Két egri belvárosi üzletet is megrongált egy ittas férfi augusztus elején, erről korábban lapunk is beszámolt. Az egyik helyre egy fémből készült kukatetővel, a másikba egy vascsővel próbált bejutni, de végül egyik üzletből sem sikerült értéket elvinnie. Két nappal később már bíróság előtt állt. Az Egri Járási Ügyészség bíróság elé állította azt a különös visszaeső férfit, aki a vád szerint lopási szándékkal rongált meg több üzletet Eger belvárosában. A férfi 2026 augusztusának elején, a kora délutáni órákban, ittas állapotban kezdett randalírozni. Először egy fémből készült kukatetővel törte be az egyik belvárosi üzlet bejárati ajtaját, hogy bejusson az épületbe. Az üzlet előteréig sikerült eljutnia, ekkor azonban megszólalt a riasztó. Emiatt a férfi végül semmit sem tudott magával vinni. Ezzel azonban nem ért véget a történet. A férfi ezt követően egy másik egri belvárosi üzlet kirakatát vascsővel törte be. A kirakatban értékek után kutatott, ám ezúttal sem sikerült semmit ellopnia. A rongálással mindkét üzletben 200-200 ezer forintos, vagyis összesen 400 ezer forintos kárt okozott. A hatóság szerint a férfi cselekményei alkalmasak voltak arra is, hogy másokban riadalmat és megbotránkozást keltsenek. A rendőrök a történtek után őrizetbe vették a férfit, aki mindössze két nappal később már a bíróság előtt felelt a tetteiért. Az Egri Járási Ügyészség szabálysértési értékre, dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás vétségének kísérlete, valamint garázdaság vétsége miatt elzárás kiszabását indítványozta. Az Egri Járásbíróság az ügyészség indítványával egyező döntést hozott.

V. Németh Zsolt szerint Magyarország a területén keletkező vizeket tekintve kifejezetten vízszegény országnak számít. A korábbi vízgazdálkodásért felelős államtitkár kijelentése élesen szemben áll Orbán Viktor 2023-as állításával, amely szerint Magyarország nem szenved vízhiányban, sőt vízfelesleggel rendelkezik. Újabb korábbi kormányzati szereplő beszélt arról, hogy Magyarország vízügyi helyzete jóval kedvezőtlenebb annál, mint ahogyan azt Orbán Viktor miniszterelnökként korábban bemutatta. V. Németh Zsolt fideszes országgyűlési képviselő, az Orbán-kormány korábbi, vízgazdálkodásért felelős államtitkára a 24.hu-nak úgy fogalmazott: az ország területén keletkező vizeket tekintve Magyarország „a legkevésbé sem” víznagyhatalom. Szerinte éppen ellenkezőleg: ebből a szempontból az egyik legszegényebb ország vagyunk. Arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarország vízellátása jelentős részben az országhatáron túlról érkező folyóktól függ. Orbán 2023-ban még vízfeleslegről beszélt V. Németh kijelentése nehezen egyeztethető össze Orbán Viktor 2023-as parlamenti felszólalásával. A volt miniszterelnök akkor az akkumulátorgyárak jelentős vízigényével kapcsolatos kritikákra reagálva azt állította, hogy Magyarország nem küzd vízhiánnyal. {source}{/source} Orbán akkori érvelése szerint több víz távozik az országból, mint amennyi beérkezik, ezért Magyarországnak vízfeleslege van. Úgy vélte, ezt a mennyiséget megfelelő infrastruktúrával fel lehet fogni, és a csatornarendszeren keresztül oda lehet szállítani, ahol szükség van rá. A miniszterelnök akkor azt is kijelentette, hogy amennyiben növekszik a vízigény, Magyarország képes azt kielégíteni. Az elmúlt hetek rendkívüli hőhulláma, a tartós szárazság és a Duna alacsony vízállása azonban ismét előtérbe helyezte a hazai vízgazdálkodás állapotát és a korábbi kormányok vízmegtartási politikáját. Lázár János korábban kormányzati hibáról beszélt Nem V. Németh Zsolt az első korábbi kormányzati szereplő, akinek nyilatkozata ellentmond a korábbi optimista helyzetértékelésnek. Lázár János még építési és közlekedési miniszterként, egy tavaly decemberi parlamenti bizottsági meghallgatáson arról beszélt, hogy a kormány hibát követett el, amikor tíz évvel korábban nem épített megfelelő nagyságú víztározókat. Lázár szerint az elkészült árvízvédelmi tározók nem alkalmasak arra a feladatra, hogy hosszabb időre visszatartsák a vizet. Akkor arról is beszélt, hogy súlyos hiba kiengedni az országból az édesvizet, miközben a megváltozott természeti és földrajzi körülmények komoly aggodalomra adnak okot. A kijelentések most azért kaptak ismét nagyobb figyelmet, mert a Fidesz az elmúlt hetekben a Tisza-kormányt támadta a kialakult víz- és energiahelyzet miatt. A Fidesz a Tisza-kormány felkészületlenségéről beszél Bóka János, a Fidesz frakcióvezetője szerint hetekkel korábban lehetett látni, hogyan változik a Duna vízállása, ezért a jelenlegi kormánynak lett volna ideje felkészülni a helyzetre. A Fidesz azt állítja, hogy az Orbán-kormány jobb állapotban adta át az országot vízmegtartási és energiabiztonsági szempontból, mint amilyen helyzetet 2010-ben örökölt. Ezzel szemben az elmúlt napokban több olyan korábbi kormányzati nyilatkozat is előkerült, amelyekből az rajzolódik ki, hogy a vízmegtartás problémái már évekkel korábban is ismertek voltak. V. Németh: ezermilliárdos nagyságrendű forrás kellene V. Németh Zsolt a 24.hu-nak azt is elismerte, hogy lehetett volna többet tenni a vízmegtartás érdekében. Szerinte ehhez azonban a korábbi 300 milliárdos nagyságrend helyett ezermilliárdos forrásokra lenne szükség. A volt államtitkár szerint a vízügy számára mintegy 330–340 milliárd forint állt rendelkezésre, amelyből hozzávetőleg 280 milliárdot fordítottak a víz visszatartására és a vízkészletek növelésére. V. Németh arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarországon az elmúlt évben rendkívül kevés csapadék hullott. Elmondása szerint a mennyiség Izrael és Botswana csapadékadataihoz volt hasonló, és csak alig haladta meg Marokkóét. További nehézséget jelent, hogy számos olyan terület, ahol természetes módon lehetne vizet visszatartani, ma már beépített vagy magántulajdonban lévő föld. A korábbi kormány Vizet a Tájba! programjában a gazdálkodók felajánlhatták elárasztható területeiket, V. Németh szerint azonban a hagyományos módszerrel, vagyis a földtulajdonosok teljes kártalanításával rendkívül költséges lenne nagyszámú új tározót kialakítani. Az új vízügyi struktúrát üdvözölte a volt államtitkár V. Németh több olyan intézkedést is szükségesnek nevezett, amelyek korábban egyáltalán nem, vagy csak részben valósultak meg. A fideszes politikus ugyanakkor pozitívan értékelte, hogy az új kormányban egységesebb szervezeti keretet kapott a vízgazdálkodás, amely Gajdos László Élő Környezetért Felelős Minisztériumához került. A 24.hu Nagy István volt agrárminisztert és Lázár Jánost is megkereste. Nagy István válaszában elsősorban az előző kormány eredményeit sorolta fel, Lázár János pedig nem reagált a lap kérdéseire. Az elmúlt hetek időjárási és energiaellátási problémái így egyre inkább politikai vitává is alakítják a vízgazdálkodás kérdését. A korábbi kormányzati szereplők nyilatkozatai alapján ugyanakkor az látszik, hogy a vízmegtartás hiányosságai és a növekvő aszálykockázat nem újonnan felmerült problémák, hanem olyan kihívások, amelyekkel már az Orbán-kormány idején is tisztában voltak. indexkép: KÖTIVIZIG

Rövidebb tanórák, hosszabb mozgásos szünetek, kevesebb házi feladat és mindennapos meseolvasás is szerepel az oktatási minisztérium új, alsó tagozatosoknak szóló javaslatcsomagjában. A cél az, hogy az iskola jobban igazodjon a gyerekek életkori sajátosságaihoz, és a tanulás élményszerűbb legyen. Tizennégy pontból álló ajánláscsomagot dolgozott ki az oktatási minisztérium az alsó tagozatos oktatás gyerekközpontú megújítására. A „Legyen élmény a tanulás!” című csomag Kókayné Lányi Marietta közoktatásért felelős államtitkár vezetésével készült. Az egyik legjelentősebb változtatási lehetőség a tanórák hosszát érintené. A minisztérium azt javasolja az iskoláknak, vizsgálják meg, hogy az alsó tagozaton alkalmazhatók-e 35 perces tanítási órák. Emellett hosszabb, többféle tevékenységet összekapcsoló tanulási blokkok kialakítására is lehetőség nyílhatna. Első osztályban akár el is maradhat az írásbeli házi Jelentősen változhatna a házi feladatok rendszere is. Az ajánlás szerint az iskolák pedagógiai programjában meg kellene határozni, mennyi és milyen jellegű házi feladat adható az alsó tagozatosoknak. Első osztályban lehetőség szerint egyáltalán nem adnának kötelező írásbeli házi feladatot, hétvégére és iskolai szünetekre pedig csak kivételes esetben kapnának kötelező feladatot a gyerekek. A minisztérium a napirendet is gyerekbarátabbá tenné. A tanítás kezdete előtt úgynevezett ráhangoló időszakot alakíthatnának ki, amelyben beszélgetőkör, közös olvasás vagy mesehallgatás is helyet kaphatna. Emellett hosszabb udvari és mozgásos szüneteket javasolnak, több időt biztosítanának a nyugodt étkezésre, és szükség esetén mese-, csendes vagy pihenőidőt is beiktathatnának. Mindennap lehetne mese az iskolában A meseolvasás rendszeres része lehetne az alsósok iskolai napjainak. Az ajánlás szerint rövid mese-, felolvasás- vagy történethallgatási alkalmakat lehetne beilleszteni a tanítás kezdetére, a tanulási blokkok közé vagy akár a délutáni foglalkozásokba. A testnevelés is átalakulhatna: nagyobb hangsúlyt kaphatna a szabadtéri játék, a séta, a természetjárás, a néptánc, valamint az ügyességi és csapatjátékok. A hagyományos tantermi oktatás mellett több külső helyszínen megtartott foglalkozást is szeretnének. Az iskolák éves munkatervében rendszeresen megjelenhetnének könyvtári, múzeumi, helytörténeti, természeti és sportlétesítményekben szervezett programok. Kevesebb magolás, több kísérlet és játék A javaslatcsomag nagyobb szerepet adna a tapasztalati tanulásnak is. A gyerekek például udvari méréseket végezhetnének, növényeket és környezeti jelenségeket figyelhetnének meg, egyszerű kísérleteket végezhetnének, illetve tárgyakkal és mozgással tanulhatnák a matematikát. A délutáni foglalkozásoknál pedig azt ajánlják, hogy azok ne váljanak egyszerűen újabb tanórákká. Ehelyett a szabad játék, a mozgás, a művészeti és könyvtári programok, valamint a felzárkóztatás és a tehetséggondozás kerülhetne előtérbe. Az ajánlások között szerepel az is, hogy az iskolák dolgozzanak ki egyértelmű bántalmazásmegelőzési és -kezelési protokollt, és ennek megfelelően egészítsék ki házirendjüket. Fontos ugyanakkor, hogy a most bemutatott 14 pont ajánláscsomag, vagyis nem azt jelenti, hogy szeptembertől automatikusan minden általános iskolában 35 percesek lesznek az alsós tanórák. A minisztérium olyan szakmai és intézményi lehetőségeket fogalmazott meg, amelyekkel az iskolák rugalmasabbá és gyerekközpontúbbá tehetik az alsó tagozatos oktatást. indexkép: Getty Images Forrás: 444.hu, Oktatási Minisztérium

Eger belvárosának vannak olyan utcái, amelyeken néhány perc alatt végigsétálunk, mégis több száz év történelme vesz körül bennünket. Ilyen a Zalár József utca is. A Dobó tér közvetlen közeléből induló utca egykor az Oroszlán nevet viselte, északi végén...

Különleges augusztusi napokra készül a Bükki Csillagda: a Perseidák meteorraj időszakában, 2026. augusztus 10. és 16. között módosított nyitvatartással várják a látogatókat. A hétköznapokon egészen éjfélig tartanak nyitva, így a csillagászat szerelmese...

  Két egri belvárosi üzletet is megrongált egy ittas férfi augusztus elején, erről korábban lapunk is beszámolt. Az egyik helyre egy fémből készült kukatetővel, a másikba egy vascsővel próbált bejutni, de végül egyik üzletből sem sikerült értéket...