Távozik a közmédia egyik legmeghatározóbb vezetője: felmondott Papp Dániel, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgatója. Az MTVA pénteken közölte, hogy Papp kezdeményezte munkaviszonyának megszüntetését, amelyet azzal indokolt, hogy az újonnan megválasztott kormány a közmédia teljes átalakítására készül. A vezérigazgató a felmondási idő alatt továbbra is ellátja feladatait. Papp Dániel 2018 óta vezette az MTVA-t, pályafutása azonban már korábban is viták kereszttüzébe került. Nevéhez fűződik a Daniel Cohn-Bendit európai parlamenti képviselőről készült, később bíróság által is jogsértőnek minősített manipulált riport ügye, amely miatt a magyar sajtóban rendszeresen hivatkoztak rá „hírhamisítóként”. A távozás előzményei között szerepel, hogy az elmúlt hetekben újabb botrány rázta meg a közmédiát. Kiszivárgott belső levelezések szerint szerkesztőségi iránymutatások születtek arról, milyen hangsúlyokkal kell feldolgozni a TISZA Párttal kapcsolatos témákat. Az ügy nyomán Magyar Péter nyilvánosan felszólította Papp Dánielt és a Duna Médiaszolgáltató vezérigazgatóját, Altorjai Anitát, hogy mondjanak le tisztségükről. Az új kormány korábban bejelentette, hogy teljes körű átvilágítást kíván végrehajtani a közmédiánál, beleértve annak gazdálkodását, vezetői döntéseit és hírszerkesztési gyakorlatát is. A kabinet szerint a közmédia működésével kapcsolatban komoly kérdések merültek fel, ezért szükséges a szervezet átalakítása. Papp Dániel távozása így egy olyan időszakban történik, amikor a közmédia jövője és működési modellje is jelentős változások előtt áll. Egyelőre nem ismert, hogy ki válthatja őt az MTVA élén, és milyen ütemben valósulnak meg a kormány által bejelentett reformok.

A Heolnak adott interjújában az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem rektora, Pajtókné Tari Ilona visszautasította azokat a kritikákat, amelyek szerint az intézmény egyházi fenntartásba kerülése óta sérült volna az egyetemi autonómia. A rektor szerint az egyetem működése törvényes keretek között zajlik, az intézmény fejlődése pedig számos mutatóban tetten érhető, ezért nem ért egyet azokkal a véleményekkel, amelyek az önállóság helyreállítását sürgetik. Továbbra is napirenden van az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem autonómiájának kérdése. Míg az intézmény egyes oktatói és kutatói az egyetemi önállóság helyreállítását sürgetik, addig az egyetem vezetése szerint az intézmény megfelelően működik, és az elmúlt évek eredményei igazolják a jelenlegi fenntartói modellt. Az autonómiáról szóló vita idén tavasszal kapott új lendületet, amikor az egyetem Történelemtudományi Intézetének és Doktori Iskolájának oktatói reformjavaslatokat fogalmaztak meg az akadémiai szabadság és az egyetemi önállóság megerősítése érdekében. A kezdeményezés szerint az intézmény autonómiája jelentősen szűkült azóta, hogy 2021-ben az Egri Főegyházmegye fenntartásába került az egyetem. A kritikusok szerint a szenátusi döntések előkészítése és több stratégiai kérdés is olyan fenntartói kontroll alá került, amely korlátozza az egyetemi önrendelkezést. A kérdésről a Heolnak adott válaszában Pajtókné Tari Ilona rektor hangsúlyozta: az egyetem autonómiája nem sérült, az intézmény működését a hatályos jogszabályok és belső szabályzatok biztosítják. A rektor szerint az egyetem eredményei – köztük a növekvő hallgatói létszám, a bővülő képzési kínálat és a javuló felvételi adatok – azt mutatják, hogy az intézmény sikeresen fejlődik. Az ő rektori címe nincs összefüggésben azzal, hogy férje, Pajtók Gábor volt a korábbi országgyűlési képviselő illetve korábbankormánymegbízott Egerben. A vita azonban ezzel nem zárult le. A 444 és az Egri Ügyek a napokban arról írt, hogy az autonómiát követelő oktatók szerint az egyházi fenntartásba kerüléskor tett ígéretek nem teljesültek maradéktalanul, és az Egri Főegyházmegye az évek során jelentős befolyást szerzett az egyetem működése felett. Az oktatók egy része úgy látja, hogy az intézmény döntéshozatali szabadsága szűkült, ezért szükség lenne az autonómia erősítésére. Az ügy országos figyelmet is kapott, miután több szakmai és felsőoktatási fórum is foglalkozni kezdett az egri helyzettel. A fenntartó Egri Főegyházmegye korábban közleményben jelezte: álláspontja szerint az egyetem továbbra is magas színvonalon látja el feladatait, és az intézmény fejlődése bizonyítja a jelenlegi működési modell életképességét. A következő időszakban várhatóan tovább folytatódik a vita arról, hogy miként lehet összeegyeztetni az egyházi fenntartás sajátosságait az egyetemi autonómia hagyományos elveivel. Az azonban már most látszik, hogy az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem jövőjéről szóló diskurzus túlmutat Eger határain, és a magyar felsőoktatás egészét érintő kérdéseket vet fel. Korábban Bódis Péter országgyűlési képviselő is hangsúlyozta: az antiszemitizmus minden formáját egyértelműen és határozottan elítéli. Mint írta, szomorúan látja, hogy Eger neve ismét olyan ügy kapcsán került a nyilvánosság elé, amely ezt a kérdést veti fel. A politikus ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy elfogadhatatlannak tartja, ha politikai kapcsolatokkal rendelkező szereplők az egyetemi autonómiát megkerülve próbálnak befolyást gyakorolni egy felsőoktatási intézmény működésére. „Egy egyetem nem lehet politikai vagy ideológiai nyomásgyakorlás terepe” – fogalmazott. Bódis szerint a magyar felsőoktatás ereje az intézményi autonómiában, a szabad tudományos vitában és az akadémiai szabadság tiszteletében rejlik. Kiemelte azt is, hogy fontosnak tartja azoknak az oktatóknak és dolgozóknak a kiállását, akik elveik mentén vállalják véleményüket. Az egyetemi autonómia azt jelenti, hogy egy felsőoktatási intézmény saját maga dönthet tudományos, oktatási és részben gazdasági ügyeiről. Ide tartozik például a képzések tartalmának meghatározása, a kutatási irányok kijelölése, valamint az egyetemi vezetők és testületek szerepe a döntéshozatalban. Az autonómia mértéke világszerte eltérő, és gyakran vita tárgyát képezi ott, ahol az állam, alapítványok vagy egyházi szervezetek fenntartói szerepet töltenek be. Az egri vita lényege is az, hogy az oktatók egy része szerint az intézmény önállósága csökkent, míg az egyetem vezetése és fenntartója szerint a jelenlegi rendszer megfelelő kereteket biztosít a működéshez. indexkép: facebook

Petőfit könnyű márciusba zárni. Álljon a lépcsőn, lobogjon a kabát, szóljon a Nemzeti dal, mögötte egy egész ország kezdjen mozogni. Ismerjük ezt a Petőfit. Kell is persze. Csak közben van egy másik is, akit ritkábban engedünk közel magunkhoz. Ez a másik Petőfi nem szaval. Csak lazán adja a géniuszt. Írta: Barna Krisztián Ül egy szekéren, egy lány mellett, éjszaka, valahol Tolnában. Négy ökör húzza őket lassan. Elöl kisbéres, alul deszka, fölöttük hold, körülöttük a vidéki este. A forradalom még három évre van. A történelem várhat. Most csak egy út van, amelyen haza kell érni. A háttér szinte nevetségesen egyszerű. 1845 őszén Petőfi Borjádon vendégeskedik régi iskolatársánál, Sass Istvánnál. Pest után ott van a kert, a csend, a kúria, a régi barátság, meg az a fajta vidéki idő, amelyik nem kapkod az ember után. Egy este a szomszédos Uzdon bál van. Valahogy vissza kell jutni. Lovak miért is lennének? Valaki előáll az ötlettel: akkor menjenek ökrökkel. Ez az ötlet ma már majdnem túl irodalmi. Barna Krisztián: A vers testté lesz Petőfinek is megtetszhetett. Befogtak négy ökröt, a szekér hátuljára került egy deszka, és elindultak. A költő mellett ott ült Sass Erzsike, tizennyolc évesen. Az út nem hosszú. Néhány kilométer. Egy ilyen távolságot nappal el lehet intézni két mondattal. Éjszaka viszont elég lehet egy vershez. A vers eleje mintha maga is vállat vonna. Nem Pesten történt. Ott ilyesmi meg sem eshetik. Kell hozzá porosabb világ, lassabb közlekedés, kevesebb dísz. A városban az ember szerepet vesz fel. Itt, az ökrös szekéren, nincs sok lehetőség pózolni. A tempót az állatok diktálják. Aki sietne, rossz helyre ült, mert a vers legfontosabb szava talán ez: lassacskán. Nem nagy szó. Nem filozófiai. Mégis ez tartja össze az egészet. „Az országúton végig a szekérrel / A négy ökör lassacskán ballagott.” A refrén minden versszak végén visszatér, és minden visszatérésnél egy kicsit jobban ringat. Nem sürget, nem magyaráz, nem akar nagyobbnak látszani. Megy. Pont úgy, ahogy az ökör megy, ha nem zavarják: türelemmel, porral, sötétben is biztos lépéssel. A szekéren közben két ember ül. Na kérem, ez a fontos. Petőfi nem úgy szerelmes itt, ahogy a színpadon szokás. Nem ég, nem rohamoz, nem borítja fel a világot. Inkább figyel. És talán pont ettől szép. A vers mögött ott van a közelség zavara. Egy lány ül mellette. Lehetne mondani valami nagyot. Lehetne ügyetlenül hallgatni. Lehet csillagot választani. Ő ezt választja. (Várlak a verses oldalamon.) Előtte azonban a táj is megszólal a maga furcsa módján. A hold szakadt felhők között jár, mint özvegyasszony, aki a férje sírját keresi. Elég komor kép egy ilyen szelíd éjszakához. Petőfinél mégsem lóg ki. Nemrég veszítette el Csapó Etelkát, az első nagy szerelmet, és a gyász nem szokott illedelmesen a helyén maradni. Néha felmegy az égre, és holdarcot ölt. Aztán jön a szellő, mint kalmár, aki illatot vásárol a mezők füvétől. Ez a kép szinte pimasz. Üzlet a holdfényben. Piaci szó egy lírai éjszakában. Petőfi ettől él. Nem lakkozza túl a világot. A gyöngédség mellé odatesz egy földszagú, csereberélő, kicsit komikus képet, és ettől az egész jelenet emberibb lesz. A vers legemlékezetesebb pillanata a csillagválasztás. A fiú megkérdezi a lányt: válasszanak-e maguknak csillagot. Ha egyszer elszakítja őket az élet, majd az a csillag visszavezeti őket ehhez az estéhez. Ez annyira fiatal mozdulat, hogy szinte fáj. Nem tudják még, mennyi mindent nem lehet megtartani. Vagy tudják, csak nem akarják kimondani. Egy csillag kell nekik, egy fényes pont, amelyikre rá lehet bízni azt, amit két ember ott, azon a deszkán, azon az úton érez. A későbbi visszaemlékezések szerint Erzsike a legfényesebb csillagot választotta. Hajnalcsillagnak nevezte. Utóbb akadtak, akik kiszámolták: azon az éjszakán aligha a Vénusz állhatott ott, sokkal valószínűbb a Jupiter. Szép ez a pontatlanság. Mert a verset nem csillagászati jegyzőkönyvként szeretjük. A két fiatalnak nem bolygópálya kellett. Jel kellett. Valami odafönt, ami úgy tesz, mintha maradna. Csakhogy a csillag is elmozdul. A bolygó mégis megy tovább. Minthogy Erzsike máshoz megy feleségül. Petőfi belép a saját legendájába, aztán eltűnik a történelem egyik legnagyobb magyar kérdőjelében. Az ökrös szekér útja lezárul, mielőtt nagy történet lehetne belőle. Mégis megmarad. Ez a legkülönösebb benne. 1912-ben Sass Erzsike már idős asszonyként idézte fel azt az estét. A választott égi pont régen máshol járt, a fiatalok élete rég külön utat vett, de a szekérút épen maradt benne. Nem az egész szerelem. Nem nagy dráma. Csak egy lassú éjszaka, négy ökör, egy csillag, egy költő hangja mellette. Ennyi néha többet bír ki, mint a nagy eskük. Talán ezért nem kopik A négyökrös szekér. Nem akar világot váltani. Nem akarja Petőfit szoborrá emelni. Sőt, finoman leszedi róla a márványport. Azt mutatja meg, hogy a költő nemcsak akkor fontos, amikor tömeghez beszél, zászlót emel, forradalmat gyújt. Akkor is az, amikor egy szekér hátulján ül, és egy lánnyal csillagot választ. A szobor-Petőfi az örökkévalóság felé beszél. Ez a Petőfi hagyja, hogy az este menjen tovább. Lassacskán. És talán épp ezért ér oda. www.barnakrisztian.hu A Kikötő rovatot a lapostetők szakértője támogatja. www.tritanium.hu

  Távozik a közmédia egyik legmeghatározóbb vezetője: felmondott Papp Dániel, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgatója. Az MTVA pénteken közölte, hogy Papp kezdeményezte munkaviszonyának megszüntetését, amelyet azz...

A tavalyi diadallal megáldott időszak után Eger most is csatlakozik az ország egyik legjelentősebb szabadidős sporteseményéhez, a Mozgás Éjszakájához. Június The post Egerben ismét Mozgás Éjszakája – EgerHírek appeared first on EGERINFO.

Az 1980-as évek Egerében a vendéglátóhelyek nem csupán étkezési vagy szórakozási lehetőséget jelentettek. A borozók, presszók és éttermek a társasági élet központjai voltak, ahol a helyiek és az ide látogatók találkoztak, beszélgettek, zenét hallgattak...