Súlyos bizalmi és szervezeti válságról beszélt Baka András köztársasági elnök az Országgyűlésben. Az államfő szerint az ügyészség társadalmi és szakmai megítélése mélypontra jutott, miközben a háttérben felelősségáthárítás és „eszközökben nem válogató menekülés” zajlik. Baka Szathmáry Zoltánt javasolja legfőbb ügyésznek. Baka András napirend előtt szólalt fel hétfőn az Országgyűlésben. Mint mondta, köztársasági elnöki felszólalása jogszerű, bár a parlamenti gyakorlatban szokatlan. A Fidesz és a KDNP képviselőcsoportja Sulyok Tamás szerintük „önkényes elmozdítása” miatt nem vett részt a felszólaláson, és ugyanígy döntött a Mi Hazánk frakciója is. Az államfő két kérdésben fejtette ki álláspontját: az alkotmánybírósági szabályozásról, valamint az új legfőbb ügyész megválasztásáról. Baka szerint az Alkotmánybíróság függetlenségét jobban szolgálná, ha a testület saját maga választhatná meg az elnökét. Bár a törvénnyel kapcsolatban voltak fenntartásai, politikai vétóval végül nem élt. Mélyponton az ügyészség megítélése Baka András szerint a több mint 150 éves magyar ügyészség az állam egyik alapintézménye, amelynek működése nem függhet politikai vezetőktől. Úgy fogalmazott: szakmailag hiteles és intézményileg független ügyészségre van szükség, jelenleg azonban hiányzik a szervezet iránti bizalom. Az államfő szerint az ügyészség társadalmi és szakmai megítélése mélypontra jutott. Az intézmény egyes tagjainak vélt vagy valós politikai kötődése azt az érzetet alakította ki, hogy az igazságszolgáltatás bizonyos szint fölött megakad. Ennek következményei azokra az ügyészekre és ügyészségi dolgozókra is kihatottak, akik nem felelősek a szervezet tekintélyének megrendüléséért. Baka úgy látja, különösen a Legfőbb Ügyészségen és a Központi Nyomozó Főügyészségen érzékelhető zavar. Beszélt az intézményi önbecsülés sérüléséről, a bérfeszültségről, valamint a központi és az alsóbb szintű ügyészségek közötti létszámaránytalanságokról is. „Semmi sincs úgy, ahogy kívülről látszik” A köztársasági elnök elmondása szerint a legfőbb ügyészi jelölést megelőzően számos emberrel egyeztetett, és arra jutott, hogy az ügyészségen belüli helyzet jelentősen eltér attól, ami a nyilvánosságban megjelenik. – Eszközökben nem válogató, felelősséget másra hárító menekülés zajlik, amiről a külvilág nem tud – fogalmazott Baka. Hozzátette: több belső és külső vizsgálat is folyamatban van, amelyek az ügyészi szervezet működését is érintik. Mindezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a Legfőbb Ügyészség úgynevezett negyedik vonalából érdemes vezetőt választani. Olyan szakembert keresett, akinek pályáját nem terheli politikai kötődés, ugyanakkor ismeri az ügyészség működését és belső viszonyait. Szathmáry Zoltánt jelölte legfőbb ügyésznek Baka András hétfő délelőtt jelentette be, hogy Szathmáry Zoltánt javasolja legfőbb ügyésznek. Szathmáry több mint 15 éve dolgozik az ügyészi szervezetben, pályáját Miskolcon kezdte, később budapesti kerületi ügyészségeken, a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészségen, valamint a Legfőbb Ügyészségen is dolgozott. Jelenleg a Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztályának főosztályvezető ügyésze. Az államfő szerint az új vezetés egyik fontos feladata a Legfőbb Ügyészség és a Központi Nyomozó Főügyészség viszonyának rendezése lesz. Ugyancsak kiemelt jelentőséget tulajdonított az ügyészség és a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal együttműködésének. Baka hangsúlyozta, hogy ezt a munkát minden külső nyomástól és megfélemlítéstől mentesen kell végezni. A köztársasági elnök szerint az ügyészség megújulása hosszú folyamat lesz, amelyhez megfelelő vezetésre, pénzügyi és infrastrukturális háttérre, valamint hiteles működésre van szükség. Úgy fogalmazott: a változás egyik jele az lesz, ha egy ügyésznek társaságban többé nem kell elhallgatnia a hivatását. Baka végül arra kérte az országgyűlési képviselőket, hogy a legfőbb ügyész megválasztásakor ne csupán egy személyről, hanem egy alapvető állami intézmény jövőjéről döntsenek. indexkép: MTI, Hegedűs Róbert

A tavalyinál nagyobb jégpályát terveznek az idei téli szezonra az Érsekkertben. A 9×65 méteres jégfelülethez egy 35 méter hosszú jégfolyosó is kapcsolódik majd – jelentette be Vágner Ákos polgármester. A városvezető közösségi oldalán közzétett videójában arról beszélt, hogy az előző szezonban nagy sikert aratott az érsekkerti jégpálya: közel 30 ezren látogattak ki korcsolyázni. A jelentős érdeklődés miatt a város idén is folytatja a programot. A tervek szerint a korábbinál nagyobb, 9 méter széles és 65 méter hosszú jégpályát építenek. Ehhez egy 35 méteres jégfolyosó is csatlakozik, amely a látványterv alapján az Érsekkert fái között vezet majd, különleges élményt kínálva a korcsolyázóknak. Vágner Ákos bízik abban, hogy az új pálya legalább olyan népszerű lesz, mint a tavalyi. A megnyitás pontos időpontjáról, a belépőjegyekről és a használat további részleteiről később ad tájékoztatást a város.

Élményszerű könyvtári módszerekkel, játékos workshopokkal és tapasztalatcserével várják Heves vármegye kistelepüléseinek könyvtári munkatársait szeptember 24-én a boconádi Szeleczky-kastélyban. A Bródy Sándor Könyvtár szeptember 24-én, csütörtökön Boconádon tartja idei Hevestéka szakmai napját. A Játék a kastélyban című találkozó célja, hogy a résztvevők új módszereket, ötleteket és a mindennapi könyvtári munkában hasznosítható jó gyakorlatokat ismerjenek meg. A Bródy Sándor Könyvtár a Hevestéka Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer keretében Heves vármegye 105 kistelepülésén segíti a könyvtári szolgáltatások működését. A szakmai napok lehetőséget teremtenek arra is, hogy a települési könyvtárosok megosszák egymással tapasztalataikat, és közösen gondolkodjanak a szolgáltatások megújításáról. Az idei rendezvény középpontjában az élményszerű könyvtári munka áll. A résztvevők négy workshop közül választhatnak: a Szabadulószoba a könyvtárban, a Mesterséges Irodalom, a Coaching a könyvtárban, valamint a Fityfiritty – környezetvédelmi drámajáték című műhelyekben ismerhetnek meg új módszereket. Ezek a közönség megszólításában és a napi könyvtári munkában egyaránt alkalmazhatók. A foglalkozásokat Pécsről, Szekszárdról, Tatabányáról és Budapestről érkező szakemberek vezetik. A szervezők arra törekedtek, hogy a könyvtári dolgozók más intézmények bevált gyakorlataival is találkozhassanak, majd azokat saját településük adottságaihoz igazítva hasznosíthassák. A szakmai napnak a Szeleczky-kastély ad otthont. A különleges történelmi helyszín jól illeszkedik a rendezvény játékos, élményközpontú szemléletéhez. A program a továbbképzés mellett találkozási és tapasztalatcsere-lehetőséget is kínál a megye kistelepülésein dolgozó könyvtári munkatársaknak. További információ Komló-Szabó Ágnes szervezési igazgatóhelyettestől kérhető a [email protected] e-mail-címen vagy a +36 30 500 9443-as telefonszámon.

Ahogy rövidülnek a nappalok, színesednek a fák és megérkezik a szüret illata, a Szépasszony-völgy hangulata is megváltozik. Eger legismertebb boros negyedében ilyenkor különösen jólesik végigsétálni a pincesorok között, betérni egy pohár egri borra, be...

Ma már kirándulóhelynek, szabadtéri múzeumnak vagy különleges művészeti térnek látjuk őket, pedig Eger környékén alig néhány emberöltővel ezelőtt a tufába vájt helyiségek még valódi otthonok voltak. Egerszalókon és Noszvajon családok éltek a sziklába m...

Egernek minden évszakban más az arca. Másképp mutatja magát egy havas januári reggelen, a tavaszi virágzás idején, a nyári fényekben vagy az Érsekkert őszi színeiben. A 2027-es egri falinaptárral ebből szerettem volna megőrizni tizenkét pillanatot – sa...