosszát érintené. A minisztérium azt javasolja az iskoláknak, vizsgálják meg, hogy az alsó tagozaton alkalmazhatók-e 35 perces tanítási órák. Emellett hosszabb, többféle tevékenységet összekapcsoló tanulási blokkok kialakítására is lehetőség nyílhatna. Első osztályban akár el is maradhat az írásbeli házi Jelentősen változhatna a házi feladatok rendszere is. Az ajánlás szerint az iskolák pedagógiai programjában meg kellene határozni, mennyi és milyen jellegű házi feladat adható az alsó tagozatosoknak. Első osztályban lehetőség szerint egyáltalán nem adnának kötelező írásbeli házi feladatot, hétvégére és iskolai szünetekre pedig csak kivételes esetben kapnának kötelező feladatot a gyerekek. A minisztérium a napirendet is gyerekbarátabbá tenné. A tanítás kezdete előtt úgynevezett ráhangoló időszakot alakíthatnának ki, amelyben beszélgetőkör, közös olvasás vagy mesehallgatás is helyet kaphatna. Emellett hosszabb udvari és mozgásos szüneteket javasolnak, több időt biztosítanának a nyugodt étkezésre, és szükség esetén mese-, csendes vagy pihenőidőt is beiktathatnának. Mindennap lehetne mese az iskolában A meseolvasás rendszeres része lehetne az alsósok iskolai napjainak. Az ajánlás szerint rövid mese-, felolvasás- vagy történethallgatási alkalmakat lehetne beilleszteni a tanítás kezdetére, a tanulási blokkok közé vagy akár a délutáni foglalkozásokba. A testnevelés is átalakulhatna: nagyobb hangsúlyt kaphatna a szabadtéri játék, a séta, a természetjárás, a néptánc, valamint az ügyességi és csapatjátékok. A hagyományos tantermi oktatás mellett több külső helyszínen megtartott foglalkozást is szeretnének. Az iskolák éves munkatervében rendszeresen megjelenhetnének könyvtári, múzeumi, helytörténeti, természeti és sportlétesítményekben szervezett programok. Kevesebb magolás, több kísérlet és játék A javaslatcsomag nagyobb szerepet adna a tapasztalati tanulásnak is. A gyerekek például udvari méréseket végezhetnének, növényeket és környezeti jelenségeket figyelhetnének meg, egyszerű kísérleteket végezhetnének, illetve tárgyakkal és mozgással tanulhatnák a matematikát. A délutáni foglalkozásoknál pedig azt ajánlják, hogy azok ne váljanak egyszerűen újabb tanórákká. Ehelyett a szabad játék, a mozgás, a művészeti és könyvtári programok, valamint a felzárkóztatás és a tehetséggondozás kerülhetne előtérbe. Az ajánlások között szerepel az is, hogy az iskolák dolgozzanak ki egyértelmű bántalmazásmegelőzési és -kezelési protokollt, és ennek megfelelően egészítsék ki házirendjüket. Fontos ugyanakkor, hogy a most bemutatott 14 pont ajánláscsomag, vagyis nem azt jelenti, hogy szeptembertől automatikusan minden általános iskolában 35 percesek lesznek az alsós tanórák. A minisztérium olyan szakmai és intézményi lehetőségeket fogalmazott meg, amelyekkel az iskolák rugalmasabbá és gyerekközpontúbbá tehetik az alsó tagozatos oktatást. indexkép: Getty Images Forrás: 444.hu, Oktatási Minisztérium

Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza Párt. A frakció szombati ülésén, titkos szavazással döntött a 73 éves jogtudós jelöléséről. Az Országgyűlés már kedden megválaszthatja Magyarország új államfőjét. A Tisza Párt parlamenti frakciója szombaton döntött arról, kit jelöl Sulyok Tamás utódjának a köztársasági elnöki posztra. A képviselők választása Baka Andrásra esett, aki korábban a Legfelsőbb Bíróság elnöke volt. A döntést titkos szavazással hozta meg a frakció. Kedden már meg is választhatják az új államfőt Magyar Péter és 42 másik kormánypárti országgyűlési képviselő korábban kezdeményezte, hogy az Országgyűlés augusztus 11-i, keddi ülésén válassza meg az új köztársasági elnököt. A parlamenti erőviszonyok alapján Baka András megválasztása aligha ütközhet akadályba. Az államfő megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának támogatására van szükség, a 141 fős Tisza-frakció azonban önmagában is rendelkezik az ehhez szükséges többséggel. Az államfőről az Országgyűlés titkos szavazással dönt. Augusztus 19-én léphet hivatalba Amennyiben kedden megválasztják, Baka András a szavazás eredményének kihirdetését követő nyolcadik napon, augusztus 19-én léphet hivatalba. Ez egyben azt is jelenti, hogy az augusztus 20-i állami ünnepségeken már ő töltheti be a köztársasági elnöki tisztséget, és ő adhatja át az állami kitüntetéseket és díjakat. Az új államfő Sulyok Tamást váltja a Sándor-palotában. Megbízatása az Alaptörvény júliusban elfogadott 17. módosítása alapján az új Alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évig tart. Magyar Péter: Olyan elnök kell, aki őrködik az alkotmányosság felett Magyar Péter korábban a parlamentben arról beszélt, hogy a következő köztársasági elnöknek olyan személynek kell lennie, aki őrködik a nemzet egysége és az alkotmányosság felett. A miniszterelnök szerint olyan államfőre van szükség, aki tisztában van a kimondott szó súlyával, képes higgadtan mérlegelni, meghallgatja az egymással ellentétes véleményeket, és tudja, hogy minden döntésének következménye van. A Tisza frakciójának szombati döntésével eldőlt: ezeknek a szempontoknak megfelelő jelöltként Baka Andrást állítják az Országgyűlés elé. Ki Baka András? Baka András jogász, egyetemi oktató, korábban az Emberi Jogok Európai Bíróságának magyar bírájaként dolgozott Strasbourgban. 2009-ben választotta meg az Országgyűlés a Legfelsőbb Bíróság elnökének. Mandátuma az igazságszolgáltatási rendszer átalakításakor, 2012-ben idő előtt megszűnt. Baka emiatt a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult. Az ügyben született ítélet később fontos európai jogállamisági precedenssé vált. Baka András személyében így több évtizedes hazai és nemzetközi jogi tapasztalattal rendelkező jelölt kerülhet a köztársasági elnöki székbe. indexkép: MTI, Kovács Tamás

Jelentős irányváltásra készül a Magyar Külügyi Intézet új vezetése. Feledy Botond szerint teljes szakítás következik az Orbán Balázshoz köthető, amerikai MAGA-táborra építő korábbi megközelítéssel. Az intézet a jövőben az ideológiai szerepvállalás helyett elsősorban szakmai, döntés-előkészítő munkára koncentrálna. Feledy Botond, a Magyar Külügyi Intézet új vezetője Rácz Andrással, az intézet tudományos ügyekért felelős igazgatóhelyettesével adott interjút a 444.hu-nak. A beszélgetés egyik legfontosabb kijelentése az intézet korábbi külpolitikai irányvonalának lezárására vonatkozott. „Teljes lesz a szakítás az Orbán Balázs-féle amerikai vezetésű, MAGA-táboros korábbi működéssel” – fogalmazott Feledy. Az új vezető szerint az intézet a jövőben az ideologikus működés helyett sokkal inkább a szakmai elemzésre és a külpolitikai döntések előkészítésére helyezi a hangsúlyt. Céljuk, hogy akkor juttassák el az információkat és elemzéseket a döntéshozókhoz, amikor azok még valóban befolyásolhatják a folyamatokat. Új magyar külügyi stratégia készül Feledy Botond bejelentette azt is, hogy új magyar külügyi stratégia készül, amelynek kidolgozásában a Magyar Külügyi Intézetnek is szerepet szánnak. Az új irány egyik hangsúlyos eleme Magyarország európai uniós tagságának és az ebből következő külpolitikai mozgástérnek az újbóli előtérbe helyezése lehet. „Magyarország az EU-ban van, az EU tagja, itt kell érdeket érvényesíteni, ez nem ideológiai kérdés, ez egy adottság, ebben mozgunk, ezt vissza kell hozni” – mondta Feledy, aki szerint ez a terület az intézet egyik prioritása lesz. A külpolitikai gondolkodásban emellett egyre nagyobb szerepet kaphatnak az úgynevezett horizontális biztonsági kihívások. Ezek közé tartozik többek között a szabotázsakciók és kibertámadások elleni védekezés, de a klímaváltozás és a migráció következményei is. Feledy szerint Magyarország ezek egyikével kapcsolatban sem teheti meg, hogy figyelmen kívül hagyja őket. Rácz András: A Balkánon komoly magyar tudás halmozódott fel Rácz András szerint fontos feladat az is, hogy a magyar külpolitikáról magyar nyelven, megfelelő szakmai színvonalon folyjon a gondolkodás és a vita. Kiemelte a Balkánt, amely szerinte évszázadok óta a magyar külpolitika egyik meghatározó térsége. Úgy fogalmazott, a magyar külpolitikának ezen a területen jelentős szakértelme és felhalmozott tudása van. Oroszországgal kapcsolatban Rácz pragmatikus megközelítést sürgetett. Szerinte a történelmi kapcsolatok és az energiapolitikai adottságok egyaránt meghatározzák Magyarország mozgásterét, ezért szükség van a Moszkvával fenntartott kommunikációra. Ugyanakkor élesen bírálta a korábbi magyar külpolitika stílusát. Rácz szerint szükséges lehet tárgyalni az orosz külügyminiszterrel, de ezt nem kell olyan „szervilisen” tenni, ahogyan megítélése szerint Szijjártó Péter korábbi külgazdasági és külügyminiszter tette. Ukrajna: hosszú út vezethet a kapcsolatok rendezéséhez A magyar–ukrán viszonyról Rácz András azt mondta, nem érdemes gyors áttörésre számítani. Az elmúlt időszak konfliktusai után szerinte hosszú folyamatra lehet szükség ahhoz, hogy ismét jó kapcsolat alakuljon ki Budapest és Kijev között. Ennek ellenére úgy látja, már megindult valamiféle változás. „Most elkezdődött valami” – fogalmazott. Feledy Botond és Rácz András nyilatkozatai alapján a Magyar Külügyi Intézet új vezetése egy kevésbé ideologikus, erősebben szakpolitikai és európai uniós fókuszú külpolitikai gondolkodást kíván kialakítani. Az új stratégia részletei egyelőre nem ismertek, az azonban már most egyértelműnek látszik, hogy az intézet vezetése látványosan el kíván távolodni az előző időszak MAGA-központú külpolitikai irányvonalától. indexkép:MKI

Újabb fontos lépés történt az Egri Borvidék és a Tisza-tó egyre szorosabb együttműködésében. Harmincöt egri bor közül választotta ki a szakmai zsűri azokat a tételeket, amelyek 2026-ban a Tisza-tó Borai lehetnek. A fehérborok között a Böjt Borászat Egr...

 Eger városa, amely Eger észak-magyarországi település, nemcsak történelmi emlékeiről híres, hanem különleges borospincéiről is. A belváros alatt húzódó pincék évszázadok óta meghatározzák a város arculatát és gazdaságát. Ezek a pincék nem csupán ...

Augusztus 8-án országszerte megálltak egy pillanatra a tűzoltók. A laktanyák előtt felsorakozó állomány, a megszólaló szirénák és a tisztelgés azoknak a bajtársaknak szólt, akik hivatásuk teljesítése közben életüket vesztették. Heves vármegye tűzoltói ...