Egységes, megújult emlékköveket kaptak Egerben a Borászok Borásza díj helyi kitüntetettjei. A Kis-Dobó téren, a Minoriták hídjánál kialakított emlékhely négy, országosan is elismert egri borász előtt tiszteleg. Ünnepélyes keretek között avatták fel a Borászok Borásza díj egri kitüntetettjeinek megújult emlékköveit a VINO Kóstoló Ünnephez kapcsolódóan. A korábban elhelyezett táblákat egységes megjelenésű emlékkövek váltották fel, amelyek mostantól Eger belvárosában hirdetik a borvidék kiemelkedő szakmai teljesítményét. Eger különösen büszke lehet arra, hogy a Borászok Borásza elismerést eddig négy, a városhoz és az Egri Borvidékhez kötődő szakember is elnyerte. Az emlékkövek dr. Lőrincz György, Kaló Imre, Thummerer Vilmos és Gál Tibor munkásságának állítanak emléket. A Borászok Borásza díjat a magyar borszakma egyik legjelentősebb szakmai elismeréseként tartják számon. Különlegessége, hogy a borászok maguk választják ki azt a kollégájukat, akit az adott évben a címre legméltóbbnak tartanak. Az avatáson Rókusfalvy Pál, a díj alapítója is részt vett. Beszédében felidézte, hogy az elismerés története immár két évtizedre tekint vissza, és kezdettől fogva az volt a cél, hogy reflektorfénybe kerüljenek azok a szakemberek, akik meghatározó értéket teremtenek a magyar borászatban. Az ünnepségen az Egri Borvidék elmúlt időszakának sikerei is szóba kerültek. A 2025-ös év ebből a szempontból különösen emlékezetes volt: Lőrincz György az Év Pincészete elismerést, a Thummerer család borászatának főborásza az Év Bortermelője címet, Gál Tibor pedig a Borászok Borásza díjat nyerte el. Gál Tibor az eseményen arról beszélt, hogy számára a Borászok Borásza cím nem pusztán dicsőség, hanem szolgálat is. Hangsúlyozta, hálás azért, hogy ilyen adottságokkal rendelkező borvidéken dolgozhat, és részt vehet az Egri Bikavér továbbépítésében. Az emlékhely ráadásul még nem tekinthető lezártnak: a Minoriták hídjánál további négy emléktábla számára maradt hely, így a jövőben újabb egri borászok neve kerülhet a mostani díjazottak mellé. A megújult emlékkövek egyszerre állítanak emléket négy kiemelkedő életműnek, és mutatják meg az Egerbe érkező turistáknak is, milyen komoly szerepet tölt be az Egri Borvidék a magyar borkultúrában. A helyszín így nemcsak emlékhely, hanem egyfajta borászati névjegy is lett Eger belvárosában.

Az Alkotmánybíróság minden vizsgált pontban visszautasította a Fidesz és a KDNP képviselőinek az Alaptörvény 17. módosítása ellen benyújtott indítványait. Így érvényben marad többek között Sulyok Tamás köztársasági elnöki mandátumának megszüntetése, a parlamenti képviselőkre vonatkozó 12 éves cikluskorlát, valamint az alkotmánybírók 70 éves korhatára is. Hétfőn döntött az Alkotmánybíróság a Fidesz–KDNP ötven országgyűlési képviselőjének beadványairól. Az ellenzéki politikusok az Alaptörvény 17. módosításának több elemét támadták, ám a testület egyik esetben sem adott helyt az indítványoknak. A Fidesz és a KDNP többek között azt kérte, hogy semmisítsék meg azt a rendelkezést, amely Sulyok Tamás köztársasági elnöki megbízatásának megszűnéséről rendelkezett. Emellett kifogásolták az országgyűlési képviselők választhatóságának időbeli korlátozását és az alkotmánybírókra bevezetett életkori korhatárt is. Az Alkotmánybíróság azonban arra jutott, hogy az Alaptörvény módosításait csak az elfogadásukra és kihirdetésükre vonatkozó eljárási követelmények szempontjából vizsgálhatja. A módosítások tartalmát nem vetheti össze az Alaptörvény más rendelkezéseivel. Ennek különös politikai pikantériája, hogy ezt a korlátozást korábban éppen egy fideszes alkotmánymódosítás építette be az Alaptörvénybe. A szabály most a Fidesz saját beadványainak érdemi vizsgálatát is korlátozta. Polt Péter és Handó Tünde sem értett mindenben egyet A döntések ugyanakkor nem voltak teljesen egyhangúak. Sulyok Tamás mandátumának ügyében több alkotmánybíró, köztük Polt Péter és Handó Tünde is különvéleményt fogalmazott meg. Polt szerint az indítványt érdemben kellett volna elbírálni. Különvéleményében még George Orwell 1984 című regényét is felidézte, amikor a köztársasági elnök mandátumának megszüntetéséről szóló szabályozást bírálta. A képviselői cikluskorlátozás ügyében Polt Péter mellett Handó Tünde és Horváth András is különvéleményt írt. Handó szerint a mandátumkorlátozásra vonatkozó új rendelkezéseket meg kellett volna semmisíteni. Magyar Péter gyorsan reagált Magyar Péter miniszterelnök röviddel a döntés után közösségi oldalán reagált. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelenlegi alkotmánybírókat még a korábbi fideszes kétharmad idején választották meg, most mégis elutasították a Fidesz beadványait. A döntés következtében tehát hatályban marad az Alaptörvény módosításának három legvitatottabb eleme: Sulyok Tamás államfői megbízatásának megszüntetése, a képviselői cikluskorlát és az alkotmánybírák 70 éves korhatára. A Fidesz szerint az önkény felé vezet a döntés A Fidesz élesen bírálta a határozatot. A párt szerint a „lefejezett és megfélemlített” Alkotmánybíróság döntése további lépések előtt nyitja meg az utat az önkény felé. A Fidesz azt is közölte, hogy a parlamenten belül és azon kívül egyaránt folytatja az általa meghirdetett „békés és törvényes ellenállást”. Az Alkotmánybíróság döntése ugyanakkor jogilag egyértelmű helyzetet teremt: a megtámadott alkotmánymódosítások hatályban maradnak.

Hideg csapolt sör, hamburgerek, piros kockás abroszok, fények a fák között és hajnalig tartó szabadtéri buli: augusztus 20-án egyetlen estére visszatér Eger egykori Sörkertjének hangulata. A közösségi összefogásból megvalósuló rendezvény ingyenes lesz, tűzijáték viszont tudatosan nem szerepel a programban. Augusztus 20-án a megszokott ünnepi programoktól némileg eltérő esemény költözik az Érsekkertbe. A SÖRKERT szervezői azt ígérik, hogy egy estére megidézik a régi Népkert sörkertjeinek világát, de nem egyszerű nosztalgiaprogramot szeretnének. A fák között fények, piros kockás abroszok, csapolt sörök, hamburgerek és egy nagy szabadtéri tánctér várja majd az egrieket és a városba érkező vendégeket. A rendezvény augusztus 20-án 17 órakor kezdődik, ekkor nyitnak a sörcsapok és a vendéglátóhelyek. Este 7 órakor közös köszöntővel indul az esti program. Tűzijáték helyett NEMtűzijáték Az este egyik legérdekesebb pontját 21:15-re ígérik a szervezők. Ekkor következik a NEMtűzijáték. A szervezők szándékosan nem akarnak hagyományos pirotechnikai látványosságot. Indoklásuk szerint az Érsekkert élővilágának, az ott élő állatoknak és a környezetnek a védelme fontosabb annál, hogy néhány percre fénybe boruljon az ég. Valami azonban lesz helyette – azt viszont egyelőre titokban tartják, pontosan mivel készülnek. A NEMtűzijáték után már a táncé lesz a főszerep. DJ, retró slágerek, „vállalhatatlan kedvencek” és fesztiválhangulat következik, a buli pedig a tervek szerint hajnali 1 óráig tart. A régi Sörkert emlékéből született az ötlet A kezdeményezés előzménye a május 9-én, a Gárdonyi téren megtartott közösségi rendezvény volt. A szervezők szerint az ott kapott visszajelzésekből egyértelműen az derült ki, hogy sok egri szeretne több hasonló, szabadtéri közösségi programot a városban. Innen jött a régi Sörkert felidézésének gondolata is. Egykor a Népkert az egri társasági élet egyik fontos helyszíne volt, ahol százak, időnként ezrek találkoztak, beszélgettek és szórakoztak – gyakran egy korsó sör mellett. A szervezők azonban hangsúlyozzák: nem egyszerűen a múltat akarják lemásolni. „Nem egyszerűen a régi Sörkertet akarjuk visszajátszani VHS-ről. Egy éjszakára összekeverjük a múltat azzal, amilyen Eger lehetne.” Nincs mögötte közpénz A szervezők tájékoztatása szerint a Sörkert közpénz nélkül valósul meg. A rendezvény költségeit közösségi támogatásokból, helyi vállalkozások felajánlásaiból és adományokból teremtik elő, a lebonyolításban pedig önkéntesek is részt vesznek. A közösségi gyűjtés egészen a rendezvény napjáig tart. A cél az, hogy a belépés ingyenes maradhasson, miközben az ételeket és italokat is elérhető áron kínálhatják. A szervezők vállalása szerint az esemény után nyilvánosan beszámolnak a közösségi finanszírozás eredményéről és a rendezvény költségeiről. Üveget nem lehet bevinni A Népkert védelmére külön szabályokkal is készülnek. A rendezvényen nem használnak üvegpoharakat, és üveget a területre sem lehet bevinni. A szervezők szerint természetesen nem csak sört lehet majd fogyasztani, más italokkal is készülnek. Aki pedig saját italt vinne magával, annak azt kérik, hogy ne üvegben tegye. A rendezvény alatt folyamatos hulladékgyűjtést és takarítást biztosítanak, mobil illemhelyiségeket telepítenek, valamint őrzés-védelemről is gondoskodnak. SÖRKERT – augusztus 20. A rendezvény 2026. augusztus 20-án 17 órától hajnali 1 óráig tart az egri Népkertben, vagyis az Érsekkertben. A belépés ingyenes. A Sörkertet Bíró Gergely, Domán Dániel és az Egriek Szövetsége Egyesület szervezi. Ahogy a kezdeményezők fogalmaznak, egy olyan estét szeretnének létrehozni, „ami nem ugyanaz, ami mindig van” – és amit ezúttal az egriek közösen csinálnak meg maguknak.

A Mátra egyik különleges panorámapontja a Mátraszentlászló és Mátraszentistván közelében magasodó Vörös-kői kilátó. A csigalépcsős toronyból nemcsak a Mátra vonulatait járhatjuk végig tekintetünkkel: igazán tiszta időben a Felvidék távoli hegyei, sőt a...

Egységes, megújult emlékköveket kaptak Egerben a Borászok Borásza díj helyi kitüntetettjei. A Kis-Dobó téren, a Minoriták hídjánál kialakított emlékhely négy, országosan is elismert egri borász előtt tiszteleg. Ünnepélyes keretek között avatták fel ...

  Az Alkotmánybíróság minden vizsgált pontban visszautasította a Fidesz és a KDNP képviselőinek az Alaptörvény 17. módosítása ellen benyújtott indítványait. Így érvényben marad többek között Sulyok Tamás köztársasági elnöki mandátumának megszünte...